Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Neppel Ferenc: Beszámoló a Fertő környék felszín alatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kutatásáról

vagyis a vízhiányt. Teljesen független az, hogy a tevékenység során kezelt természetes vagy mesterséges vízforrásból származik-e. Végül minden a vízzel kapcsolatos tevékenység feltételezi egymást. A gyakorlati életben azonban mégsem kapcsolódnak ezek mindig komplex módon, sokszor a tevékenységek üzemi, de sok esetben országosan is kampányszerűen jelentkeznek. Ekkor az egyik irányú tevékenység túlsúlyba kerül, míg a másik irányú tevékenység nem kap szerepet. Ebből adódik az, hogy a vízbőség esetére létesített művek nem alkalmazhatók a vízhiányos időszakokban és fordítva. Ezek a beruházások minden esetben nagy költséggel járnak, mégsem teszik lehetővé, hogy később egy más irányú tevékenységek műveit hozzá lehessen kapcsolni az előzőhöz. 3. Az öntözőberendezések alkalmazkodóképessége, többcélúsága. ennek műszaki lehetőségei A klasszikus felületi öntözőberendezések (árasztó, barázdás, csörgedeztető) alkalmazása általában külterjesebb feltételekhez kötődik, a termesztési színvonal viszonylag alacsony szinten van. A berendezések alkalmazkodóképessége korlátozott, annyira, hogy többcélúan nem használható, változó vetésszerkezet ad változtatási lehetőséget. A mobil esőztető és egyéb öntözőgépek és berendezések a legjobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek (talaj, növény, vízadag stb.), többcélúan felhasználhatók. Erre a csoportra lehet legjobban építeni a jövőben, amikor a változó igényekhez és feltételekhez való alkalmazkodás elsőrendűvé válik, ezt célszerű folyamatosan fejleszteni, a rekonstrukció során alkalmazni, automatizálni stb. A félstabil (stabil) berendezések alkalmazkodóképessége kisebb, korlátozottabban alkalmazható többcélúan, a nagy költségszint miatt a teljes kihasználás a legfontosabb. 4. A rekonstrukció közeli és távolabbi feladatai A rekonstrukció azért van napirenden, mert az öntözésre berendezett terület a művelt terület 4—5%-a, és jelentős része fizikailag és erkölcsilag elavult, emiatt a berendezések teljes mértékű kihasználása nem lehetséges (1982-ben közel 50%-os volt), jelenleg az újak építése nem gazdaságos és nincs is rá megfelelő forrás. Alapvető feladat a művek funkcióképességének megőrzése a minél teljesebb kihasználás érdekében. Jelenlegi körülmények között a hangsúly az üzemek munkáján van, hogy minden öntözési munkát minél szakszerűbben végezzenek el. Jelentősebb fejlesztések idejéig ezt kell követni. Olyan termelési szerkezetet kell kialakítani, aminek révén az öntözéssel termőterület szabadítható fel. Jobban kell koncentrálni az értékesebb kultúrákra. Az öntözési technológia elméletileg kidolgozott, gyakorlatilag kipróbált megoldásait szélesebb körben kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy az öntözésnek nagyobb hatása legyen az üzemi jövedelmezőségre, ezt megfelelő öntözés teszi lehetővé. Minden szinten javítani kell az öntöző szakember ellátottságot. Nagyobb szükség volna főhatóságoknak az irányító-szervező erejére. A mezőgazdasági exportnövelés igénye miatt a nagy értékű beruházásokat minél jobban ki kell használni. Fontos feladat a felületi öntözés fejlesztése, különösen fontos lenne a gyepes területek öntözése során. Meglevő félstabil telepeknél növelni kell az automatizálás arányát, növelni kell a kiszolgálás pontosságát. A gazdaságossági követelményeknek megfelelő szárnyvezetékeket kell az üzemeknek beszerezni. A nehezebb körülmények ellenére fenn kell tartani a műszaki létesítmények funkcióképességét, hogy a jelentősebb fejlesztések időszakában