Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Góg Imre: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1983. évi erdélyi tanulmányútjáról

gét a karsztosodott mészkő és dolomit sziklavilág adja. Az úttól jobbra a Béli-hegység bontakozott ki. A hegység legmagasabb csúcsa az 1114 m magas Szártető. Belényes után elébünk tárult a Bihar-hegység, mely Erdély egyik legnevezetesebb hegytömege. A Biharhegységben ered a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös, a Hideg- és a Meleg-Szamos, valamint az Aranyos. A hegység legmagasabb csúcsa az 1849 m magas NagyBihar. Autóbuszunk felkapaszkodott az 1102 m magasan levő alpesi klímájú Biharfüred üdülőhelyre, mely védett völgykatlanban ősfenyvesek között helyezkedik el. Biharfüred után a vadregényes, 44 km hosszú Setét (Jád) patak völgyében utaztunk. Láttuk, az 1973. évben épített Lesu völgyzáró gátat és tározót. A völgyzáró gát típusa: kőszórásos gát, 2 db függőleges agyagfallal. Magassága: 61 m, hossza 180 m. A gáttestet 4X12 m-es vasbeton lapokkal burkolták. A tározóban 28 Mm

1 víz tározható. Továbbutazva, a Setét patakkal közel párhuzamos, de 300 m-rel magasabban levő Kellemes (Drágán) patakhoz értünk. Itt láttuk az építés alatt levő, betonból készülő völgyzáró gátat, melynek magassága 120 m, hossza 360 m lesz. A tározóban 121 mm

3 vizet fognak tárolni. Erre a helyre már 1910-ben a Magyar-Vasútforgali R. T. terveztetett a jelenleginél kisebb tározót. Már akkor is — mint mos is — villamos energia előállítás volt a cél. A villamos erőmű a Setét patak melletti Remec községnél épült meg. Teljesítőképessége: 146 MW. Áthaladtunk a Nagyvárad—Kolozsvár közötti főúttól északi irányba a Réz- és Meszes-hegység közötti területre. Itt ered a Kraszna folyó, és a szélesen elterülő ki esésű Berettyó. Elértünk a Kraszna és Kolicka patakok által feltöltődő Kraszna (Maniesti) tározóhoz. A tározót 850 m hosszú, 13 m magas földgáttal alakították ki. A tározóban 8,65 Mm

3 vizet tároznak, öntözővíz-ellátás céljából. Zilahról az Egregy, majd az Almás patak folyásirányában haladva Bánffyhunyadtól, a Kalotaszegi medencén át Jósikafalvára utaztunk. A Bihar-hegység mészkő felvidékén eredő Meleg-Szamos és Belis-patak által táplált Fintinele tározó (1. kép) és völgyzáró gát az 1976—1979. évek között épült. A völgyzáró gát típusa: súlytámfalú gát. Magassága 105 m, hossza 470 m. A tározó térfogata: 470 Mm

3. A tározó nem volt feltöltött állapotban az előző év őszi, majd téli és tavaszi csapadékhiány miatt. A további utat a Gyalui-havasokon át tettük meg. Elhaladtunk a Tarnóc tározó mellett. Ezen tározónál az íves betongát magassága 97,5 m, a gátkorona hoszsza: 237 m. A tározóban 30 Mm

3 vizet tároznak. A Gyalui-havasokban — a fenti két tározón kívül — még nyolc kisebb tározó épült, s ezek vize gravitációsan jut e két nagyobb tározóba. A Tarnóc tározó alatt van a villamos erőmű. Itt évi 390 GWR villamos energiát állítanak elő. A Meleg-Szamos és a Hideg-Szamos egyesülése után keletkezett Kis-Szamos mellett haladva Gyalu érintésével érkeztünk Kolozsvárra. A Szamos fő ága a Radnai-havasok gerincén a 2305 m magas Ünőkő lábánál csermelyek sokaságából ered és Désnél egyesül a KisSzamossal. Tordánál a Felvinci-patakkal találkoztunk, majd a város után elértük a Bihar-hegységben eredő Aranyospatak völgyét. A Poklos-patak torokolatában a Somostető tövében 330 m magasan elterülő Marosvásárhely Művelődési Palotája tükörtermében a székely mondavilágot ábrázoló festett ablakokban gyönyörködtünk. 1. ábra. Az erdélyi tanulmányút útvonalvázlata 1. Meglevő vagy épülő víztározó, 2. A megtett útvonal pADNAi Nagyvárad KELEMíH Tölgyesj* Maroshéviz i/fyhunyad f ^Nagyszalonta Köröskisjenö a> J^^^Borosjenő Régenth? Kolozsvár Gyergyíszertmiklós fielén^ej^* Biharfűn \losikSfalva Marosvásárhely Borossebes Farkaslaka << SzékelyudvarhelA ^Hatmágycsucs ZARÁNO! Medgyes ^Gyulafehérvár Sebes Nagyszeben 'Vajdahunyad SteBENI HA

N > FOGASS* "*

WS0

K Brezod Wmra'cu 1Wcea 4 49