Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Csekő Géza: Összefoglalás tagtársaink külföldi útjáról és külföldi szakemberek beutazásáról (1975-1979)

Nagy hangsúlyt kapott a kapcsolódó üzemi melioráció megtervezése, mivel a főműfejlesztések csak akkor lehetnek hatásosak, ha megvalósulnak az üzemközi és üzemi vízrendezési munkák is. Az üzemi meliorációs tanulmányterveket a tározó menti termelőszövetkezetek várhatóan 1980 közepéig készíttetik el. 17. Javasolják a gazdaságosan nem mentesíthető mélyfekvésű mezőgazdasági területek hasznosíthatóságának felülvizsgálatát, és MÉM bevonásával elkészítendő meliorációs tervekben javaslat készítését a konkrét megoldásra. A mélyfekvésű területek felülvizsgálata és hasznosításukról szóló javaslatok az üzemi meliorációs tervekben találhatók meg. A termelésszerkezet átalakítására vonatkozó javaslatokat azonban csak korlátozottan tartalmazzák. A munka végrehajtásának lehetősége a földvédelmi törvényre hivatkozva korlátozott. ^ 18. Javasolják az üzemelő szervezet időben való bekapcsolását a megvalósítás folyamatába, a megfelelő ismeretek megszerzése érdekében. Az üzemelő szervezetek bekapcsolása a megvalósítás folyamatába mind a dunai, mind a tiszai vízlépcsők-* nél megtörténik. Ennek többek között egyik formája, hogy a vízügyi igazgatóságok részt vállalnak magából a kivitelezésből is. Az eredmények ellenére a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a személyi feltételeken túl a művek folyamatos dokumentáció cseréjére is. 19. Fontos feladat a nagylétesítmények alapvető funkcióját biztosító berendezések és szerkezetek átvételének, próbaüzemének fokozott ellenőrzése. Célszerű az építés folyamatát szúrópróbaszerű ellenőrző mérésekkel figyelemmel kísérni és a működőképességet próbaüzem útján felülvizsgálni, a rendeltetésszerűtől eltérően működő létesítményeket a műszaki átvétel előtt kijavítani. Az átadás-átvételi és a próbaüzemelési feltételeket a kiviteli tervbe beépítették. Ezek teljesítése képezi az alapját a próbaüzemelés megkezdésének. Az átvételi eljárást megelőző ellenőrző mérések egyedi mozgatási próbák és a próbaüzem végrehajtása a tervezővel, a gyártóval, a szállítóval és az üzemeltetővel egyeztetett „forgatókönyv" alapján történnek meg. Nehézségeket okoz azonban néha, hogy a próbaüzemelésnek a beruházási programba való beépítése még nem tökéletes és az építés közben történő próbaüzemi mérések végrehajtása létszám hiány miatt gyakran problémás. 20. Célszerű a tapasztalatok gyűjtésének, értékelésének tervszerűbbé tétele. Ez kiterjedhet a közvetlen üzemviteli munkán és a vízlépcsők együttműködésén túl — a szerkezetek vizsgálatára és értékelésére, — azok fenntarthatóságára, — a felvízi és alvízi mederkapcsolatokra, — a területi vízgazdálkodási kapcsolatokra és hatásokra. A Kiskörei Vízlépcső II. kiépítési ütem üzembehelyezésének előkészítésére 1977. decemberében Koordinációs Bizottság alakult. A Bizottság feladata volt elkészíteni azt a három évre terjedő megfigyelési és értékelési rendszert, amely lehetőséget nyújt a szükséges operatív intézkedések megalapozására. A Bizottság munkája befejezéséhez közeledik és a továbbiakban a létesítmények kezelése és értékelése a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok hatáskörébe kerül. A tapasztalatok gyűjtését és értékelését a vízügyi igazgatóságok egyébként folyamatosan végzik, az eredmények közreadásában még sok a tennivaló. 