Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Pintér Judit: A Zagyva felső szakaszán létesített tározók hidrobiológiai hatásának vizsgálata

A részárhullámok az alábbi paraméterektől függnek: Qj (t) = f (Fj, a,, hj, Q

r

a (t), ahol Qi (t) — a j-ik részvízgyűjtő árhulláma (m

3/s) Fj — a j-ik részvízgyűjtő vízgyűjtőterülete (km

2) aj — a j-ik részvízgyűjtő lefolyási tényezője hj — a részvízgyűjtőn leesett átl. területi csapadékmenyiség (mm) Qni (t) — a mértékadó árhullám (m

3/s) Az árhullámok időtartama (T) irodalomban adott segédlet alapján meghatározható. Az ismert V víztömegek és T árhullámidőtartamok alapján a tározók vízgyűjtőterületének és a fedetlen részvízgyűjtők árhullámképei V, illetve T szerinti kétszeres transzformációval előállíthatók. Ezek után olyan lefolyási modelt kell felállítani, melynél az előzőekben előállított árhullámképek összegezése a mértékadó árhullámképet állítja elő. 4. A tározók hatása a pásztói szelvényben Mindhárom tározó egyesített műtárggyal rendelkezik. A mederfenéken elhelyezett vízszintes elvezető csövek a felvízi oldalon aknában végződnek. Az aknában a Tarján pataki tározónál 1 db, Maconkán 2 db, Mátraverebélyen 3 db 160x160 cm nyílásméretű, gépi mozgatású zsiliptáblák vannak. Az akna felső része hidraulikus szelvényű körbukó. A tározók állapotát a különböző kombinációkban változatlannak vettük: a Tarján pataki tározó kezdeti térfogata 350 000 m

:

l, a Maconkai és a Mátraverebélyi tározók térfogata minden esetben 0 volt. A Tarján pataki tározó térfogata 2,9 millió m

3, a tározó a 2, 5 és 10%-os árhullámokat — a 350 000 m

3 állandó térfogat mellett is — képes fogadni és a legjobb módosító hatással továbbengedni. A Maconkai tározó térfogata 1,87 millió m'

1, egyes üzemállapotaidban a tározótélből a víz kilép. A 2%-os árhullámot csak 160 cm nyitásnál tudja fogadni. A Mátraverebélyi tározóba már a két tározó által traszformált árhullám érkezik, a tározó térfogata 2,5 millió m

3, A 2 és 5%-os árhullámok 40, 80, és 0 cm-ies nyitásoknál, a 10% árhullám esetén 0 cm-es nyitásnál itt is kiöntést okoznak. A Zagyva mederkiépítési foka Pásztónál 61,3 m

3/s. A tározók a 2%-os árhullámot 10 féle kombinációban jó hatásfokkal módosítják, azonban Pásztónál a transzformált árhullám csúcsa meghaladja a megengedett értéket. Tekintettel arra, hogy a Zagyvát itt a 10%-os árhullám levezetésére építették ki, a kialakult árhullám levezetése nem feladata a szelvénynek. Legkedvezőbb hatást akkor érünk el, ha a felső két tározó zsiliptáblája zárva van, vagy kis mértékben nyitott, illetve Mátraverebélyen a tározó zsilipje közepesen nyitott (2. ábra). 5. Összefoglalás Az előzőekben ismertetettek alapján rögzíthetjük, hogy a korábban tervezett hat tározó közül háromra nincs szükség, mivel a meglevő tározók az árvizek fogadására és jó hatásfokkal való továbbengedésére elegendőek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy lehetséges a méretezés szerinti 10%-os érkező árhullám számára kiszámított térfogat helyett némileg kevesebbet fenntartani. A térségben meglevő, illetve egyre növekvő vízigények szükségessé teszik, hogy mindent megtegyünk a vízkészletek növelése érdekében. Jelen munka folytatásaiként meghatározhatók a hasznosításra fenntartható üzemi tározótérfogatok, amelyek mellett a 10%-os árhullámok még biztonsággal levezethetők. Az ehhez szükséges üzemi stratégia kidolgozásához további széles körű vizsgálat szükséges. Ennek elkészülte után jelenthetjük ki, hogy a térségben a tározók komplex hasznosításának lehetősége biztosított. A lébénymiklósi „Lenin" Mgtsz esőszerű öntözőtelepének terve* KATULA ZSUZSANNA Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr A szakdolgozat keretében a lébénymiklósi „Lenin" Mg. Tsz. mintegy 600 ha-os területén kialakítandó esőszerű öntözőtelep tervezését kaptam feladatul. A terület leírása Az öntözésre kijelölt terület a Mosoni-Duna Lébénynél levő kanyarulatában fekszik. A viszonylag vékony termőréteg alatt vastag kb. 200 m-es kavicsréteg van. Szárazabb időszakban a kavicsot fedő termőrétegről a talajvízszín leszakad, ezért a növényzet számára szükséges vizet öntözéssel kell pótolni. A területen a vízutánpótlás nagyon kedvező, három tényező alakítja: 1. csapadék; 2. Duna, illetve a Rába Nick—Várkesző közti függőmedre és a nyugati peremről történő áramlás; 3. a Duna, illetve a Rábca árhullámainak hatására létrejövő nyomáshullámok által okozott gyors talajvízkészlet változása. • A MHT 1981. évi Diplomaterv Pályázatán főiskolai kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Pollack M. Műszaki Főiskola (Baja) Vízgazdálkodási Intézetében készült. A nagy mélységű, „jó vízadó" kavics, és a vízutánpótlódás következtében a területen min. 400—500 1/p-es vízhozam biztosítható a talajvíz átlagos szintje mellett, tehát a talajvízből történő öntözés igen eredményesen alkalmazható. A területen a nyugalmi vízszint —3, —4 m között változik. A tervezés főbb szempontjai Az öntözés esőszerű módszerrel történik, a talajtani adottságok miatt. A helyes vízadagolás nagyon fontos, mert a szakvélemény az egyszeri víznormát 40 mm-toen állapította meg. Ez indokolja a rövidebb, 12 napos tervezett öntözési fordulót. A három táblásítási változat az alkalmazott szórófej típusában és a szárnyvezeték hosszában tér el egymástól. Ezek az adatok határozták meg a tábla területét. A rövidebb oldalt úgy alakítottam, hogy páros számú hidráns legyen egy tábla egy mellékvezetékén, mivel egy hidránsból nem vehető ki két szárnyvezeték vízhozama egyidőben. Mivel gördülő öntözőberendezést terveztem, melynek haladása frontális, a tábláknak derékszögűnek kell lenniük. 42