Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Áll Lajos: Az eset tapasztalatainak ágazati hasznosítása

— akkor még nem volt kétséget kizáróan bebizonyítva a Vízmű termelt vizében kimutatott szennyeződés és a szennyező forrásokból a talajvízbe jutó anyagok közötti összefüggés; — a szennyező források nagy száma lehetetlenné tette a termelt vizet ténylegesen elszennyező objektumok kizárásos módszerrel való azonosítását; — a sajátos áramlási viszonyok miatt felvetődött egy, a Dunán, vagy a Sződrákos-patakon levonuló ismeretlen eredetű, rendkívüli szennyezés gyanúja is; — a szokványos kémiai vízminőségi vizsgálatok nem mutatták ki a termelt víz szennyezettségét, a speciális módszerekkel végzett vizsgálatok bizonytalan metodikai háttere pedig sokáig megkérdőjelezte azok eredményeit; — a szennyező források megszüntetése jelentős vállalati érdekeket érint és csak ezen vállalatok népgazdaságilag hasznos termelésének akadályoztatása nélkül volt végrehajtható. 1981. március 5-én köteleztük a CHINOIN-t az általa okozott szennyeződés kiterjedésének megállapítására és a tárolt szennyező anyaggal kapcsolatos adatok közlésére, valamint a folyamatban levő hidrogeológiai és vegyvizsgálatok eredményeit is figyelembe véve, a szennyeződés meggátlása érdekében szükséges intézkedések terveinek elkészítésére. Egyidejűleg felügyeleti ellenőrzést tartottunk a TAURUS Gumigyár váci üzemében. Ezt követően határozatot adtunk ki az üzem vízszennyezésének megszüntetésére, ugyanis a felügyelet alkalmával megállapítottuk, hogy a Derecske-árokba vezetett hűtővizek nitrit és nitrát-ionokkal újra erősen szennyezettek. A hározatban megtiltottuk a vízminőségre káros anyagok elhelyezését és az üzemet a keletkező szennyező anyagok talajvízbe való bejutását meggátló intézkedések meghozatalára szólítottuk fel. A határozat végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével párhuzamosan a gyártelepen megkezdtük a talajvíz minőségének vizsgálatát is. A helyszínen tapasztaltak alapján 1981. április 30-án kötelező határozatot adtunk ki a Vác városi szeméttelepen okozott káros szennyezés és a vízminőségre káros anyagok elhelyezésének beszüntetésére. Ezzel párhuzamosan a Pest megyei Tanács VB 1981. április 22-én úgy határozott, hogy április 30-ig meg kell nyitni az új hulladéklerakó területet, a jelenlegit pedig szeptember 30-ig le kell zárni, földréteggel le kell takarni. A nem szállítható hulladékok égetésére vonatkozó miniszterelnökhelyettesi döntést követően az égetés vízügyi előfeltételeit határoztuk meg, többek között előírtuk, hogy az indítófolyadékot fóliaágyba helyezzék. Az égetés során harmadfokú készültség keretében folyamatosan vizsgáltuk az érintett kisvízfolyásokat és a Duna-szakaszt, hogy a lecsapódó égéstermék esetleges káros hatása ne okozzon problémát a felszíni vízműnél. Az égetést követően a talajvíz minőségének változását is ellenőriztük. Megállapításunk szerint a gondosan előkészített égetésnek jelentős hatása sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletre nem volt. A CHINOIN telep által okozott rendkívüli talajvízszennyezés miatt 1981. augusztus 25-én szennyvízbírságot állapítottunk meg. A bírságolást mintegy 300 mintavétellel és több mint 1000 vizsgálattal alapoztuk meg. Az elszennyezett vízkészletek mennyiségének kiszámításához a VITUKI Vízrajzi Intézetének hidrogeológiai tanulmányát vettük alapul. A toxicitás mértékét a Daphnia-magna tesztállatok 50%-ának pusztulásához szükséges hígítási igénnyel fejeztük ki. A hígítási arány 1,3 és 65,0-szörös értékeik között változott, az elszennyezett talajvízkészlet 860 (!()() m

:'. A szennyvízbírság másodfokon jóváhagyott összege, több mint 20 millió Ft. Az események tanulságait röviden a következőképpen lehet összefoglalni: Az igények növekedése, a készletek korlátozott volta, az ivóvízminőség biztosításának növekvő költsége, olyan jelenlevő tényezők, melyek egyre fokozzák a hatósági munka jelentőségét. Jól felkészült szakgárdánk ehhez a megfelelő együttműködőkészséggel rendelkezik. Elsődleges célunk kell legyen, hogy érvényre jusson a hatósági engedélyezésben a vízvédelmi megelőzés, hiszen a prevenció mindig olcsóbb, mint az elszennyezett környezet helyreállítása. E tekintetben feltétlenül népgazdasági szinten kell gondolkodni. Hozott intézkedéseink és magatartásunk azt bizonyítja, hogy az iparilag rendkívül fejlett hatásterületünkön a vízvédelem, az árvízvédelem rangjára emelkedett. Ez a feladat továbbra is valamennyi hatóság szoros együttműködését igényli, de végrehajtásához társadalmi összefogás is szükséges. Az eset tapasztalatainak ágazati hasznosítása* ALL LAJOS Országos Vízügyi Hivatal A Vácott, 1981. február 14-én a vezetékes vízben jelentkezett és a lakosság által észlelt íz- és szaghatás miatt a felszabadulás után első ízben lépett fel egy város ivóvízszolgáltatásában olyan jelenség, amelynél — a víztermelőképesség jelentős részének hosszú időn át való kiesése következett be; — az okok felderítése a tudományos intézetek számára újszerű, időigényes feladatot jelentett; — a kapcsolódó intézkedések egy része felsőszintű állami döntésekre alapozódott; — a vizsgálatok, intézkedések tervezése és végrehajtása folyamatos nyilvánosságot kapott az országos tömegtájékoztatás keretében; — a népgazdaság különböző szektorai részéről jelentős nagyságú, soron kívüli ráfordítások váltak szükségessé. Az események lefolyásáról, a jelentkező problémák* Elnöki zárszóként elhangzott az MHT Vízellátási. Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-i „Váci vízszennyezés szakmai tanulságai'? tárgyú ankétján. ról az előadásokban, hozzászólásokban kellő információ hangzott el, azokat ismételni nem kívánom. összességében megállapítható: — a különböző ágazatokhoz tartozó szervek közre- és együttműködése példaszerű, áldozatkész volt, — a város lakosságánál és ipari üzemeinél a vízkészletszennyezés egészségkárosító hatást a tett intézkedések eredményeként nem okozott, — a kiesett termelő kapacitást oly módon sikerült pótolni, hogy a terület nyári vízellátása megfelelő színvonalú maradt, — a szennyezés okát, jellegét, folyamatát sikerült azonosítani és ennek alapján mód nyílt a szennyezési góc szakszerű felszámolására. Mindezért köszönet, elismerés a közreműködőknek, vezetőknek, dolgozóknak egyaránt. Megállapítható, hogy a vizsgálatok összetettsége, bonyolultsága oly mértékű volt, hogy hazánkban nem akadt tudományos bázis, mely egymaga képes lett volna az összes vizsgálat elvégzésére. Helyesnek bizonyult, hogy a területi politikai-állami vezetés irányító szerepet vállalt az ipari üzemek víz39