21. A Tiszán kialakuló vízlépcsőláncolat megnöveli a jégveszély elleni védekezés fontosságát, ezért javasolják a Tiszára is kidolgozni a jégveszély elleni védekezés irányelveit. A tanulmányút után az érintett vízügyi igazgatóságok közreműködése és véleményezése után kiadásra kerültek a tiszai jégveszély elleni védekezés irányelvei. Az irányelveket az OVH két évre ideiglenes jelleggel léptette érvénybe. A felülvizsgálat és a véglegesítés 1980ban kerül sorra. 22. A vízlépcsők üzembiztonságának fokozása, a tervezett hasznosítási célok mindenkori kielégítése érdekében célszerű az üzemeltetést, karbantartást, észlelést szolgáló eszközök, módszerek korszerűsítése és egységesítése. A beruházó a tervezővel közösen a kiskörei tapasztalatok alapulvételével optimális méretrendszer és működtetési feltételek kimunkálásával a dunai vízlépcsőrendszer, a Csongrádi és Barcsi Vízlépcsők elzáró és mozgató berendezéseit tipizálni igyekeznek. Ennek végrehajtásakor figyelembe veszik a technológiai háttér fejlődését és a korszerű üzemeltetést lehetővé tevő irányítástechnika alkalmazását. A vízügyi igazgatóságok is jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt években az eszközök és módszerek korszerűsítéséhez (pl. karbantartás gépesítése, a gépek korszerűsítése, felülvizsgálatok, ellenőrzések hatékonyságának növelése, üzemrendek elemzése és módosítása stb.). 23. Célszerű szabályozni a vízlépcsők — egyéb nagylétesítmények — rendszeres műszaki, hatósági felülvizsgálatát. Javasolják a felülvizsgálat műszaki-tudományos feltételeinek biztosítását, valamint az ahhoz szükséges technikai, szervezeti bázis kialakítását. A vízlépcsők rendszeres műszaki felülvizsgálatát az egyedi üzemélésd és karbantartási utasítások írják elő. A műtárgyak rendszeres vizsgálatára, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezés kidolgozása megkezdődött és folyamatban van. A megfelelő szervezeti, szervezési és gazdasági feltételeket a szabályzat elkészítése után fokozatosan kell és lehet megteremteni. 24. Célszerű a vízlépcsők — egyedi nagylétesítmények általános szakágazati felügyeletét felülvizsgálni és egységesíteni. A vízlépcsők egyedi nagylétesítmények szakágazati felügyeletének felülvizsgálata megkezdődött. A vizsgálat még nem fejeződött be. Átfogó, végleges rendezés a vizsgálat befejezése után várható. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tanulmányút eredményeinek figyelembevételével alapos, minden részletre kiterjedő és a realitás talaján álló határozatok születtek. A problémakört teljesen felölelő határozatok nagy része végrehajtható volt, az államigazgatási és gazdálkodó szervezetek munkáját hatékonyan segítették, A végrehajtást tekintve néhány esetben konkrét eredményről még nem lehet beszámolni, mivel ezek megvalósítása hosszabb időt igényel, de e területeken is megindult a munka. Károlyi Zoltán összefoglalás tagtársaink külföldi útjairól és külföldi szakemberek beutazásáról (1975—1979) Társaságunk kiküldötjeként az 1975—79-ig terjedő 5 év alatt 158 tagtársunk utazott külföldre egyéni, vagy csoportos utazás keretében. Feladatuk sokrétű volt: így a hazai kutatási, fejlesztési eredmények, illetve tervek külföldön (konferenciákon, szimpóziumokon megtartott előadással, hozzászólással, tanulmányutak során szakmai találkozók alkalmával) való megismertetése; valamint a külföldi kutatások, fejlesztési tervek, eredmények, és szakemberek megismerése (rendezvényeken való részvétel) továbbá csoportos tanulmányutak szakmai vezetése, szervezése és a társegyesületekkel való együttműködés kialakítása, illetve továbbfejlesztése volt kiküldetésük célja. A csoportos szakmai tanulmányutak népszerűségét a nagy számú (fizető) résztvevő is illusztrálja (1. táblázat), akik a tanulmányutakon vállalati támogatással, vagy 23