Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Dr. Károlyi Csaba: A szennyezés a Vízügyi Igazgatóság szempontjából

biztosíthatja, azt, hogy a csúcslaboratórium munkája minden idegen területen dolgozó tudományos intézet munkájánál gyorsabb és hatékonyabb legyen. A csúcslaboratórium felszereltségének ki kell terjednie mind a szerves, mind a szervetlen vegyületek meghatározását szolgáló berendezésekre, továbbá a vízbiológiai és toxikológiai vizsgálatok végrehajtására. A Fővárosi Vízművek a Forrás Egyesülés Igazgatói Tanácsa részére 1981. június 29-én javaslatot készített egy biztonsági laboratórium létesítésére. Felajánlotta jelenlegi kb. 15 millió Ft értékű műszerparkját, a közös vízanalitikai létesítmény céljára, és vállalta annak üzemeltetését. Javasolta az 1982. évre közös beszerzésre egy tömegspektrométerrel egybeépített gázkromatográf megvásárlását kb. 16 millió d.Ft értékben. 1985-ig a javasolt műszerek árbecslésének megfelelően további kb. 27 millió d.Ft értékű műszerfejlesztésre és a csúcslaboratórium épületigényének megoldására is javaslatot tett összesen 36 millió Ft értékben. Természetesen még további összegek kellenek a komplex kiépítéshez. Még nem valósult meg a gondolat, bár az érdekeltek támogatásával és egyetértésével találkozott. Reméljük, hogy a váci tanulságok, s így ez a mai megbeszélés is hatékonyan elősegítik e nagyon fontos vízanalitikai bázis létrehozásának ügyét. A szennyezés a Vízügyi Igazgatóság szempontjából* DR. KAROLYI CSABA Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Az egészséges ivóvíz életszükséglet, ezért a vízbázisok védelme a vízügyi szolgálat kiemelkedő jelentőségű feladata. A váci vízszenyezés partiszűrésű vízkészletet érintett. Az ország közüzemi ivóvíztermelésének közel 50%-a származik partiszűrésű vízkészletekből, melyek igénybevétele távlatban is hasonló arányban szükséges. A BUVIZIG működési területén az országos átlagot lényegesen meghaladó jelentőségű az ilyen típusú vízbázis. Budapest vízellátásának 97%-a, Pest megyének 50%-a partiszűrésre alapul. Ugyanakkor ismeretes, hogy a veszélyeztetés elsősorban ezeket a természetes védelemmel nem, vagy kevésbé rendelkező vízkészleteket érinti. A váci vízszennyezés, nagytérségi kihatása miatt rendkívüli esemény. Az előzmények azonban bizonyítják, hogy a Vízügyi Igazgatóság a kedvezőtlen tendenciákat időben felismerte és a különböző szennyező gócok felszámolására irányuló hatósági intézkedéseket már 1976-ban kezdeményezte, illetve saját hatáskörében megtette. Vízügyi Felügyeleti Ellenőrzésen megálapítottuk a CHINOIN telep veszélyességét és határozatban köteleztük a vegyszerrel szennyezett víz szikkasztásának megszüntetésére. Határozatunkat az OVH (II. fokú hatóság) 1977. február 18-án helyben hagyta. A vegyszerhulladék égetéses megsemmisítését elvileg célszerűnek ítéltük, hiszen a telephely megszüntetésének, átköltöztetésének semmi realitása nem volt. Kifogásoltuk viszont, hogy az égetések előfeltételeit a gyár nem biztosította, s az egyes akciók alkalmával a locsoló és oltóvíz is jelentősen hozzájárulhatott a felszínalatti vízkészlet elszennyeződéséhez. A Vác Városi Tanács VB Szakigazgatási Szervét (mint illetékes hatóságot) 1977. március 4-én megkerestük a nyílt-téri égetés megszüntetése érdekében, a hozott intézkedések azonban (Ghelfi típusú égető berendezés üzembehelyezése) elégtelennek bizonyultak. A vegyi anyagok és hulladékok halmozódó mennyiségének töredékét tudták csak ártalmatlanítani. A gazdasági realitásokat tudomásul véve, ezután egy átmeneti megoldást szorgalmaztunk, miszerint betonozott aljzatra telepítse át az üzem a tárolt anyagokat — telephelyén belül. Előírtuk megfigyelőkutak létesítését is. A tervek elkészültek, a kutak kiképzése is megtörtént. Nem kerülte el figyelmünket a térség többi veszélyforrása sem. 1977. június 8-án felügyeleti ellenőrzésen megállapítottuk, hogy a TAURUS gyár a Száraz-árokba kerülő szennyezett hűtővize kisvíznél nem jut el a * Hozzászólásként elhangzott az MHT Vízellátási Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-i „Váci vízszennyezés szakmai tanulságai" tárgyú ankétján. Duna medréig, hanem az ún. Forte-kutakhoz közel eső mélyfekvésű területen szétterül és a talajba beszivárogva veszélyeztetheti a kutak vizének minőségét. A Gyárat ezért az elvezető árokrendszer rendbehozatalára köteleztük. E határozat alapján a TAURUS Gumiipari Vállalat vízjogi létesítési engedélyt kért a Derecske és a Száraz-árok rendezésére, kitisztítására. A Derecske-ároik és a Száraz-árok rendezése 1978. szeptember 14-én befejeződött. Az 1979—80. évben előkészítő tárgyalások folytak a keletkező szennyezett vizek közcsatornába való bevezetésének lehetőségéről. 1977. júniusában a Váci Városi szeméttelep bővítéséhez a következő főbb kikötésekkel járultunk hozzá: — a csapadékvizek elvezetéséről megkerülő csatornával gondoskodni kell, — a vízműkutak védelmében a már meglevő szeméttelep körül megfigyelőkutakat kell elhelyezni, — a szennyvíziszap elhelyezést meg kell szüntetni. Ezután több ízben szorgalmaztuk új szeméttelep kijelölését és a meglevő telep használatának korlátozását, de döntés 1981-ig nem született. Az 1981. február 14-én bekövetkezett vízszennyezést követően hatósági intézkedéseink a biztonságos ivóvízszolgáltatás megteremtését, és ezzel párhuzamosan a szennyező gócok felszámolását célozták. Az államigazgatási eljárások lefolytatása mellett, szakmai tevékenységet a következő főbb területeken fejtettünk ki: — hidrológiai feltárás és a vízminőségi paraméterek meghatározása a VITUKI Vízrajzi és Vízminőségi Intézetével együttműködve, — a Vác városi ipari üzemek vízgazdálkodásának felülvizsgálata, a víztakarékos megoldás kidolgozása, — a város biztonságos ivóvízszolgáltatására végleges megoldás lehetőségeinek feltárása, döntéselőkészítő anyag kidolgozása, — a vízátvezetéssel összefüggésben a DunakanyarBalpart Regionális Vízműrendszer új koncepciójának kidolgozása, illetve a feladatok koordinálása. A vízügyi szervezetek és más hatóságok között 1981. február 14-ét követően mindvégig, amíg a kritikus időszak el nem múlt, szoros fegyelmezett, célratörő kooperáció működött. A szükséges intézkedések műszaki-gazdasági és jogi előkészítése esetenként órák alatt megtörtént. A Déli Vízmű és a Szentendre-szigeti víznyerő telepek közötti összeköttető vezeték műszaki meghatározását 1981. április végén, a vízjogi létesítési engedélyt pedig már május hó 9-én kiadtuk. A kritikus időszakban a Déli Vízmű üzemeltetési módját folyamatosan aktualizált kötelező határozatokkal szabtuk meg. Hatósági intézkedéseinket nehezítették a következő tényezők: 38