Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Vitéz Sándor: Regionális rendszerek előkészítése és tervezése

A kutatás eredménye 1. Kutatási terület. Az üzemhez négy egymástól mélységben elhatárolt réteg csapolható meg (felsőpannoniai homok) a) 150 m mélységig nagy átmérjű kút 6 db 700 m

3/d b) 170—210 mélységig mélyfúrású kút 8 db 680 m'/d c) 280—350 mélységig mélyfúrású kút 8 db 400 m

3/d d) 450—480 mélységig mélyfúrású kút 8 db 430 m

3/d A kutak 4-es csoportban telepíthetők egymástól 600— 700 m távolságban. A nagy átmérőjű kutak vízminősége jó, szabad szénsav eltávolítása után közvetlen fogyasztásra alkalmas. A mélyebb rétegeknél vas és mangántalanítás szükséges. Megállapítást nyert, hogy vízutánpótlásra számítani nem lehet, készletfogyasztásra kell felkészülni, ezért a napi kivehető vízmennyiség 15 éves távlatra számítva 14 000—15 000 m

3-re korlátozódik. 2. Kutatási terület. Vízműtelepítési szempontból jelentős, mert több beszerzési forrás áll rendelkezésre. a) Mélységi vízkészletek hasznosítása; b) Kis-Rába menti kavicsréteg (parti szűrés); c) Talaj vízdúsítás; d) Felszíni vízkivétel (Kis-Rába). Mélységi vízkivétellel, hasonlóan az 1. területhez négy réteg csapolható meg (felsőpannoniai homok), mélységi rétegzése azonban változó. Kivehető mennyiség 8000—10 000 m

3/d. Vegyi összetétel szempontjából a vas-mangán a szabványban előírt határt nem éri el. A szabad szénsavtartalma nagy. Parti szűrésű kútsor a Répcére telepíthető, az időszakosan nagy nitráttartalmú vize miatt csak nagy távlatokban vehető figyelembe. A talajvíz vas és mangán szennyezésen kívül ammóniát is tartalmaz (sertéstrágya öntözés) mely kizárható és dúsítással a réteg igénybe vehető. A kinyerhető vízmennyiség 50 000—80 000 m

3/d. Dúsítóvízként a Kis-Rába—Répce vize használható. Felszíni vízműtelepítés végső megoldásként vehető csak számításba. 3. és 4. Kutatási terület. Részletes feltárás más beruházás terhére történik várhatóan a VII. ötéves tervben. A kinyerhető vízkészlet összességében kb. 100 <)U0 m

3/d. Tervezési tevékenység A tervezési munka is több fázisra tagozódik. A regionális szemlélet érvényesítése érdekében a tervezés a térségi rendszer koncepciójának megteremtésétől az igények és lehetőségek összevetésével a megvalósítási tervdokumentáció elkészítéséig tart. A megvalósítási tervek mindig a koncepcióterv meghatározott szakaszát ölelik fel úgy, hogy műszaki paramétereiben, megoldásaiban az egész, teljesértékű részét képezze. I. fázis: Tanulmányterv. A tanulmányterv célja, hogy alternatív lehetőségek feltárásával a vízigények időrendi alakulásának figyelembevételével a rendelkezésre álló vízkészletek szétosztását, a vízbázisok beléptetésének idejét, az ellátási körzetek csatlakozási feltételeit és lehetőségét, a megvalósítás ésszerű szakaszolhatóságát dokumentálja. A vízigények feltárását a távlati fejlesztési tervek célkitűzéseivel összhangban a különböző tárcák szakhatóságainak bevonásával blokk vázlat formájában dolgoztuk fel, melyből az ellátási körzetek lehatárolásra kerültek: 1. Sopron; 2, Nagycenk—Fertőd—Kapuvár; 5. Csorna és 6. Nick térsége. A legjelentősebb vízhiány Sopron térségében adódott, 1983-ban 5 000 m

3/d a hiány, 1987-ben 15 000 m

3/d a hiány, 2000

jben 26 000 m

3/d a hiány, az 1980. évi tényadatokhoz viszonyítva. A többi körzeteknél a helyi vízbázisok intenzívebb kihasználása mellett az 1987. évet követően válik szükségessé a vízutánpótlás és az 1995—2000. évre a hiány eléri a 40 000 m

