Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Károlyi Zoltán: Értékelő jelentés az 1978. májusában megrendezett tiszai tanulmányút ajánlásainak hasznosításáról

A komplex vízgazdálkodási nagylétesítményeknél a kiskörei rendszer tervezésében jól bevált módszer sze­rint irányelveket állítanak össze, amely a tervezési munka alapját képezi. Jó példája ennek a „Gabcsikovó­Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös egyezményes terv egységes tervezési irányelv", amely alapul szolgál a tervezéshez és tartalmazza az általános és különleges üzemi feltételeket, a működtetés alapvető technológiai rendjét. A Csongrádi Vízlépcsőnél a Kiskörei Vízlépcső ter­vezésénél és üzemelésénél nyert tapasztalatok szerint határozták meg a kiindulási feltételeket. 7. Célszerű kifejleszteni a nagy vízgazdálkodási létesítmé­nyek komplex kiértékelésére, a költségek érdekeltségek sze­rinti megosztására vonatkozó módszereket. Így a döntéselő­készftéseknél mindinkább felhasználhatók a többkritériumú optimalizációs számítások eredményei, a sokváltozatú és a valószínűségelméleten alapuló optimális méretmeghatározás módszeres alkalmazása. A nagy vízgazdálkodási létesítmények döntéselőké­szítésének megalapozása többkritériumú optimalizációs számítással történik. Jó példa erre a Csongrádi Víz­lépcső erőműves beruházási javaslatánál alkalmazott módszer és eredmény. A költségmegosztásra vonatkozó módszerek tovább­fejlesztését jelentik a Djurdjevác-Barcsi Vízlépcsőrend­szer tervezésénél nemzetközi együttműködésben ki­alakult „haszon-költség analízis" módszerének alkal­mazása. 8. Nő a fontossága az összefoglaló terveknek. így az álta­lános terv, a folyamatosan vezetett genplán és az időszakon­ként aktualizált generálorganizációs terv, az engedélyezési terv a tervezési, építési, bonyolítási és hatósági tevékenység összehangolásához, az alkalmazandó technológia és a létesít­mények általános megítéléséhez nyújtanak fontos műszaki és gazdasági alapot. A generálorganizációs tevékenység tovább­fejlesztését, hálós ütemtervek készítésével és a megvalósítás teljes menetét előirányzó, valamint az ellenőrző szakaszos helyzetelemzéssel célszerű kiegészíteni. A nagylétesítmények tervezési szerződései előirányoz­zák a tervezési, építési, lebonyolítási és hatósági tevé­kenység összehangolásához alapvetően szükséges ösz­szefoglaló terveket, az általános tervet, a folyamatosan vezetett genplánt, az időszakosan aktualizált generál­organizációs tervet, az engedélyezi tervet stb. A gene­rálorganizációs tervezés részeként számítógépes prog­ramok felhasználásával hálós ütemtervek készülnek, amelyek lehetővé teszik adatváltozás esetén az aktuá­lis háló gyors és pontos előállítását (pl. Gabcsikovó­Nagymarosi Vízlépcsőrendszer és a Csongrádi Vízlép­cső hálós ütemtervei). 9. Komplex vízgazdálkodási létesítmények tervezéséhez ja­vasolják elkészíteni az általános és különleges üzemi feltéte­leket tartalmazó előírást, amely magában foglalja az alapve­tő technológiai rendet, és amelynek alapján a szerteágazó tervezési munka az egységes kívánalmak teljesítése érdeké­ben koordinálható. A komplex létesítményrendszer összessé­génél biztosítható a hibamentes üzemeltetési rend, a techno­lógiai összefüggések és kapcsolatok teljessége. A dunai Vízlépcsőrendszer magyar—csehszlovák kö­zös egyezményes terve tartalmazza az általános és kü­lönleges üzemi feltételek előírásait és az alapvető tech­nológiai rendet. Ez biztosítékot jelent a későbbiek fo­lyamán a hibamentes üzemelési rend kialakítására. A Csongrádi Vízlépcső leendő üzemrendjének össze­állításához szükség van a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási rendszer koordinált üzemrendjének kialakítására és ér­vénybe léptetésére, valamint a tiszai vízlépcsők együtt­működő üzemelésére. Az erre vonatkozó anyagok ki­dolgozása folyamatban van, befejezése 1984—85-ben várható. 