Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Kollár Ferenc: Beszámoló az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (ÖWWV) 1983. évi vízgazdálkodási napjairól

Beszámoló az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (ÖWWV) 1983. évi vízgazdálkodási napjairól Feldkirch, Voralrberg, 1983. május 31—június 3. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1983. évi Vízgazdálkodási Napok rendezvényein az MHT kiküldöttjeként dr. Illés György, az MHT elnöke, dr. Szalai György, az MHT főtitkára, Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Kollár Ferenc, a VÍZITER.V osztályvezetője, a Dunai Létesítményi Főmérnökség vezetője vett részt. A Vízgazdálkodási Napok témája az alpesi vízerőhasznosítás volt. A konferencián a vendéglátó osztrákokon kívül nyu-i gatnémet, francia, svájci, liechtensteini, olasz, jugoszláv és magyar szakértők vettek részt. A konferencia szervezése olyan volt, hogy azon csak az előadások hangzottak el, vitára a szervezők lehetőséget nem biztosítottak. A konferenciát R. Fenz úr, az ÖWWV elnöke nyitotta meg. A konferenciát a Voralrberg tartomány részéről H. Kessler tartomány-elnök üdvözölte. Az üdvözlő beszédében részletesen kifejtette, hogy milyen jelentőségű Voralrberg tartomány számára a vízgazdálkodás és kiemelte a vízerőhasznosítás külön jelentőségét, mert ez az országrész nagyon gazdag vízerőkincsben, és azt gazdaságosan ki is tudja használni. Ezt követően E. Wurzer miniszteri osztályfőnök, az ÖWWV alelnöke üdvözölte a konferencián résztvevőket. Üdvözlő beszédében hangsúlyozta a vízgazdálkodás környezetbe való illesztésének fontosságát, de nyoma• tékosan rámutatott arra, hogy ez nem mehet a gazdaságosság rovására. Az üdvözlések után a konferencián a következő előadások hangzottak el: Dr. W. Fremuth: A vízenergia jelentősége az osztrák és Közép-Európa energia gazdasága számára. J. Cotillon: Az alpesi vízenergia jelenlegi és távlati jelentősége Franciaország - energiagazdálkodása szempontjából. Dr. P. Aichner: Vízerőhasznosítás az olasz Alpokban — jelen állapot, és tervek a jövőre. Dr. H. Blind: Vízerőhasznosítási lehetőségek a Német Szövetségi Köztársaságban. Dr. O. Rambert: Svájc vízerőhasznosítása és jövőbeni kilátásai. Dr. H. Lauffer: Ausztria hozzájárulása a modern vízerőhasznosítás fejlesztéséhez. J. Kobilka: Az osztrák Duna-szakasz kiépítése — összekötő kapocs kelet és nyugat között. Dr. W. Pircher: Osztrák alpesi vízerőhasznosítás Tirol példáján. Dr. H. Simmler: Alpesi szivattyús energiatározás. Dr. R. Fenz: Kilátások és zárszó. Az előadások részletesen tárgyalták a vízerőhasznosítás jelentőségét az egyes alpesi országokban. Az előadásokból azt a képet lehet leszűrni, hogy a vízerőhasznosítás Svájcban és Liechtensteinben a legnagyobb jelentőségű a vízerőhasznosítás részesedése 30—40% közötti, míg Olaszországban 10%, az NSZKban pedig 4—5% körül mozog a vízerőhasznosítás részesedése az ország energiatermelésében. A konferencián egy olyan előadás is elhangzott, amelyik magyar szempontból külön is említést érdemel. Dipl. Ing. Jozef Kobilka a Donaukraftwerk AG vezérigazgatója előadást tartott az osztrák Duna-szakasz kiépítéséről. Az előadás részletesen foglalkozott a magyar—csehszlovák közös megvalósításban létesülő bősi vízlépcsőhöz való kapcsolódással. Az előadás a mi szempontunkból a következő két érdekes megállapítást tette: 1. Ausztria a saját vízlépcsőlánca befejezéseként eredetileg Csehszlovákiával közösen akarta megépíteni a Wolfstahl—Pozsonyi Vízlépcsőt. Az előadáson az előadó arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy ettől a tervétől Ausztria eláll, és helyette mintegy 5 km-rel folyásirányban felfelé Hainburg község határában kívánja megépíteni az osztrák vízlépcsőlánc utolsó tagját. Az építés tervezett befejezése: 1987. év közepe. 2. Az előadó előadásában megemlékezett arról is, hogy mivel Bősnél és Nagymarosnál is olyan széles hajózsilipek épülnek, amelyekbe 1 db 3X3 uszályból és 1 tolóhajóból álló szerelvény egyszerre be tud hajózni és átzsilipelni, ezért úgy határoztak, hogy a Hamburgnál létesülő vízlépcső hajózsilipjeit a következő méretekkel építik ki: az egyik hajózsilip: 36X270 m, a másik hajózsilip: 24X230 m. Ezzel a megoldással lehetővé kívánják tenni, hogy a távlatban ilyen összeállítású hajóvonatok átkötés nélkül Bécs városáig felmehessenek. A rendezvény résztvevői kétnapos tanulmányúton vettek részt. A tanulmányút első állomása a Walgau vízerőmű megtekintése volt. Ez a vízerőmű az 111 folyó természetes esését használja ki oly módon, hogy a vízkivételnél létrehozott tározóból 20 km hosszú alagúton vezetik a kivett vizet a vízerőtelephez, ahol így 162 m összesést nyernek. A vízerőtelep 86 MW teljesítmény mellett évi 356 millió kWó energiát termel. A tanulmányút második állomása a Sellrain—Silz vízerőműcsoport megtekintése volt. Megtekintettük a Silz vízerőiművet, amelyik 1257,5 m bruttó eséssel csúcsban képes hasznosítani a felső tározóból leeresztett 25 m