3/d mennyiséget. Az adatsorok alapján a kiépítés üteme: — 1. sz. vízbázis Fertőszentmiklós—Sopron térségének ellátása, Nagycenk és Fertőd, Kopháza leágazás biztosításával. — 2. sz. vízbázis mélységi vizeinek bekapcsolása Sopron—Kapuvár térségének ivóvíz-szükségletének biztosításával. — 3. sz. vízbázis Csorna térségének bővítésére. — 4. sz. vízbázis Nick térségével, mely lehetőséget ad Veszprém és Vas megye fejlesztésére is. A tanulmánytervben Sopron vízellátásának lehetőségei megteremtődtek, megoldásának körvonalai kirajzolódtak. A tervet széles köm vita után jóváhagyták. II. Fázis. Beruházási program készítése. A beruházási program készítése már konkrét feladat, mert a térségi regionális rendszer egy meghatározott szakaszának műszaki megoldását a pénzügyi lehetőség tükrében vizsgálja meg. A kivitelezési munka alapját képezi. A beruházási program műszaki és tartalmi követelményeit, felépítését és gazdaságossági számítását állami rendeletek szabályozzák. A soproni beruházás I. üteme két szakaszban valósul meg. 1. szakasz: Fertőszentmiklósi vízbázis 5000 m

3/d való kiépítése; Központi vízműtelep és indító állomás; Átemelők; Nyomóvezeték; Fogadóállomás Sopronban. 2. szakasz: Vízbázis kiépítése 15 000 m

3/d teljesítményre; Központi vízműtelep bővítése és véglegesítése; Átemelők bővítése; Irányítástechnikai berendezések kiépítése. A pénzügyi lehetőségek a kétlépcsős kiépítést, folyamatos építési tevékenység mellett biztosítják. A műszaki megoldás részletes ismertetésére nincs mód, de ki kell emelni, hogy különböző típusú szivattyúk beépítési lehetőségét vizsgáltuk meg és végeredményben úgy döntöttünk, hogy a 0 600 mm-es 21,6 km hosszúságú nyomócső megszakítás nélküli, csőszivattyús nyomásfokozókkal valósul meg. Egy-egy szivattyú 5000 m'/d vízszállításra alkalmas, így egymás tartalékát is képezik. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a soproni végponti medence visszafelé is dolgozhasson a közbenső települések vízellátására, ha a közbenső átemelők valamelyike meghibásodna. A beruházási program készítése során a kötelező hatósági egyeztetéseken túlmenően 68 különböző intézménnyel vettük fel a kapcsolatot a részletek tisztázása érdekében. A programot 1981. júniusában az OVH jóváhagyta és elkezdődött a mű megvalósítása. III. Fázis. Kiviteli tervezés. A kiviteli terveket a VÍZITERV számos altervező bevonásával a beruházási program műszaki paramétereinek betartásával párhuzamos tervezési engedéllyel készítette, így az 1981. első félévében az 1981. és 1982. évben építésre kerülő létesítmények kiviteli tervei elkészültek. A kivitelezési munkát a DUVIÉP fővállalkozási konstrukciós szerződés keretében végzi, jó hatásfokkal évi 70—80 millió Ft beépítési ütemmel, mely az 1984. évi csúcsidőszakban történő vízbetáplálást Sopron részére biztosítja. Befejezésképpen meg kell említeni azt az el nem hanyagolható kérdést, hogy a beruházás elhatározása után a közreműködő hatóságok, megyei és városi igazgatási szervek, TSz-ek és magánosok, pénzintézetek, üzemelők a kapcsolatok állandó tartása mellett bürokratikus módszerek kiküszöbölésével minden erejükkel a cél mielőbbi elérése érdekében tevékenykednek. A regionális vízellátási rendszerek előkészítési és tervezési kérdéseknek általános, nagy vonalakban felvázolt metodikája mellett, számtalan részletben eltérések mutatkoznak más beruházásoknál. Bizonyítani viszont azt kívántam, hogy az országos rendszer nagy távlati összekapcsolásának előfeltétele műszakilag és gazdaságpolitikailag egyaránt az, hogy mindig egy rendszerbe illeszkedő egységeket valósítsunk meg az adott időszak gazdasági lehetőségeinek figyelembevételével. 18