rendelkezésre álljanak. Az adott feltételek között kell minél jobb szervezéssel, átgondoltsággal a teljes kihasználásra törekedni. Beszámoló a Fertő környék felszín alatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kutatásáról NEPPEL FERENC Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Az osztiák—magyar határvidéken elterülő Fertő tó az utóbbi időben egyre inkább az. érdeklődés középpontjába kerül. A tudományos köröknek a tóval kapcsolatos érdeklődését, fontos gazdasági problémák megoldásának szükségessége indokolja. Osztrák területen igen forgalmas üdülő és idegenforgalmi központok alakultak ki, s ez a tókörnyék lakosságának gazdasagi lehetőségeit alapvető módon befolyásolja. Magyar szempontból a déli tórész egyre fokozódó elmocsarasodása okoz gondot. A Sopron számára üdülési szempontból fontos Fertőrákosi-öböl egyre kisebb területre szorul, a nád előrenyomulása következtében. Ugyanakkor, a nádasokban mutatkozó elsatnyulási jelenségek a nádértékesitést veszélyeztetik. Mindkét ország területén fontos a Fertő mikroklimatikus szabályozó szerepe, amely a partvidék szőlőtermelésére nem elhanyagolható hatást gyakorol. A mindkét oldalon mutatkozó problémák elsősorban a tó vízszínének szabályozásával kapcsolatosak. A tó vízszínének hatékony szabályozása azonban, csak a két ország vízügyi szerveinek szoros együttműködése esetén lehetséges. A minden igény számára optimális vízszín biztosítása, csak igen pontosan előírt műszaki müveletekkel, a tó vízháztartásának részletes ismeretében lehetséges. A vízháztartás tényezői közül talán legproblematikusabb,-a tó vizének a felszín alatti vizekkel való kapcsolata. Szükséges volt tehát mindkét ország szakemberei számára, ennek a kapcsolatnak minél alaposabb felderítése. A környezetszennyezés világméretű problémája a Fertő területén is aggodalomra ad okot. A tó és környéke vizeinek vízminőségét mindkét ország szakemberei rendszeresen vizsgálják. Az értékelés azonban csak közösen, az egész terület egységes ismeretében lehet igazán eredményes. A magyar—osztrák határvízi egyezmények tárgyalásakor, már régebben is kijelöltek egyes kutatási kérdéseket, amelyeket a két ország szakértői, azután közösen oldottak meg. Így pl. az osztrák oldalon fokozatosan kiépülő talajvízészlelő hálózattal párhuzamosan, 1974— 75-ben a VITUKI kivitelezésében, a magyar területen is kézültek talajvízszín-megfigyelő kutak, melyek észlelését az ÉDt—VÍZIG irányította. A részleges vizsgálatok szükségességét belátva, a magyar és osztrák vízügyi szervek egyezményt kötöttek a felszín alatti utánpótlódás meghatározására irányuló kutatásoknak közös, egyeztetett elvégzésére. A kutatás az „Osztrák— Magyar Műszaki és Tudományos Együttműködési Egyezmény része, amelyben „A Fertő tó vízháztartási vizsgálata geofizikai és geokémia módszerekkel" c. projectként szerepel. A kutatást Magyarországon a VITUKI kutatói végezték, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (mely a Fertő tó hivatalos kezelője) hathatós közreműködésével. Ausztriában, a Szövetségi Kísérleti és Kutatóközpont Geotechnikai Intézete (ARSENAL) végzi a bécsi Műszaki Egyetem, valamint a Burgenlandi Tartományi Kormányzat közreműködésével. A kutatás a két ország kutatóinak részvételével évente tartott „Szakértői értekezletekben megállapított munkaterv szerint folyt és folyik jelenleg is. Az egyeztetett, közös vizsgálatok a magyar területekre vonatkozóan 1980-ban kezdődtek egy átfogó „környezeti izotóp '-os vizsgálatsorozattal. Ezeknek a vizsgálatoknak az volt a célja, hogy vízminőségi adatok alapján kísérelje meg elkülöníteni a különböző eredetű vizeket, s felderíteni a felszín alatti szivárgások útját. Költséges t 15