Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Vermes László: Konferencia a hulladékok hasznosításáról

nak a betonozását kezdték el a helyszíni szemlénkkor. Igen jól lehetett látni a völgyzárógát sziklába kirobbantott alakját. Ezt követően tekintettük meg a Schlegeis völgyzárógátat. Ez a völgyzárógát teljesen hasonló méretű az előzőhöz, de már készen van. Így jól lehetett érzékelni, hogy milyen hatalmas művet kívánnak az előző helyen is megépíteni. A szerzett tapasztalatok A konferencia egyetlen témára, az alpesi vízerőhasznosításra koncentrált. Az előadások átfogóan is-) mertették az ezzel kapcsolatos fejlődést, átfogták az Alpok teljes területére eső vízerőhasznosítás problémakörét. A helyszíni szemlék során az osztrák kollégák készségesen adtak felvilágosítást bármilyen részletkérdésről, legyen az technológiai vagy finanszírozási probléma. A konferencia tapasztalatait magyar szempontból a következőkben lehet összefoglalni: — Minden alkalommal külön hangsúlyozták az előkészítő munkák fontosságát. Általában több változatot vizsgáltak meg, és a több változatból a különböző szempontok mérlegelésével választották ki a megvalósításra elfogadott megoldást. — A megvalósításra tervezett változat kiválasztása során nagy hangsúlyt helyeztek a környezetvédelmi, környezetfejlesztési kérdések öszehangolására és megoldására is. Pl. az egyik magaslati tározó megközelítő útjának építésével egyidőben kultúrált és nagyon szép vonalvezetésű turista utat is építettek. E turista út építésével a beruházó vízerőmű vállalat elnyerte a „Tirol tartomány legszebb turista útja" kitüntetést. — A tervezett létesítményeket lakóhelytől általában távol építették meg. Ezért nagy súlyt helyeztek az építés szervezésére. Ennek kapcsán pl. a betonozáshoz szükséges adalékanyagot a helyszínen található gránit és gneisz törésével ós osztályozásával állították elő. Így csak a betonozáshoz szükséges cementet kellett a helyszínre szállítani. — A magas tározók építése során igen sok problémát jelentett a meteorológiai viszonyok ismerete, ezért meteorológiai figyelőszolgálatot szerveztek, amelyik különösen ködös és téli időben szolgáltatott fontos információkat az építéshez szükséges szállításokhoz. A Magyarországon tervezett prédikálószéki szivattyús energiatározó építése során ezek az osztrák tapasztalatok igen jól felhasználhatók. — Figyelmet érdemel továbbá, hogy milyen súlyt helyeztek az üzemelés során az emberi munka lehető legkisebb igénybevételére. Olyan információs és jelzőrendszert építettek ki, melynek segítségével egyetlen helyről lehet irányítani a szerteágazó vízerőműrendszert, és ezen a helyen rendelkeznek mindazokkal az információkkal is, amelyek szükségesek a biztonságos üzemirányításhoz. Kollár Ferenc Konferencia a hulladékok hasznosításáról A MTESZ két tagegyesülete, a Magyar Hidrológiai Társaság és az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint az ISWA Magyar Tagozata rendezésében nemzetközi részvételű konferencia volt Budapesten, 1983. május 31—június 3. között. A „Települési és egyéb szerves hulladékok ártalmatlanítása, különös tekintettel a mezőgazdasági hasznosításra" címet viselő konferencia célja a modern településeken, az iparban és a mezőgazdaságban keletkező, szerves eredetű és tartalmú hulladékok kezelési és ártalmatlanítási módszereire, de elsősorban a hasznosításukra vonatkozó kutatási és gyakorlati eredmények összefoglalása volt. A szerves hulladékok hasznosítása elsősorban a mezőgazdaságban történhet, ezért szerepelt a címben is kiemelten a mezőgazdasági hasznosítás. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a konferencia csak a minőségileg erre alkalmas hulladékokkal foglalkozott, a veszélyes, toxikus szerves hulladékok nem tartoztak az itt megtárgyaltak közé. A rendező szervek mellett közreműködött a konferencia mintegy másfél éves előkészítő munkájában és lebonyolításában a MTESZ több tagegyesülete, támogatta a megrendezést számos vállalat és szervezet. Szakmai védnökséget vállalt a konferencia fölött az ISWA, a Nemzetközi Szilárd Hulladék és Köztisztasági Szövetség, amelynek több vezető testülete a konferenciával egyidejűleg, szintén Budapesten ülésezett. Hazai védnökök voltak: Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke, dr. Stefanovits Pál, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, és dr. Hajdú György vezérigazgató, az ISWA Magyar Tagozatának vezetője. A plenáris megnyitó ülésre — ünnepélyes külsőségek között — 1983. május 31-én került sor. Az Akadémia dísztermét zsúfolásig megtöltő közel 400 hazai és 60 külföldi résztvevő társaságában megjelentek az ISWA nemzetközi szervezetének vezetőségi tagjai, és részt vettek a konferencián a KGST VVÉ (Vízügyi Vezetők Értekezlete) egyik, a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával foglalkozó munkacsoportjának tagjai is, akik szintén abban az időben tartották esedékes ülésüket Budapesten. A külföldi résztvevők 15 országot képviseltek, és az összesen 139 dolgozat közül 32 dolgozatot külföldi szerzők küldtek be a konferenciára. A plenáris ülésen az üdvözlések után dr. Madas András, a MTESZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, valamint Stadinger István, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese tartott bevezető előadást, majd Kovács István nak, a MÉM Mezőgazdasági Főosztálya vezetőjének és Jean Defeche úrnak, az ISWA Tudományos és Technikai Bizottsága vezetőjének korreferátuma hangzott el. A megnyitó ülés után két szekcióban folytatódott a konferencia munkája, a nyolc témakörbe beküldött dolgozatok ismertetésével, megvitatásával. A folyékony hulladékokkal foglalkozó I. Szekció első témaköre a települési szennyvizek ártalmatlanításának és mezőgazdasági hasznosításának kérdéseit tárgyalta megr A beérkezett 16 hazai és 6 külföldi dolgozat jó lehetőséget nyújtott a generál reporternek a témakör sokoldalú bemutatására. Az I. Szekció második témaköre az ipari — elsősorban az élelmiszeripari — szennyvizek ártalmatlanításával és mezőgazdasági hasznosításával összefüggő kérdéseket tűzte napirendre. Az ide tartozó 11 magyar és 3 külföldi dolgozat alapján összeállított generál report a jelentőségének megfelelő teret szentelt a hulladékcsökkentésnek, mind a szennyvízszennyezettség-, mind a szennyvízmennyiség csökkentése révén. A harmadik témakör 16 magyar és 2 külföldi dolgozata a hígtrágyakezelés és -hasznosítás lehetőségeit taglalta. Az I. Szekció, de talán az egész konferencia legnagyobb érdeklődést kiváltó témaköre az volt, amely a települési szennyvíziszapok ártalmatlanításával és mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott. A szennyvíztisztítás mellékterméke, az iszap ma a világ minden országában egyre növekvő gondokat okoz, és akár elhelyezése, akár hasznosítása számos súlyos problémát vet fel. Az ezzel foglalkozó 26 magyar és 9 külföldi 47