Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szlávik Lajos-dr. Vasas Ferenc: A Fehér- és a Fekete-Körös közötti Kisdelta tározó
A Fehér- és a Fekete-Körös közötti Kisdelta tározó* DR. SZLAVIK LAJOS—DR. VASAS FERENC Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula A Fehér- és a Fekete-Körös árvízvédelmi töltései és az országhatár mentén húzódó árvízvédelmi lokalizáló töltés által bezárt területen (az ún. Deltában) tározó létesítésének gondolata az elmúlt évtizedben már több esetben felvetődött (1. ábra). Itt épült meg 3310 ha területen a mályvádi árvízi szükségtározó. Tanulmány szinten korábban vizsgáltuk az egész Deltában, illetve a Gyula—Sarkad közötti műút, és a két folyó árvízvédelmi töltései által határolt területen, az ún. Kisdeltában többcélú tározó létesítésének lehetőségét [1, 2], Az 1978-ban a Körösvölgy békés megyei részére készült vízgazdákodás-fejlesztési koncepció [3, 4] szerint a jó vízminőségű árvízi lefolyás visszatartására a folyók felső, országhatár közeli szakaszán létrehozandó, részben szivattyúsán feltölthető, körtöltéses tározók építését kell tervbe venni, törekedni kell a tározók többcélú hasznosítására. 1. A vízkészlet-vízigény egyensúly biztosítása a békési duzzasztómű feletti térségben A Kettős-Körösön 1969. óta üzemelő békési duzzasztómű a térség vízpótlási gondjait enyhítette ugyan, de a vízhasznosítás fejlesztése és a vízminőségvédelem szempontjai a vízikormányzás javítását és a vízpótlás további növelését igénylik, erre két lehetőség kínálkozik: — a szükséges vízmennyiség visszaemelése a békési bögébe a békésszentandrási bögéből, ahol a tiszai vízátvezetések révén lokális szabad készlet biztosítható ; — a helyi tározás fejlesztése. Kocsis Árpád és dr. Szabó Elek a békési vízlépcső és hatásterületének vízgazdálkodási rendszerét vizsgálva [5, 61 olyan megállapításra jutottak, hogy a vizsgálati modellben figyelembe vett 15 változat közül, komplex elemzés szerint a legoptimálisabb a következő: a békési duzzasztómű állandó 86,60 m Orsz. szintű duzzasztást tart; a vízellátás egyrészt az érkező (1.2 m 3/s) vízhozamra, másrészt a békésszentandrási és a körösladányi bögéből való vízpótlásra támaszkodik. Ehhez Békésen 5,5 m-Vs-os átemelés szükséges (a jelenlegi 2.0 m 3/s provizóriummal szemben), valamint átemelő szivattyútelep szükséges a körösladányi vízrendszerből is (1,2 m 3/s). (A [6] tanulmány szerinti XI. változat.) Második helyen mutatkozott optimálisnak az a változat (XII.). amikor a békési duzzasztómű állandó 86,60 m Orsz. szintű duzzasztást tart. A vízellátás egyrészt az érkező (1,2 m'/s) vízhozamra. másrészt a Kisdelta tározóból (22,5 millió m :'), és a békésszentandrási bögéből való vízpótlásra (2,0 m 3/s) támaszkodik. Ez a változat tehát a vízgyűjtőterületen képződő vízkészlet felhasználását jelenti. A tanulmány szerzői szerint is a ..XII. változat bizonyos meggondolásokkal esetleg, mint optimális rendszer is előléphet." A tározó gazdaságtalanságának indoka a tiszai víz visszaemelésével szemben az. hogy a Kiskörén termelt víz folyó áron 5 Ft/m 3, a Kisdelta tározóé pedig 8 Ft/m 3 lenne. Véleményünk szerint mindkét változatnak megvannak ugyan a maga előnyei és hátrányai, azonban a helyi tározás mindenképpen a vízpótlás távlatilag legperspektivikusabb módja. A tiszai átvezetett víz visszaemelése a békésszentandrási bögéből a Körösvölgy szempontjából nem jelent vízkészlet növekedést, csak átcsoportosítást, míg a helyi tározás a hasznosítás nélkül elfolyó közép- és nagyvizek egy részének visszatartását, a Körösök lefolyás-szabályozottságának fokozását eredményezi és ezzel az egész Körösvölgy számára képezhet vízitartalékot, tehát vízkészletgazdálkodási szempontból stratégiai tározó. Lényeges szempont továbbá, hogy komplex rendeltetésű tározó kialakítása igényelt és lehetséges. Az OMFB vizsgálata szerint [7] a vízguzdálkodás-fej-f lesztés, a vízkészletgazdálkodás helyes útja a többcélú tározókkal történő lefolyás-szabályozás. A Tiszavölgyre előirányzott síkvidéki tározás-fejlesztési elképzelések során [8] a Fehér-, Fekete-Körös közötti deltában való tározási lehetőség adottságai kedvezőnek minősíthetők. A tározó helyi szempontból lehet ugyan gazdaságtalanabb más vízpótlási változatnál, de ez véleményünk szerint csak a megvalósítás időpontját, nem pedig tényét kell, hogy befolyásolja. * Előadásként elhangzott az MHT Békés megyei Területi Szervezete 1980. január 30-i előadóülésén. 