Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Góg Imre: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1983. évi erdélyi tanulmányútjáról

1. kép. A Fintinele víztározó távlati képe (Dr. Vitális György felvétele) Régen után a Kelemen- és a Görgényi-havasok tűntek elénk. A Borszéki-hágón a Székelytető 1105 m-es vízválasztóján haladtunk át. Leértünk a Borszéki-medencébe. A hegyekkel övezett festői tájban épült Borszék fürdőhelyen kóstolgattuk a borvízforrások vizét. Étkezéseink során végigkísértek bennünket a Borsec, Hargita, Biborteni, Bodoc, Tusnád stb. feliratú ásványvizek. A Beszterce-havasok vonalához érve a Putna vizével megnövekedett Kis-Beszterce patak mentén Gyergyótölgyes település után elhagytuk Erdély területét. A Radnai-havasokban eredő Aranyos-Beszterce folyót követve meglepve vettük észre a Békás tározóhoz érve, hogy annak északi része teljesen üres Volt. A tározó tó —melynek legnagyobb része kréta időszaki képződményeket áraszt el — 5000 ha felületű, térfogata 1,23 milliárd m

3. A legnagyobb vízmélység 82 m. Végighaladtunk a 36 km hosszú víztározó keleti oldalán, jobb oldalán az 1904 m magas Csalhó-hegy uralta a környéket. A tározó vizével villamos erőművet táplálnak. A vizet a tározó déli sarkától a hegységet átfúrva vezetik át a villamos erőműhöz, melynek teljesítménye 22 MW és 210 MW-os. Áthaladtunk a betonból készült 127 m magas gáttesten, melyből 25 m az alapozás. A gát szélessége alul 118 m, felül 30 m, hosszúsága 480 m. A völgyzárógátas víztározótól Békás (korábban Gyergyóbékás) községen áthaladva a Békás-patak völgyében a 4 km hosszú Békás-szoros hatalmas méretei ragadták meg figyelmünket. Az átlagosan 300 m magasságú, függőleges sziklafalú völgyben számos karsztforrás fakad. A szoros legszűkebb része a „Pokol". Igen látványos a „Pokol tornáca" nevű sziklaszoros és a csaknem függőleges falú oltárkő (1121 m), a Békáspatak vízesése és a sziklakapu. Rövid utazás után eljutottunk a 995 m magasságban levő Gyilkos tóhoz. A tó a Nagy Cohárd (1507 m), a Kis Cohárd (1357 m) és a Gyilkos (1384 m) hegy lábánál festői környezetben terül el, mely a földtani erők jelenkori működésének tanúja. A Gyilkos-hegynek egy 2 km-es hosszú kiszögelése az 1837. év tavaszán lecsúszott a völgybe és elzárta a Békás-patak útját. A lecsúszott földtömeg 2,2 km hosszú, 150 m széles tavat alkot. A völgyben élt fenyőfák törzsmaradványait a vasoxidos meszes víz konzerválja. A tó vize 10—12 m mély. Utazásunk során az út bal oldalán a Csiki-havasok vidéke tárult elénk. Télen csikorgó hideg van ezen a vidéken. A Kárpátok északra néző árnyékos lejtőit nyáron is hótakaró borítja. A Székelyföld egyik legrégibb' településén, Gyergyószentmiklóson áthaladva, Marosfő után megtekintettük a Maros folyó forrását. A Maros Erdély legjelentősebb, végig nagy esésű folyója. Teljes hossza: 749 km. Vízgyűjtő területe: 30 137 km

2. Néhány km-es út megtétele után áthaladtunk a vízválasztón. A Maros eredetétől északkeletre, 15 km távolságban a Gyergyói-havasokban a Magas-bükk hegy lábánál ered az Olt folyó. Esése nagyon egyenlőtlenül oszlik meg, az egyes szakaszok között. Folyása elég sebes, nagy vízálláskor vad, rohamos és vészthozó. A folyó hossza: 530 km, vízgyűjtő területe: 20 000 km

2. Az Olt folyó a Déli-Kárpátokon át, a Vöröstoronyiszoroson át hagyja el Erdély területét. További útunkat e két folyónak, illetve mellékvizeinek szenteltük. Csíkszereda után a székelyek „szent hegyén" a Hargitán át a Tolvajos hágón (975 m) keresztül vezetett útunk, székelykapus falvak között. Székelyudvarhelytől kis kitérővel felkerestük azokat a helyeket, amelyeket minden erre járó magyar turista felkeres. Farkaslakán: Tamási Áron kopjafás, Szejkefürdőn pedig Orbán Balázs kettős kopjafás sírjára mi is virágot helyeztünk. Visszatérve a főútra, a Nagy-Küküllő folyó mellett áthaladtunk az egykori fehéregyházi csatatér színhelyén. Megálltunk az Ispán kútnál, ahol utoljára látták Petőfi Sándort 1849. július 31-én. Fehéregyházán (a szabadságharc óta ez a település összenőtt Segesvárral és most annak egyik kerülete), az 1848—49-es szabadságharc emlékoszlopát is megtekintettük. Segesvár után a Nagy-Küküllő völgyében utaztunk tovább, 500—600 m magas dimbes-dombos vidéken, gondosan művelt szőlők között, a nevezetes küküllői borok vidékén. Nagyszeben után ismét találkoztunk az Olt folyóval. A Vöröstoronyi-szoroson átkeltünk a Déli-Kárpátokon. A Vöröstoronyi-szoros sok történelmi esemény színhelye volt, fontos szerepet töltött be hazánk ellen délről jövő támadásokban. A szoros erődítményei után ismét elhagytuk Erdély területét. Az Olt folyó mellett haladva, láttuk azokat a nagy munkákat (vasút- és alagútépítés, útépítés, duzzasztó stb.), amelyeket itt hosszú évek óta folytatnak. A Szub-Kárpátokon keresztül az Arges folyó völgyében a déli oldalról jutottunk fel a Fogarasi-hava2. kép. A tanulmányút résztvevői (Reskovits Miklós felvétele) 50