Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Nógrád megye és környéke vízföldtani alapadat-gyűjteménye

135' Nógrádszakái Jomahóza Borsodnádosd Egercsehi IALASSACYARMI SALGÓTARJÁN' Mátranovák Irégely/tali ''Péter vásáró' ÍBukkszék 'Nagyoroszi Peröcsény, 'Nagyboton) Cserhátszenhván 'Diósjenil 1Parid Pásztó nagybörzsöny Romhány 'Nézsa, Oomosztö (Szirák tasar Gyöngyös Pilismarót: Puspokhal *an ^ Karácsond lpalgamácsu ^ vámosgyóck• Örsze nlmtklás' Hatvan S'zentendre. 'Veresegyház 'Dunakeszi 'S-'t77') Oodolló •ósiar Perbál 2. ábra. A fő víztároló képződmények értékelő térképe 1. Igen jó-, 2. Jó karsztvíztároló kőzet; 3. A mélyben jó; 4. A mélyben közepes karsztvíztároló kőzet határa; 5. A mezozóos és a kristályos alaphegység határa; 0. A paleo-mezozóos felszín mélysége; 7. Kartszviztükör; 8. Jó-közepes rétegvíztároló kőzet; 9. Közepes rétegvíztároló kőzet, hasadékvízzel; 10. Rossz rétegvíztároló kőzet; 11. Vízrekesztő kőzet; 12. Harmadkori íekü; 13. Felszíni vízzáró bazalt; 14. Jó negyedkori talajvíztároló; 15. A vastag negyedkori rétegek északi határa; 16. Vízáramlás! irány; 17. Vízhőmérséklet > 20 °C; 18. Az 1. ábra területe. 17 <•»*' A Vízföldtani adatok térképrészlete (1. ábra) feltünteti a negyedkori, a neogén, a paleogén, és a mezozóos vízadó réteggel, a kifolyó vízzel rendelkező, valamint a vízföldtani adat nélküli fúrásokat; továbbá a forrás, vízmű, fürdő, bányavíz, eltömedékelt bányavíz, bányató, víztározó, fontosabb út, város, fontosabb község, folyó és fontosabb patak megnevezésű objektumokat. A Fö víztároló képződmények értékelő térképe (2. ábra) a következőket tartalmazza: Igen jó és jó karsztos tárolóközetek (mészkő, dolomit) a felszínen vagy vékony negyedkori takaró alatt; a harmadkorinál idősebb víztároló közetek határai a mélyben: jó víztároló, közepes víztároló (triász), rossz víztároló vagy vízzáró (kristályos alaphegység); a kristályos, illetve a mezozóos alaphegység felszíne a mélyben; karsztvíz felszíne. Rétegvizes tárolókőzetek: jó-közepes harmadkori kavics-homok-homokkő-agyagos homok rétegek váltakozása; közepes víztároló vulkáni képződményekkel fedett harmadkori rétegek (a vulkáni andezit, andezittufa kőzetekben hasadékvíz lehetséges). Rossz rétegvíz-tároló agyagosabb kifej lődésű harmadkori üledékes képződmények. Vízrekesztő kőzetek a rossz víztartó területeken. Harmadkori üledékek feküje. Vízrekesztő kőzetek a felszínen (bazalt) néhol hasadékvízzel. Talajvíz jó tárolója a jelentősebb negyedkori törmelék a folyók mentén (Duna, Ipoly, Zagyva). Feltüntetve az alföldi vastagabb negyedkori üledékek északi kivékönyodási határa (50 m-es vastagság vonala), vízáramlási irányok, > 20 °C vízhőmérséklet. Mindkét térképváltozat fontos és hasznos adatokat tartalmaz, amelyek mind a további vízkutatási és vízfeltárási, valamint a tervezési munkákhoz eredményesen felhasználhatók. A térképszerkesztés során a hivatkozott irodalomban szereplő adatokat vettük figyelembe. IRODALOM [11 Alföldi L.: Budapesti hévizek. VITUKI Közlemények, 20, Bp. 1979. ]2[ Bartkó L.—Siposs Z.: Előzetes jelentés a Balassagyarmat—Salgótarján gazdasággeológiai térképlap szerkesztéséről. MAFI Adattár. Kézirat. Bp. 1957. [3] Bartkó I,.: A nógrádi barnakőszén-terület földtani vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Bp. 1961. [4J Deák J.—Szlaboczky P.: Borsod és környékének vízföldtani atlasza. VlZDOK, Bp. 1978. [5] Fülöp J.: Geology of the Transdanubian Central Mountains. Guide to Exeursion 39 C Hungary. International Geology Congress, 23. Prague. MTA, Bp. 1968. [6] Gidai L.—Nagy G.—Siposs Z.: A Dorogi medence földtani térképe. MAFI, Bp. 1981. [7] Gondos Gy.: Vízbeszerzési lehetőségek Nógrád megyében. Kézirat, Bp. 1975. [8] Hámor G.: Nógrád—Cserhát kutatási terület földtani térképe. MAFI. Bp. 1974. [9] Korpás L.: A Dunántúli-Középhegység oligűcén-alsó miocén képződményei. A MÁPI Evkönyve, LXIV. 1. Bp. 1981. [10] Lécfalvy s.: Vízbeszerzés. vízellátás forrásokból. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1966. [11] Lorberer A.: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészletgazdálkodási vizsgálatok. Vízügyi Közlemények, 57. 1. 1976. 84—110. 23