Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Dr. Bozzayné Nagy Emma: Csúcslaboratórium szükségessége és felszerelése

mennyiséget. Vác azóta folyamatosan igénybe veszi ezt a lehetőséget. A nyári időszakban 159 589 m

3 vizet, majd átlagosan 12 604 m

3/d vizet fogyasztott vízbázisainkról. Jóleső érzés volt mindnyájunk részére az, hogy segítséget adhattunk. De az ok amiért erre szükség volt az elszomorító és gondolkodásra, cselekvésre késztető. Budapest környéki vízbázisunk közelben a tiszta ivóvíznyerés lehetősége, beszerzése mindinkább szűkül. Az igények, a lakásépítés, a lakáskultúra, az ember életmódja és kulturáltsága, az ipari technika fejlődése mind-mind az ilyen természetű igények emelkedését eredményezik. Ezért a váci eset arra is figyelmeztet mindnyájunkat, hogy vízbázisainkat vízkészleteinket védjük és óvjuk minden olyan hatástól, ami ezt a drága kincset veszélyezteti, vagy a rendelkezésre álló mennyiséget csökkentheti. A vízbeszerzés és a vízellátás az emberiség legnagyobb és legköltségesebb gondjait jelentik. Nagy könnyelműség és mértéktelen pazarlás számunkra ez az életet adó kincs nem rangjához méltó kezelése. Csúcslaboraíórium szükségessége és felszerelése* DR. BOZZAYNÉ NAGY EMMA Valamennyiünk előtt emlékezetes, hogy a váci vízszennyezés egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése a vízminőség-ellenőrzés korlátozott lehetőségeire vonatkozott. Az üggyel foglalkozókra csodálkozást és hiányérzetet váltott ki az a tény, hogy a magyar vízügyi ágazat nem rendelkezik olyan vízvizsgáló apparátussal, amely hasonló esetekben a szennyező anyagok azonosítására alkalmas lenne, és a szennyező forrás felkutatásában megbízható eszközként szolgálna. Még a legtekintélyesebb intézmények, laboratóriumok is ott tartanak, hogy legfeljebb a Magyar Szabvány vizsgáló módszereit, vagy még azt sem tudják megvalósítani. Pedig a ma követelményei sokkal messzebbre terjednek. . A 60-as évektől kezdve napjainkig lezajlott változásoknak technikai és mezőgazdasági fejlődésnek tanúi voltunk és vagyunk még ma is. Eleinte kicsit ijedten fogadtuk az új és létünket közvetlenül befolyásoló tényezők és fogalmak zuhatagát, mint a környezetszenynyezés, urbanizáció, melioráció, vízújrahasználat stb. és megpróbáltuk megtanulni, rendszerezni mindazt, amit mások kárán tudomásulvenni kényszerültünk. Lassan meg is szoktuk, sőt egy kicsit meg is untuk már ezt a gondolatkört. Sok jószándékkal és anyagi ráfordítással megpróbáltunk felkészülni az új feladatokra. Tudtuk persze, hogy lehetőségeink korlátozottak. Azt azonban, hogy az eddigi analitikai felkészültségünk teljességgel elégtelen már közvetlenül a valóságban lehetséges szennyeződések elemzésére és azok okainak feltárására, csak a váci eset érttette meg igazán, mind a vízellátás felelőseivel, mind az érintett fogyasztókkal, a sajtóval, a lakossággal. A Fővárosi Vízművekben már az V. ötéves terv időszakára eső beruházási programban több nagy teljesítményű korszerű vízvizsgáló berendezés megvásárlása szerepelt, egy részüket be is szereztük. Továbbfejlesztési programunk során azonban nyilvánvaló lett, hogy a kellően nagy hatékonyságú, automatizált műszerekkel felszerelt korszerű lakoratórium egyrészt nagyon költséges, másrészt olyan sokat tud, hogy a fővároson kívül, az ország más vízműveinek hasonló igényeit is ki tudná elégíteni. A váci események valamennyiünket meggyőzhettek arról, hogy egy ilyen vízanalitikai bázist az egész vízügyi ágazat