Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Pintér Judit: A Zagyva felső szakaszán létesített tározók hidrobiológiai hatásának vizsgálata

A Zagyva felső szakaszán létesített tározók hidrológiai hatásának vizsgálata* PINTÉR JUDIT Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén fekszik a Zagyva vízgyűjtőjének egyik legaktívabb része, amely a lefolyó vízmennyiségek nagyobb részét szolgáltatja. A terület egységes vízgazdálkodása szükségessé tette egy komplex program elkészítését, melynek első része 1971-ben elkészült. A terv szerint a kívánt árhullámcsillapító hatás hat tározóval biztosítható, összesen 8,5 millió m

3 térfogattal. A program alapján eddig 3 tározó — Tarján pataki, Maconkai, Mátraverebélyi — épült, összesen 7,2 millió m

3 térfogattal (1. ábra). Időközben kiépült a Zagyva—Tarna vízgyűjtőjén az ún. ZTVSZR adatgyűjtő és szabályozó rendszer, mely lehetőséget ad a tározók távvezérlésére. Karancsalja A Zagyva vízjárása rendkívül szélsőséges, a csapadék eloszlásának függvényében. Az 1 nap alatt lehullott átlagos legnagyobb csapadék 40—45 mm között van, a szélső érték — 1979-ben — 99 mm volt. A Pásztó feletti vízgyűjtő területen Pásztón van hoszszú adatsorú vízmérce, ahol 1932 óta észlelnek. Nemti szelvényében 1954 óta történik vízállás észlelés. A statisztikai vizsgálathoz a Pásztói szelvény árhullámainak tömegét vettük alapul. Az árvíz szempontjából mértékadó nagy vízmennyiségek tartományában a háromparaméteres log-normál eloszlásfüggvény illeszkedett a legjobban, az illeszkedés 96,4%. 3. A fiktív árhullámképek előállítása A különböző valószínűségű (2, 5, 10%) vízmennyiségekhez tartozó fiktív árhullámképeket a pásztói szelvényben rendelkezésre álló, észlelt árhullámképek alapján állítottuk elő. Az egyes tározókhoz tartozó vízgyűjtőterületeken és a köztes vízgyűjtőkön a mértékadó árhullámmal egyidejűleg előálló árhullámok előállítása két lépcsőben történik: 1. Azokat a részárhullámokat kell meghatározni, amelyek a mértékadó árhullámmal egyidejűleg állnak elő; 2. Fel kell állítani azt a lefolyási modelt, amely biztosítja, hogy az 1. alatt előállított árhullámképek öszszegzése — tározók nélkül — a mértékadó árhullámot állítsa elő. [m'/s] lO'/.-os fiktív árhullámkép 1. ábra. A Felső-Zagyva vízgyűjtő területe 1. Részvízgyűjtő terület határa. 2. Vízmérce, 3. OMSZ csapadékmérő állomás. Maconka: 176,7; Kisterenye: 71,3 Mátraverebély: 338,2; Pásztó: 488,8 A (km

2) A tározók hatásának ismételt vizsgálatát szükségessé tette egyszer az, hogy a fenékleürítő vízszállítása szabályozható, ennek következtében a korábban számított árhullámtranszformáció változik, másodszor pedig, hogy a tervezett további 3 tározó belátható időn belül nem épül meg, így kisebb árvízi térfogattal kell számolni. 2. A terület hidrológiai jellemzőinek vizsgálata A Zagyva a Karancs—Medves hegységben ered, Pásztóig több kisebb mellékág vizét veszi fel. A vízgyűjtő 50%-a erdővel borított, domb- és hegyvidéki terület. * Az MHT 1981. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a EME Vízgazdálkodási Tanszékén készült. 90 BO 70 60 50 40 30 20 10 2. ábra. A tározórendszer módosító hatása a pásztói szelvényben A tározók zsilipnyitása, sorrendben: Tarján pataki tározó Maconkai tározó, Mátraverebélyi tározó. A zsilipnyitások: 1 = 40 cm, 2 = 80 cm, 3 = 120 cm, 4 = 160 cm, 5 = 0 cm. 41