Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Vitéz Sándor: Regionális rendszerek előkészítése és tervezése
lagos adagmennyisége 0,02—0,06 g/m 3 között mutatkozott optimálisnak a különböző lebegőanyagtartalmú és hőmérsékletű nyersvíz esetében. Fajlagos adagmennyisége kb. egytizede az Aqualgine SA-nak a beszerzési ára is lényegesen kisebb. Miután az OKI engedélyezte használatát, az üzemi kísérleteket még ez évben elvégezzük, mert a jelenlegi kísérleteink alapján jobbnak, gazdaságosabbnak tartjuk az Aqualgine SA-nál. Következtetések Az üzemünkben jelenleg is alkalmazott Aqualgine SA bevált a gyakorlatban. Azonban a nagy ára (234,— Ft/kg), relatíve nagyobb fajlagos adagmennyisége a Sedipur TF—2/TR-hez képest megnövelte a fajlagos vegyszerköltségünket. Az egyéves üzemi tapasztalatok alapján az Aqualgine SA 0,31 g/m 3 fajlagos adagmenynyiségével szemben 0,147 g/m 3 Sedipur TF—2/TR-t adagoltunk. Az Aqualgine nagy előnye, hogy nem korrózív, lényegesen jobban oldódik a vízben, mint a Sedipur, lerakódásokat sem az adagolórendszerben sem a csővezetékben nem tapasztaltunk. A derítőterhelés növelésének az Aqualgine SA-ból engedélyezett fajlagos adagolás felső értéke (1,0 g/m 3) szab határt. A Purifloc A 23 poliakrilamid alapú segédderítőszer fajlagos adagolásának felső határát az OKI 0,5 g/m : 1ben állapította meg. Ez alapján várható, hogy a déritőink kapacitását növelni tudjuk, melynek mértékét az üzemi kísérletek fogják meghatározni. IRODALOM [1] Mega J.—Glett .!.—Nóvák Z.: Alkalikus keményítőoldat elkészítése és alkalmazása a vízkezelésben. Vízgazdálkodási Kutatóintézet, Praha. Vodni Haspoclárstvi, 12. 1978. 335—336. Regionális rendszerek előkészítése és tervezése* VITÉZ SÁNDOR Országos Vízügyi Beruházási Vállalat Népgazdaságunk tervszerű fejlődése szükségessé teszi a vízgazdálkodás és ezen belül a vízellátás tervszerű és arányos fejlesztését. A vízmű vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyre növekvő igények zavartalan ellátását biztosítsák. Ez egyre nehezebb és bonyolultabb feladat, mert közismert, hogy a koncentráltan jelentkező vízigények egyre inkább nem esnek egybe a hasznosításra rendelkezésre álló természetes vízkészletek földrajzi elhelyezkedésével. A közvetlenül ivóvízként felhasználható vízkészleteink csökkennek, illetve nem elégítik ki a növekvő helyi igényeket, ezért az egyensúly megteremtését regionális rendszerek építésével és fejlesztésével lehet korszerű módon biztosítani. A regionális rendszerek a vízbázis kapacitáslehetőségeinek függvényében nagytérségi többlet vízszükségletek pótlását biztosítják. A regionális rendszerek konkrét tervezését megelőzően a térség vízbázisainak részletes feltárását kell elvégezni, mely általában az új vízbeszerzőhelyek létesítésének, a meglevő vízbázis fejlesztésének lehetőségét és az üzemelő vízbeszerző helyek teljesítőképességének fokozását célozzák. A regionális rendszerek általános érvényű előkészítési és tervezési munkáit a Győr-Sopron megyei Regionális Vízmű munkálatain keresztül foglalom össze. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Győr-)Sopron megyei Tanács vezetői 1976. évben megtartott tárgyalásán — a megye nyugati vízkészletekben szegény területeire — regionális vízmű építését határozta el. A beruházás előkészítését 1976-ban az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat indította, generáltervezőként a VÍZITERV, alvállalkozóként a VIKUV, az OFKFV, a megyei KÖJÁL és a Geofizikai Intézet kapott megbízást. Vízkutatási munkák A közelmúlt bevált gyakorlata szerint a kutatási munkák két csoportra oszthatók: I. a) Előtanulmány készítése b) Kutatási terv készítése (felderítő, illetve előzetes feltárás). * Előadásként elhangzott az MHT Soproni Területi Szervezete 1981. november 17-i előadóülésén. I. a) Az előtanulmány készítése során kerül kidolgozásra a vízbeszerzés koncepciója a teljes térségre, meghatározva az alternatív lehetőségeket. Értékelni kell a meglevő földtani, hidrogeológiai és hidrológiai adatokat és helyszíni megfigyeléseket, lehatárolni azon területi egységeket, melyek a valószínű, célszerű megoldást biztosítják. E munkák keretében feldolgozásra került 465 különböző mélyfúrás, rétegszelvény és a térségben vízellátás céljaira számbavehető vízfolyások adatai vízmenynyiségi, vegyi és biológiai szennyezettség vonatkozásában. Az előtanulmány eredménye, hogy a regionális rendszer vízbázisai négy területre koncentrálható: 1. Fertőszentmiklós—Fertőd—Hegykő térsége; 2. Kapuvártól délre Kapuvár—Mözsely—Babót—Kisfalud térsége és a Kis-Rába térsége; 3. Csorna térsége (a meglevő vízmű kapacitásának növelése) ; 4. Rába-part Nick térségétől indulva 5 partszakasz feltárása. I. b) A kutatási terv készítése során a javasolt négy terület részletesebb vizsgálatát végeztük el a rendelkezésre álló adatok összevetésével, kiegészítő anyagok beszerzésével. Véglegesen rögzítésre került a területen javasolt kutató fúrások helye, szelvényezés iránya, fúrások mélysége, átmérője és száma. A tervet széles körű zsűrizés után a KFH és az OVH elfogadta, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság jóváhagyta. II. A részletes feltárás keretén belül az 1. és 2. területek kutatásának kiviteli tervei és ennek alapján a fúrások az előírt vizsgálati anyagokkal elkészültek. Az 1979. év végére, illetve az 1980. év elejére a zárójelentésben teljes képet kaptunk a kijelölt vízműterület hidrogeológiai viszonyairól, a vízigények kielégítésére igénybe vehető vízkészletek mennyiségéről és jellemzőiről. A víztermelő létesítmények kiviteli terveit alátámasztó adatok összességét — kutak mélységét, átmérőjét, beszűrőzés helyét, kútcsoportok távolságát, vízkivétel módját és mennyiségét, víztisztítás* technológiáját — meghatározva. Ezzel a kutatási időszak befejeződött. 2 17
