Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Adatok a "Nyugat-Nógrád"-i vízbeszerzések hidrogeológiai problémáihoz - Wesselné dr. Fodré Zsófia-Kovácsné Csete Ilona: A Csongrád megyei fürdők közegészségügyi helyzete

Adatok a „Nyugat-Nógrád"-i vízbeszerzések vízföldtani kérdéseihez DK. SIPOSS ZOLTAN Magyar Állami Földtani Intézet A Nyugat-Nógrád-i területet több száz méter vastagságú oligocén agyag, homokos agyag vízzáró rétegösszlet alkotja, amelyben helyi kifejlődésű homok, homokkő is található. Ez a homokos, homokköves szint jobb porozitásánál fogva víztartónak is figyelembe vehető [4, 5], Nógrád megye vízbeszerzési gondjait Vágás 1. [8) csőkutas öntözéssel talajvízből kívánja megoldani. Értékelő vízföldtani prognózist ad munkáiban, és nem zárja ki a víznyerés lehetőségét a területen Vitális Gy. [9, 10]. Ettől a felfogástól eltérően Natarajan M. [3] a vízzáró kiscelli agyag felett csak rossz víztartó, felsőv oligocént állapít meg. Gondos Gy. [1] az Ipoly menti negyedkori talajvizet látja korlátozott, de fontos víznyerő területnek. Hámor G. [2] térképe és Siposs Z. [6] vízföldtani adatgyűjteménye és áttekintő térképe kimutatta a kristályos alaphégység elterjedésének vízföldtani vonatkozásait, a kristályos alaphegység felett települő oligocén kifejlődéseket. Vass M. és Szebényi L. [7] javaslataikban mélyebb fúrású kutakkal kívánnak vizet feltárni. Javaslataik nyomán: Balassagyarmaton a városi strand területén fúrt kút 574—590 m közötti szakaszon a vízzáró oligocén kiscelli agyag alatt durva, törmelékes, de tömött kötésű oligocén kavics, homok rétegbeágyazásaiból 1,5 l/p vizet tárt fel. A víz hőmérséklete kb. 16 °C. A fúrás áttekintő rétegsora a következő* 0,00— 28,00 m negyedkori homok, iszap (folyóvízi törmelékkel); 28,00— 45,00 m miocén homokos, agyagos rétegek váltakozása; 45,00—268,00 m felsőoligocén homokos, agyagos rétegek váltakozása; 268,00—574,40 m középsőoligocén homok, homokkő, homokos agyagmárga, agyag (400,00—574,40 m között a kiscelli agyagnak megfelelő fácies); 574,40—590,80 m alsó^középsőoligocén homokos, kavicsos, törmelékes kovás, agyagos kötésű konglomerátum, breccsia, vöröses-tarkaagyagos foltokkal. Helyenként repedezett, a repedés kitöltés agyagos (víztartó réteg). A „hárshegyi homokkőnek" megfelelő törmelékes szakaszban barnakőszénnyomok és 579,30—579,45 m között barnakőszénréteg; 590,80—594,20 m A kristályos alaphegységből áthalmozott, repedékes, cementált (vöröses színárnyalatban foltos) kőzetanyag; 594,20—645,00 m Paleozoikum. Kristályos alaphegység. Csillámpala. Kompresszorozás közben a víz mennyisége 1,5 1/pről 4 1/p-re növekedett (Tóth Gy. és Rónaki L. vizsgálata). A víz minősége: Nátriumkloridos ásványvíz (Tóth Gy.). A fúrást 1981. novemberében fejezték be. A földtani alapfúrás rétegeiből a paleozoikumot Fülöp ]., a harmadkort Hámor G. és Halmai J., a vízföldtani tulajdonságokat Szebényi L. és Tóth Gy. vizsgálja, illetve értékeli. IRODALOM [1] Gondos Gy.: Nógrád megye vízellátási lehetőségei. Kézirat, Bp. 1976. [2] Hámor G.: Nógrád—Cserhát kutatási terület földtani térképe. MAFI, Bp. 1974. [3] Natarajan M.: Hydrogeological Conditions of the Southern Part of Cserhát—Region (Vízföldtani viszonyok a Cserhát-hegység déli részén). Kandidátusi értekezés. Kézirat, Bp. 1971. [4] Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. MAFI, Bp. 1962. [5] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MAFI Alkalmi Kiadványa, Bp. 1962. [6] Siposs Z.: Nógrádi terület hidrogeológiai tájegységi térképe és vízföldtani alapadatai. MAFI Adattár. Kézirat, Bp. J977. [7] Szebényi L.: Magyarország hegyvidéki területének felszínalatti vízforgalma. A MAFI £vi Jelentése az 1971. évről, Bp. 1973. 221—228. [8] Vágás I.: A csőkutas öntözés Nógrád megyei lehetőségei. Hidrológiai Közlöny, 44. 6. 1964. 254—264. [9] Vitális Gy.: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny 52. 1—2. 1972. 1—5. [10J Vitális Gy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny 52. 7. 1972. 273—278. / A Csongrád megyei fürdők közegészségügyi helyzete* WESSELNÉ DR. FODRÉ ZSÖFIA—KOVACSNÉ CSETE ILONA Csongrád megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Szeged Az élőlényeket és elsősorban az embert érintő károsító tényezők száma az urbanizáció, az iparosodás, majd a mezőgazdaság kemizálása során megsokszorozódott. Az ember egészségének megóvása érdekében nagyon fontos a megfelelő pihenés, kikapcsolódás. E célból egyre többen keresik fel a felszíni vizekre telepített strandokat, valamint a könnyebben elérhető — általában a települések belterületén létesített — és egész évben nyitva tartó medencés fürdőket. Az egészség megóvása szempontjából nagyon fontos, hogy eze-i ken a helyeken a megfelelő pihenés, kikapcsolódás biz-* tosítása mellett legkisebb legyen az ember egészségét « Előadásként elhangzott az MHT Szegedi Területi Szervezetének 1981. március 10-i előadóülésén. veszélyeztető rizikó faktor. A fürdőzés számos kedvező hatása mellett veszélyt is jelenthet az ember számára, mert a víz fertőző betegség terjesztője lehet. A fertőzés láncfolyamatának kialakulásához — általános járványügyi ismereteink alapján [4] — három tényező egyidőben való jelenléte szükséges, ezek: a fertőző forrás (a fertőző ágens hordozója), a fertőzés terjedési lehetősége (a fertőző ágenst bejuttatja a szervezetbe, a kórokozót életképesen tartja), a szervezet fogékonysága (a kórokozó bejutott a szervezetbe, a szervezet fogékonysága esetén bekövetkezik a fertőzés). A fertőzés forrása a medencés fürdőkben a szennyezett, fertőzött fürdővíz. A fürdővizet szennyezheti, fertőzheti a tápvíz, a fürdőző ember akinek a bőréből leváló hámsejt, testnyílásaiból kijutó váladék kórokozókat tartalmazhat, a környezetből bejutó por stb. [10], 18