Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Monor vízszerzési lehetőségei

[12] Martos F.—Schmieder A.—Kesserű Zs.—Juhász J.-Willems T.: Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975. [13] Papp F.—Vitális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet Kiadványa, M 182. Tankönyvkiadó, Bp. 1967. [14] Rónai A.: Az Alföld földtani atlasza. Magyarázó. Heves (200 000-es). A MAFI kiadványa, Bp. 1975. [15] Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország Vízföldtani atlasza. A MAFI kiadványa. Bp. 1962. [16] Sidó M.—Högye I.—Siposs Z.: Jászfényszarui 25 000-es térképlap földtani felvétele. MAFI Adattár. Kézirat, Bp. 1950. [17] Siposs Z.: Nógrádi terület hidrogeológiai tájegységi térképe és vízföldtani alapadatai. MÁFI Adattár. Kézirat, Bp. 1977. [18] Szébényi L.: Magyarország hegyvidéki területének felszínalatti vízforgalma. A MÁFI Évi Jelentése az 1971. évről, Bp. 1973. 221—228. [19] Szlabóczky P.: Preparation of maps of régiónál hydrogeological units. Hydrogeology of great sedimentary basins. A MAFI Evkönyve, LIX. 1—4. 1978. 632—642. [20] Urbancsek J.: Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere VII. OVH Vízgazdálkodási Intézet, Bp. 1977. [21] Varga Gy.—Csillagné Teplánszky E.—Félegyházi Zs.: A Mátra hegység földtana. A MAFI Évkönyve, LVII. 1. 1975. 398— 408. [22] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1—2. 1972. 1—5. [23] Vitális Gy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 7. 1972. 273—278. [24] Vitális Gy.—Vitálisné Zilahy L.: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Jiidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185—188. [25] Vitális S.: A karsztvíz szerepe Budapest székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában. Hidrológiai Közlöny, XVII. 1. 1937. 285—294. Monor vízszerzési lehetőségei vitalisné dr. zilahy lidia Településeink őslakói mindig a vízben gazdag területeket keresték fel. Monor vidékén több egykori tó, így a nagyobbak közül a Kenderesi-tó, a Kistó és a — ma is meglevő — Bogárzó-itó terült el. Ezek korábban iható vizűnek számítottak és a jelenleginél nagyobb területet borítottak (1. ábra). Mint érdekességet megemlítjük, hogy pl. Bél M.: ..Notitia Hungarica" c. 1737-ben megjelent müve Mikoviny S. által készített. Pest megyére vonatkozó térképmelléklete (Mappa Comitatus Pesthiensis), továbbá liorabinsky J. M. 1791-ben kiadott „Magyarország természeti tulajdonságának tüköré" c. térképe, valamint a 150 évvel ezelőtt Schönberg J. bécsi rézmetszetkereskedő kiadásával készült „Magyarország és Erdély" 1833. évi térképe Monor és Pilis között egy nagykiterHosszúberek y1000 m

3-es víztároló medence Kenderese-tó Malom hegy •tisztlto/fi Volán tp. . Gombai út Vetómagfelügyeloség* l^et AAS150) Konf. üzem' Nfwl%»v | Adyf. u Vl \(S0) MONOR Vtzmu (. kumiOll Vt'zmű t.kút (350} ^ \ Új-Bogárzó-tó Földvári maj^r < \ II27Í Mezőgazdasági szakiskola • (Szemző tanya)U^ Kossuth Mászni. \ VÍzmu2.kút\ \j2IO) \ Vizmü3.kút O-Bogárzá-tó Vizrnú 5 kút 1209) VÍzmü 6. kút Camping Petöfitu. n/a MonorTerdö 51 ram . 1 • . 1 (220) 2 <Él) 3 \ N \ . \ 1. ábra. Az 50 m-es és az annál mélyebb vízfúrások helyszínrajza 1. Vízfúrás (zárójelben a fúrás mélysége m-ben), 2. Tó, illetve időszakosan vízzel borított mélyfekvésű terület (a szaggatott vonal a 100 évvel ezelőtti elterjedést mutatja), 3. Szelvényvonal, 4. Fontosabb vető. 24