3/s vízhozamot, 265 MW teljesítménnyel. Ez a vízerőtelep csúcserőműként dolgozik. A vízerőműhöz tartozik egy kiegyenlítő tározó Kühtainál, illetve a Finstertal-i 60 millió m

3-es hasznos térfogatú magas tározó. E két tározó között 421 m szintkülönbség jelentkezik. A kiegyenlítő tározónál vízerőtelep is létesült, amelyik a felső Finstertal-i tározó vizét energetikailag hasznosítja. Az energetikai hasznosítás során 41 m

3/s víznyeléssel a turbinák 151 MW teljesítményt képesek leadni. Ezt a vízerőtelepet úgy építették ki, hogy a turbinák szivattyúzási üzemre is képesek legyenek, és így ez a rendszer szivattyús energiatározóként is működik. A vízerőtelep 73 s alatt tud teljes terhelésű turbinaüzemre felfutni, illetve 90 s szükéges ahhoz, hogy szivatytyúzási üzemből turbina üzembe átálljon. Ezt a vízerőműrendszert Ausztria teljes egészében NSZK hitelből építette meg. Az NSZK a hitelt olyan főbb kondíciókkal adta, hogy a vízerőmű rendszerben termelt energia 50%-a 20 évig az NSZK-t illeti meg. A vízerőmű rendszer beindítása vagy leállítása az NSZK hálózatának igényei szerint történik. Az egész vízerőmű rendszer üzemeltetése az alsó vízerőmű vezénylőjéből történik. A tanulmányút harmadik állomása a Ziller folyó völgyében létesített vízerőmű rendszer egyes elemeinek megtekintése volt. Ez a vízerőmű rendszer 3 db vízerőtólepből, 2 db magaslati tározóból és 1 közbenső kiegyenlítő tározóból áll. A vízerőmű rendszer csúcserőműként és hidraulikus energiatározóként is tud működni. A beépített összes teljesítmény 1073 MW. A hasznosított összes esés kereken 1360 m. Az összes hasznos tározó térfogat kereken 220 millió m

3. A Ziller vízerőmű rendszer megtekintését az ÖWWV igen jól szervezte meg. Megtekintettük ugyanis a két magaslati tározót. Az először megtekintett Ziller— Gründl tározó mintegy 170 m magas völgyzáró gátjá46