10. Javasolják, hogy a legfontosabb, legkritikusabb műsza­ki megoldásokat, a különféle változatok közötti döntés meg­felelő kísérletekkel, tanulmánytervekkel, a technológiai és építőipari háttér feltárásával alapozzák meg. A tervezési mun­ka kevésbé mechanizálható és csekély többletidő hasznos eredménye saját értékének többszörösét teheti ki. A nagylétesítmények esetében gondos műszaki-gaz­dasági elemzés alapján több variánsból kísérletek és tanulmányok segítségével válásátják ki a környezeti, társadalmi és egyéb kritériumoknak is megfelelő opti­mális változatot. A kiválasztás során a kivitelezés fel­tételeinek tisztázása után a megvalósításban érdekel­tek bevonásával történik meg a döntés. A vizsgálato­kat szükség szerint 'kísérletek, tanulmányok, az építő­ipari és technológiai háttér feltárása, ajánlati munkák alapozzák meg. A Csongrádi Vízlépcső erőtelepének elhelyezésére 17 változatot vizsgáltak, amelyek közül két lépcsőben vá­lasztották ki az elfogadott megoldást. 11. Függetlenül a közigazgatási és vízügyi működési hatá­roktól, célszerű egy illetékes vízügyi hatóság kijelölése, amely eljárásaiba az egyébként illetékes társhatóságokat leg­teljesebb mértékben bevonni tartozik. A tanulmányút után az OVH a Kiskörei létesítmé­nyekkel kapcsolatos vízügyi hatósági jogköröket meg­állapította. Hasonlóképpen a Gabcsikovó-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer esetében is kijelölésre került az en­gedélyezést végző Igazgatóság. 12. Javasolják, hogy a főmű beruházáson kívüli szükséges kapcsolódó beruházásokra, szükség esetén az üzemeltetés és fenntartás feltételeit biztosító hitelkeretre külön intézkedés történjék. A főmű-beruházásokon kívül szükséges kapcsolódó beruházások hiteleinek biztosításában — a főmű meg­valósítási üteméhez képest — időbeli eltolódás észlel­hető. A Kiskörei Vízlépcsőnél a kapcsolódó fejlesztések nem valósultak meg a nagyberuházással párhuzamo­san, ebből az üzembehelyezésnél és a befejezésnél fe­szültségek keletkeztek, amelyek feloldása a beruházás keretében nem teljesen volt lehetséges. Az üzemelés és fenntartás alapvető feladatainak el­látására a hitelek rendelkezésre állnak. 13. Az építőipari és a technológiai felvonulási szociális és egyéb Ideiglenes munkahelyi ellátást a végleges létesítmények előrehozott teljesítésével célszerű megoldani. A végleges létesítmények felvonulási célra való igénybevétele mindegyik nagyberuházásnál megtörté­nik. Ez a beruházás-szervezés gyakorlatának- alapelve, amely olyan mértékig érvényesül, amely mértéket a végleges létesítményekre való igény indokol. 14. A Tisza—Körös Völgyben a már megépült tározók rend­szert képeznek, ezért az egyes vízlépcsők üzemelési szabály­zatára felépülve készüljön el az egész rendszer komplex szemléletű üzemelési szabályzata. E munka keretében elkészült a rendszer komplex szemléletű üzemelési irányelve. A második lépcsőben a szabályzat kidolgozására kerül sor várhatóan 1984— 85. végéig. 15. A Tiszalöki Vízlépcső az elmúlt 24 év során a terve­zettnek megfelelően üzemelt. Szerkezetei — a szélsőséges üzemállapot és vízjárás mellett is — jól működtek. Az üzem­vitelt segítő, felszerelések és berendezések viszont ma már korszerűsítésre szorulnak. A vízlépcső hatásterületén újabb vízgazdálkodási igények — ivó-, ipari-, öntözővíz-ellátás — jelentkeznek. Javasolják ezért a vízlépcső részletes felülvizsgálatát, kor­szerűsítési, fejlesztési terveinek elkészítését, figyelemmel a Bodrogzugi és Inérháti tározókra Is. A Tiszalöki Vízlépcső rekonstrukciós tervezése meg­kezdődött. A vizsgálatok a VITUKI bevonásával foly­nak, a tervezést a szükséges és lehetséges korszerűsíté­sek figyelembevételével a VIZITERV végzi. 16. A Kiskörei Vízlépcső közvetlen hatásterületén — a me­zőgazdaság termelésfejlesztési igényeinek megfelelően — ja­vasolják meggyorsítani a belvízfejlesztési feladatok végre­hajtását, az üzemi meliorációs feladatok egyidejű megoldása mellett. A már eddig megépült szivárgócsatorna és nyomáscsök­kentő kútrendszer víztelenítő hatásának kedvező tapasztala­tai alapján, a szivárgócsatorna építését mindkét parton — el­sősorban a belvízi főművi funkció ellátása érdekében — a Sajó torkolatáig haladéktalanul folytatni kell. Ehhez kell kapcsolódnia a társulati és üzemi művek párhuzamos fej­lesztésének, megelőzve az öntözésfejlesztést is. Kidolgozásra kerül a Kiskörei Vízlépcső tározója és védelmi létesítményeinek, valamint a kapcsolódó fel­vízi főműfejlesztések továbbépítésének koncepciója. En­nek alapján több területre elkészült a fejlesztési terv.

Next

/
Thumbnails
Contents