Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Neppel Ferenc: Beszámoló a Fertő környék felszín alatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kutatásáról

Tadten Wallern Magyarfalva Nagycenki Pereszteg I / < Nagylózs^Q 10 [km] s\Agyagosszergény ' , yi \ , Fertöendréd Petóháza Ftrtöszentmiklis 'Rojtokmuzsaj 2 jCLS) ^rri-rrf , 5 ámí^ ÍEI S T 1. ábra. A Fertő környék felszín alatti vizeinek vízminőségi és környezeti-izotóp vizsgálati helyei 1. A felszíni vízgyűjtő határa, 2. A tómedence határa (116,0 m t. sz. f.), 3. A nyíltvíz határa, 4. A medenceperem iszapos talajvíztartó rétegei, 5. Az ásványvíztartó rétegek elhelyezkedése. 6. Nádas, mocsár, 7. Rendszeres vízminőségi mintavevő hely, 8. Egyszeri vízminőségi mintavevő hely, 9. Felszíni vízminőségi mintavevő hely. feltárások helyett ezeknek az adatoknak a segítségével lehetőség nyílik a felszín alatti vízmozgások, szivárgások pontosabb megismerésére (1. ábra). A vizsgálat keretében a legkülönbözőbb felszín alatti vízforrásokból: talajvízészlelő kutakból, természetes forrásokból, ásott aknakutakból, fúrt kutakból, továbbá felszíni vízfolyásokból, a tóból, s a csapadékvizekből is vízmintavételezés történt. A mintákat a szokásos vízkémiai összetevők és környezeti-izotóp tartalomra vo-1 natkozóan vizsgálták meg. Ez a vizsgálatsorozat a következő években, a szakértői értekezleteken megállapított, összehangolt szempontok szerint, rendszeres megfigyelőhálózattá alakult át. A kijelölt mintavevő helyeken a Vízügyi Igazgatóság fertőrákosi Kutató Állomása végezte a mintavételezést. A vízkémiai komponenseket a VÍZIG Vízminőségi Laboratóriuma elemezte. A triciumvizsgálatokat a VITUKI, a l

sO izotóp-vizsgálatokat az ARSENAL végezte. Ellenőrző triciummérések is történtek az elemzések összehasonlíthatóságának megállapítására. Az együttműködés keretében '"'C izotópvizsgálatok is folynak. Ezektől a vizsgálatoktól a rétegvizek korának pontosabb megállapítása, s a Fertő térség íétegvízáramlási viszonyainak felderítése várható. A vízminőségi és környezeti izotópvizsgálatok egyre gyarapodó adathalmaza módot nyújtott a terület felszín alatti vizeinek pontosabb jellemzésére, s ezek alapján a vízföldtani viszonyok újszerű értelmezésére. Jól elkülöníthető víztípusok állapíthatók meg, amelyek a különböző földtani képződményekhez kapcsolhatók, s változásaik tükrözik a mélységben végbemenő folyamatokat [3, 4], Világosan elkülöníthetők a nagy tríciumtartalmú. tehát a csapadék közvetlen hatása alatt álló fiatal talajvizek, a keveréktulajdonságokat mutató sekély rétegvizektől, illetve a nagyon idős, tríciummentes mély rétegvizektől. A felszíni vizek, elsősorban maga a tó vize — izotópöszetételben és kémiai vízminőségben jellegzetes, könnyen elkülöníthető tulajdonságúak. Az wO tartalom a vizek korának megállapításánál nyújt segítséget, mert az tartalom összefügg a csapadékvizek beszivárgásának idején érvényes középhőmérséklettel. A pleisztocén hideg éghajlati viszonyai között keletkezett vizek, lf

lO tartalmuk alapján megkülönböztethetők a melegebb, holocén viszonyok között keletkezett, fiatalabb vizektől. A sekély rétegvizek jelentős része a pleisztocénbán keletkezett vizekből származik 13]. A vízminőségi és környezeti-izotóp vizsgálatok kedvező esetben rávilágítanak egyes vízfajták egymásrahatására is.. A VITUKI 1980-ban kiértékelte az 1974—75-ben telepített talajvízészlelőkutak 5 éves adatsorát [15]. A tó jelenlegi, nádassal-vízzel borított medencéjét, változó széleségű sávban, negyedkori iszapos üledékek 2—5 m vastag rétege övezi (1. ábra). Jelenleg tartósan szárazon áll, de eredetileg, a régi magasabb tóvízszínek idején, a medence alját borító iszapréteghez tartozott. A jelenlegi szabályozott vízszínnél, magasáibb felszíni helyzete miatt, szárazra került. A vízgyűjtőterületről levonuló talajvizek, csak ezen a gyenge vízáteresztő képességű rétegen keresztül juthatnak be a tóba [9], A talajvízkutak a tó nyugati és déli partjára vonatkozóan nyújtottak felvilágosítást a szivárgási viszonyokról. Az értékelés során, számítógépes vizsgálattal elemezték az adatsorokat, s megállapítható volt, hogy a vizsgált szakaszon, a fertőrákosi határtól a fertőújlaki „poldergát" hegykői végződéséig, a talajvíz mozgása az iszapos-agyagos üledékekben minimális. A földtani szelvények alapján, szakaszonként értékelt szivárgás összesítve, 200 000 m

:

!/év vízutánpótlást jelent, Ez a tó felületére átszámítva 0,6 mm év hozzászivárgó víztömegnek felel meg, ami a tó vízháztartása szempontjából elenyésző mennyiség. Megállapítható volt az is, hogy a fertőrákosi területen, ahol hajdan jelentős forrástevékenység volt tapasztalható közvetlenül a tóparton (hajdan a tómedencén belül), a Vízműtelep vízkivételének hatására, jelenleg egy jelentős depresszió helyezkedik el a tó vízszínénél mélyebben, így ezen a területen, a tó talajvíztáplálásával nem kell számolni. A magyar eredményeket érdekesen egészítik ki az osztrák kutatók legújabb eredményei, amely szerint a tó keleti partjain, a Fertőzug (Seewinkel) felől, a sajátos földtani felépítés következtében, ugyancsak minimális felszín alatti utánpótlódással számolhatunk 16]. 16