Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉS - Dr. Dobos Irma: Gondolatok Bél Mátyásról, születése 300. évfordulóján

Gondolatok Bél Mátyás születésének 300. évfordulóján nyán a pietista ifjabb Burius János hatása alá került, s ilyen felkészültség mellett érkezett Haliéba egyetemi tanulmányai folytatására. Mint evangélikus a katolikus nagyszombati egyetemen nem tanulhatott, és ezért kellett a protestáns Németországba mennie. Haliéról tudni kell, hogy ez a város akkor a pietizmusnak (kegyességnek) nevezett vallásfilozófiai irány és a belőle fakadó pedagógiai gyakorlat központja volt. A pietizmus a már korábban megreformált vallás mellett a földi életet is meg akarta javítani az egyetemes jóság nevében, s hirdetői nem akartak a túlvilági boldogságra várni, hanem annak már itt e földön részesei akartak lenni. A pietizmus egyik szellemi vezére, Francke Hermann Ágoston Halléban tanított és megszervezte a tanári továbbképzést, a kötelező haladási naplót, az anyanyelvi oktatást, jó tankönyveket iratott, s ezzel lehetővé tette a puszta memóriára épülő skandáló oktatás megszüntetését. További újítása a polgári iskola, a reáliskola megszervezése, a történelem, a földrajz és egyéb gyakorlati irányú tárgyak bevezetése. Ezek mellett nagy érdeme, hogy gondoskott a szegénysorsú gyermekek árvaházáról és iskoláiról. A halléi környezet kiváló táptalajnak bizonyult Bél Mátyás számára. Elsősorban teológiát tanult, hiszen lelkésznek készült, de mellette a történelemmel, a földrajzzal és számos már tárggyal is megismerkedett. Üj földrajzi irányzat kezdett akkor kialakulni Hübner Johannes képviseletében. Némi előrelépést jelentelt ugyan a korábbival szemben, de még így is rendszertelen adathalmazt képezett, amiben sokszor a határtudományok, mint a történelem is túltengetett, és csak a 18. század közepén Büsching A. F. 1854-ben megjelent műve nyomán kezdi a földrajz levetkőzni szertelen enciklopédikus túlzásait. Bél Mátyás és vele együtt több halléi tanulótársa még a hübneri irányzatott képviselte. 1708-ban hazatérésekor fogadalmat kell tennie, hogy távol tartja magát a pietista irányzattól, mégis besztercebányai és pozsonyi igazgatósága idején — mesterének Francfcénak nyomdokain haladva — a gimnáziumban számos reformot vezet be. Ennek hatására fellendül mindkét iskola látogatottsága és közben megírja Magyarország földrajzát. Mivel nem elégíti ki a könyv igényét, hozzálát a részletes adatgyűjtéshez és felvázolja nagy művének a Notitiának tematikáját, majd leírja Szepes vármegyét és ezzel együtt 1723-ban — mintegy mintául későbbi munkájához — kiadja. Úgy tervezte, hogy az első részben az ország teljes történeti fejlődését, a másodikban a jelenlegi (18. századi) állapotát írja le. A történeti rész soha nem készült el, a második részt ugyan megírta, de csak egyes kötetei jelnetek meg, 1735-től „Notitia Hungáriáé novae historico geographica" („Jegyzetek Magyarország új történelmi-földrajzához") címen (2. és 3. kép). A két fejezetre osztott köfet első része a megye általános leírásán belül a hegy- és vízrajzot, a növény- és állatvilágot, a bányászatot, a közigazgatást, a mezőgazdaságot, a lakosságot, míg a második fejezet járásonként a várakat, városokat és falvakat veszi számba. Tárgyalásmódja vitathatatlanul leíró jellegű, de következetesen törekszik az összefüggések tisztázására, a jelenségek magyarázatára. Munkáiból sokat megtudhatunk a felszíni vízfolyások kiterjedéséről, eredetéről, a források jellegéről, a víz hasznosítáásról. Nagy figyelmet szentel a lakosság ivóvízzel való ellátásának. Ott, ahol nehézséget okoz az ivóvízbeszerzés, javaslatot ad a kutak telepítési helyére. Bél Mátyás (1684—1749) munkásságát elemzők és méltatok vallják, hogy mintegy hat tudományágban alkotott maradandót, és nemcsak a 18. századi Magyarország tudósai között, hanem európai viszonylatban is kiemelkedő polihisztor volt. Ennek ellenére é!etműve nem került be kellően a magyar tudományos köztudatba, amelynek legfőbb oka, hogy munkájának legnagyobb része kiadatlan maradt, a kéziratok feldolgozatlanul hevernek neves könyvtárak mélyén. Talán az újabb földrajzi és néprajzi érdeklődésének köszönhető, hogy a „Notitia"-ban leirt vármegyék közül egynéhány — legtöbbbször szemelvényesen — magyar nyelven is kiadásra került. Nehezítette és még ma is nehezíti a közreadást a több ezer oldalt is kitevő kézirat kissé terjengős latin nyelvezete, amelynek fordítására csak több tudományágban járatos szakember vállalkozhat. Ahhoz, hogy Bél Mátyást, mint európai jelenséget megértsük, tudnunk kell, hogy ebben az időszakban a kor szellemét a francia enciklopédisták, a felvilágosult szellemi élet élenjárói képviselték. Törekvésüket á francia Nagy Enciklopédiában foglalták össze, amely egyet jelentett a minden korábbi és az akkori tudományos ismeretanyag közlésével. A felvilágosodás hatása Magyarországra is eljutott, elsősorban a külföldön tanulók révén, akik leginkább protestánsok voltak. így történt azután, hogy Bél Mátyás már középiskolai tanulmányai folyamán Besztercebá1. kép. Bél Mátyás (Haid János Jakab rézmetszete) 3