Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: A Kuntszentmiklós-tassi kistérségi vízmű vízmű vízszerzési lehetőségei

A fajlagos vízhozam 30—50 l/min m között ingadozik. A fentiek alapján rétegvizeket hasznosító kutak is létesíthetők a vízmű részére. A kinyerhető víz minősége olyan, hogy felhasználás előtt vastalanítás szükséges (Fe = 0,5—0,1 mg/l). A rétegvizek esetenként gázosak. 3. Feltárási eredmények 3.1. Felszínközeli vizek. A tervezett kistérségi vízmű hatásterületén általános elterjedésű a felszín alatti 20— 30 m-es mélységig elhelyezkedő dunai kavicsos összletben tárolt felszínközeli víz. A vízadó kavicsos összlet kedvező kifejlődésű Kunszentmiklóstól délre is. Ezért az ottani vízminőség megismerésére 2 db sekélymélységű (20 m talpmélységű) fúrást mélyítettünk le, melyeket próbakúttá történő kiképzés után szivattyúztunk és a víz vegyvizsgálatára került sor. A lemélyített fúrások a kavicsos összlet vízadóképesség szempontjából kedvező kifejlődését igazolták (2a. ábra). A próbakutak egyenként 600 l/min vizet szolgáltattak közel 300 1 min m fajlagos vízhozam mellett. A vízvegyvizsgálat azonban mindkét fúrásból származó víz esetén ivásra alkalmatlan, sziksós vízminőséget állapított meg. Ennek alapján Kunszentmiklóstól délre vizsgált terület felszínközeli vizei ivóvízszerzésre nem irányozhatók elő. Földtani érdekesség, hogy a 2. jelű fúrásból 14 m mélységből, negyedkori kavicsos homok rétegből, fatörzs maradványokat hozott fel a fúrószerszám. 3.2. Partiszűrésű vizek. Partiszűrésű vízszerzés tekintetében elsősorban a Tasstól nyugatra levő — az 1582. és 1586. fkm-ek közötti — dunai partszakasz (az ún. Gudmonfok környéke) jöhet szóba. Itt a part mosott és Dunaújváros szennyező hatása még nem jelentkezik, továbbá a háttér gyakorlatilag beépítetlen. Ezen előnyei miatt az Alsódunavö;lgyi Vízügyi Igazgatóság is fenntartja ezt a partszakaszt partiszűrésű vízszerzés céljára. A gudmonfoki területen 5 db sekélymélységű (10— 15 m talpmélységű) fúrást mélyítettünk, melyeket próbakutakká képeztünk ki. A kutankénti vízhozam 400— 600 l/min, a fajlagos vízhozam 110—240 l/min/m volt. Hátrányos viszont, hogy a vízadó összleten belül a legjobb vízvezető homokos kavics réteg viszonylag vékony kifejlődésű és sekély mélysége miatt kis dunai vízállások esetén viszonylag kisebb vízelborítottságú (2b. ábra). Famaradványokat itt is találtunk, a G/2 jelű fúrásban, 5 m mélységben, a negyedkori homok rétegben. 3.3 Vízkémiai adottságok. A vízkutatási munkálatok során mélyített fúrásokból vízminőségi vizsgálatok történtek, továbbá összegyűjtésre kerültek a rétegvizek kémiai összetételére vonatkozó adatok. Ezek felhasználásával az alábbi megállapítások tehetők: 3.3.1. A felszínközeli víz minőségi viszonyai. A kunszentmiklósi kutatási területen a felszínközeli dunai szemcsés üledékösszletben levő víz minősége rendkívül kedvezőtlen. Ivóvízellátásra alkalmatlan. A bepárlási maradék megközelíti a 3000 mg/l értéket. A nátriumot 1000 mg/l körüli mennyiségben mutatták ki. A vízvizsgálatok szerint nátrium hidrogénkarbonátos kloridos víztípusba sorolható. 3.3.2. A partiszűrésű víznyerő terület vízminősége. A gudmonfoki dunapart területén a kutatófúrások megfelelő minőségű partiszűrésű vizet szolgáltattak. A bepárlási maradék 500 mg/l körüli, az összes keménység 14—20 nkf között változott. A szerves szennyeződésre utaló komponensek csak kisebb koncentrációban voltak kimutathatók. A fúrások vize, 0,1—0,3 mg/l mangán és 0,3—1,0 mg!] vasiont tartalmazott. Ezért a víz vastalanításával számolni kell. 3.3.3. A mélységi rétegek vízminősége. A mélyfúrású kutak, amelyek 50—350 m közötti felsőpannóniai homokrétegek vizét hasznosítják, a kémiai adottságok szerint kedvező minőségű vizet szolgáltatnak. A megengedettnél nagyobb vastartalom miatt azonban vízkezelés szükséges. A mélységgel a vízminőség változik. A legfelső rétegvizek kalcium hidrogénkarbonátósok és a mélységgel a nátrium mennyisége növekszik, a kal0,0 összes kemenyseg (nkf) • 5 10 15 20 25 O) -a> £ 100 E o> •f 200 o N 300 400 500 V •V V* / / • X \ Vko V o o • / ík / • • • / 7\ y o d • o / * 0 • 5 7 ./• / • / • • • \ o °o \o o / 100 200 300 Na (mg/l) o 400 500 3. ábra. A Kunszentmiklós környéki felsőpannóniai rétegvizek minőségének változása a mélységgel cium pedig csökken, ezért a legmélyebb vízadók vize kis keménységi érték mellett (6—8 nkf) már nátrium hidrogénkarbonátos (3. ábra). 4. Megállapítások A vizsgált térségben a felszínközeli (a felszín alatti kb. 20—30 m-ig található első vízadó) réteg, jó vízadóképessége ellenére, vízminősége miatt ivóvízellátásra nem alkalmas. Partiszűrésű vízszerzés az 1582—1586. f'km közé eső ún. gudmonfoki dunai partszakaszon lehetséges. A homokos kavics réteg viszonylag vékony kifejlődése és kis dunavízállások melletti sekély vízelborítottsága a fkmenként kitermelhető vízhozam számára — más ismert és már igénybevett Duna partszakaszokhoz képest — viszonylag szerényebb lehetőségeket nyújt. A víz vastalanitására fel kell készülni. A mélységi rétegvizek igénybevételére a vizsgált térségben nagy valószínűséggel szinte mindenütt fúrható eredményes kút, maximum 350 m talpmélységgel. A felsőpannóniai homok rétegekre beszűrőzött sikeres kutak esetenként 800—1000 l/min kutankénti vízhozamra lehet számítani. IRODALOM [1] Erdélyi M.: A dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny, 35. 1955. 159—169. [2] FTV: Vízbeszerzési, nyersanyagkutatási, vízkémiai szakvélemények. 1960—1980. Kézirat, Adattár. [3) Rónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei. A MAFI Evkönyve, Budapest, 1956. [4) Vrbancsek J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VIII. kötet. OVH Vízgazdálkodási Intézet. Budapest, 1978. 28