igényel, kiépítése szükséges, időszerű sőt elodázhatatlan. Így egy oldalról a hatékonyabb gazdálkodás követelményei — mint a lekötött eszközök, a szellemi kapacitás és munkaerő jobb kihasználása, az intenzívebb fejlesztési lehetőségek stb. —, más oldalról a sürgető igény egyaránt egy országos igényeket kiszolgáló csúcslaboratórium, mint biztonsági laboratórium kiépítésére ösztönöznek. A jelenleg érvényben levő rendelkezések a víztermelő vállalatokat teszik felelőssé az ivóvíz minősé* Hozzászólásként elhangzott az MHT Vízellátási Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-1 „Váci vízszennyezés szakmai tanulságai" tárgyú ankétján. géért, ezért a vízműveknek nemcsak feladata, de vitathatatlan érdeke is a vízminőség kielégítő vizsgálata. A különböző vízművek nagyon változó mértékben védett, vagy veszélyeztetett vizeket használnak fel a vízellátáshoz. Ennek megfelelően különböző szintű és felszereltségű rutinlaboratóriumokra van szükségük. Kidolgozás alatt áll egy javaslat az üzemi laboratóriumok célszerű kialakítására. A Vízművek Európa más országaiban is hasonló la1 boratóriumi hálózat kiépítésére törekednek. Ilabere 1979-ben foglalkozott a vízmű laboratóriumok jelentőségével és feladataival és az igények alapján négy különböző ellátottságú és szintű laboratóriumi fokozat kialakítását javasolta: 1. üzemi laboratóriumokat, céljuk és feladatuk szerint a vízkezelő létesítmények egyszerű tesztvizsgálatokkal való minőségellenőrzésre; 2. vizsgáló rutinlaboratóriumokat egyszerű kémiai mikrobiológiai és toxikológiai feladatok ellátására; 3. speciális laboratóriumokat, amelyek feladata a második fokozathoz képest a toxikus anyagok vizsgálatával bővül; végül 4. súlyponti laboratóriumot, amely az összes fontos analitikai feladatot a legkorszerűbb, automatizált berendezések birtokában képes ellátni, úgy, hogy nagyszámú mérés lefolytatására legyen alkalmas és haváriák esetén a lehető leggyorsabban kiértékelhető megállapításokat tehesse. A súlyponti vagy csúcslaboratóriumok feladatával a DVGW kereteiben a Wiesbadeni Vízművek is foglalkozott. Megállapították, hogy a terhelt recipienseken elhelyezkedő nagyobb vízellátó vállalatoknak abban a helyzetben kell lenniük, hogy a vizekben lehetséges összes káros anyagot meg tudják határozni, abból a célból, hogy a veszély elhárítására kellő időben intézkedéseket tudjanak foganatosítani. A szükséges készülékekre és eljárásokra is javaslatot dolgoztak ki. Hazánkban a csúcslaboratórium az üzemi laboratóriumokra támaszkodva és egyéb kutatóintézetekkel együttműködve láthatja el speciális feladatát. Már normál üzemeltetési viszonyok között szükséges a vízadó terület alaposabb elemzése, a háttérszennyezések felmérése, a lehetséges környezeti befolyások ismerete. A csúcslaboratórium feladata tehát folyamatos. A Magyar Szabvány kimondja, hogy a vízvizsgálatnak minden olyan szennyező anyag meghatározására ki kell terjednie, amely a vízadó területen reális valószínűséggel előfordulhat. Ennek megismerése a csúcslaboratórium rutinfeladata. Számítógépes vízminőségelemző berendezésünket a nyugalmas üzemeltetés időszakában kell megtanítanunk mindarra a feladatra, amelynek megoldását vészhelyzetben elvárjuk tőle. És ugyanez vonatkozik a kezelő személyzetre is. Minél gazdagabb adat halmozódik fel berendezésünk memóriájában a megfelelő programokkal együtt, annál gyorsabb és eredményesebb lehet havaria esetén a vízminőség diagnosztizálása. Ez a célozott felkészülés 37