2. A Kisdelta tározó kialakítása A tározás céljára számításba vett terület nagyobbrészt a gyulai Köröstáj Mg. Tsz. birtokában van, az egyéni tulajdon nagysága elenyésző. Mezőgazdaságilag gyengén termő terület, amelyen néhány tanyán kívül állandó jellegű magasépítmény, elektromos energiahálózat nincs. A tározásra alkalmas terület sík, ennek ellenére a természetes határait illetően kedvezőnek mondható. A Fehér-, Fekete-Körös és a Gyula—Sarkadi közút, valamint az Itceéri csatorna, mint természetes határ által bezárt közel háromszög alakú terület nagysága 599 ha. A Fehér- és a Fekete-Körös természetes lefolyása még aszályos években is legalább egy nagyságrenddel meghaladja a tározó teljes térfogatát, vagyis vízkészletoldalról a tározó létesítése nem ütközik akadályba. A tápvíz jelenlegi és távlati minősége a tározó vízminőségének alakulását döntően meghatározza. A kedvezőbb vízminőségi mutatókkal a Fehér-Körös jellemezhető. A Gyula-országhatár szelvényben vizsgált törzshálózati mintavételi hely vízkémiai és hidrológiai paraméterei alapján ez a Körösvidék legkedvezőbb felszíni vize. Vízkémiai viszonyait illetően bétalimno-típusú (CaHC0 3)-anion-kation karakterű, kis sótartalmú felszíni víz. összes ásványi nitrogéntartalma árvízi, mértékadó feltöltési viszonyok mellett 1,98 mg/l. Fontos vízminőségi tényező az oldott oxigéntartalom, amely árhullám esetén diffúziós oxigéntartalom. A kis algaprodukció miatt az asszimilációs oxigén jelentéktelen. A tározó további élete szempontjából kulcsfontosságú tényező az összes ásványi nitrogén, amelynek koncentrációja az árhullám levonulásával sajátosan változik. A tározó feltöltésére használandó árhullámok biológiai aktivitása kicsi. Ultra-oligotrofikus. oligomezoszaprob viszonyok jellemzik, melyek a tározó vízminősége szempontjából kedvezőek. A tározó létesítéséhez a következő művek megépítése szükséges (1. ábra). — A Fehér-Körös jobbparti és a Fekete-Körös balparti töltésének megerősítése 6300 fm hosszon az eddigi mentett oldalon állandó vízborításra, megfelelő hullámvédelemmel. — Üj töltés építése. — 20 m : l's-os gravitációs feltöltő-4eürítő műtárgy építése a Fehér-Körös 123+500 fkm szelvényében, a jobbparton. — Az I. változatnál a meglevő 2 m 3/s-os úszó szivatytyús vízkivételi mű hasznosítása a feltöltésre, a II. változatnál további 3 m : !/s-os provizírium alkalmazása. — Fenékvíz-leürítés és elvezetés, szivárgók. — Árvízi surrantó (a II. változatnál). A vizsgált két változat között — a költségek szempontjából — csak minimális eltérés van: az árvíztározással üzemelő tározó 135 millió Ft, az árvízcsúcsntározás nélküli tározó — 138 millió Ft. A költségek 37— 38%—át a kisajátítás költségei teszik ki. A hasznos tározótér fajlagos költsége a következőképpen alakul: I. változat: 10 Mm 3 hasznos térfogat: 13,46 Ft/m 3 II. változat: 24 Mm 3 hasznos térfogat: 5,75 Ft/m 3 1 m 3 víz tározóba szivattyúzásának költségét — a jelenlegi körülmények között, az úszó szivattyútelep, illetve a tervezett provizóriumok tényleges üzemköltségét figyelembe véve — 0,30 Ft/m 3-re becsültük. 3. A Kisdelta várható vízminőségi viszonyai A létesítendő tározó limnológiai szempontból az ún. sekélyvizű, de vízmélységénél fogva a múlékony rétegezettségű felszíni vizterek csoportjába tartozik. Az új tározó vízminőségét befolyásoló és létrehozó tényezők a következők: a tápláló folyóvíz minősége, hordalékossága, élővilága, a mederanyag minősége és a medert borító növényzet és humusz mennyisége, a tápvíz állóvízzé alakulása (ülepedés, tartózkodási idő, kémiai és hőrétegezettség), a biológiai folyamatok minősége (bio29
