Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Adatok a "Nyugat-Nógrád"-i vízbeszerzések hidrogeológiai problémáihoz - Wesselné dr. Fodré Zsófia-Kovácsné Csete Ilona: A Csongrád megyei fürdők közegészségügyi helyzete

A fertőzés terjedése a fürdővízzel történik, mert a legtöbb tápvíz hőmérséklete, kémiai összetétele olyan, hogy a bejutott kórokozó egyrésze benne életfeltételeit megtalálja és még szaporodni is képes. Az egyes bakté­tériumok ezen tulajdonságait részletesen Kiss P. vizs­gálta [6], A fürdővízben levő fertőző ágenssel szemben a für­dőt látogató közönség fogékonynak tekinthető, mert a fürdés, úszás folyamán a fürdővízbe bemerülő ember minden testnyílásán át fertőződhet, sőt a víz lenyelé­sével fertőző gyomor-bélhurutot, májgyulladást stb. kaphat. Természetesen a fogékonyság egyénileg külön­böző és számos tényezőtől függ (pl.: életkor, egészségi állapot, fizikai erőnlét stb.). A laboratóriumi vizsgálatok a humán mikroflóra tag­jainak jelentős részét kimutatták a fürdővizekből [1, 5, 7, 8], A fürdővíz kedvezőtlen egészségügyi hatását is­merteti Somosi Gy. [9] és Czigány J. [2]. A fürdővíz konkrét megbetegedést, járványt okozó szerepének bi­zonyítása meglehetősen nehéz. Fürdővíz okozta fertőzé­sekről és fürdővíz járványokról Deák Zs. [3] számolt be. A fürdőzés — a különböző statisztikai adatok alap­ján — egyre nagyobb tömegeket vonz. Kedvező, vagy Helység város Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Szege d összesen: községek Ásotthalom Kistelek Mórahalom Sándorfalva összesen: városok és községek összesen: A megye öt városában 42 medence állandóan, 14 me­dence csak idényben üzemel. A községi 9 medence kö-i zül 1 üzemel állandóan. A Csongrád megyei KÖJÁL Településegészségügyi Osztálya 1978-óta fokozott figyelemmel kíséri a für­dők üzemelését. A nyári szezonban a helyszíni szem­léket lehetőség szerint havonta ismételtük és legalább egy alkalommal vízmintát is vettünk laboratóriumi fel­dolgozásra. Az ellenőrzések során az alapvető higiénés előírások betartását kísértük figyelemmel pl.: a fürdő általános rendje, tisztasága, a szemét gyűjtése, szállí­tása, a medencék takarítása, fertőtlenítése, a folyama­tos és teljes vízcsere biztosítása, a szennyvíz elhelye­zése, a személyi higiéné, a fürdőzők viselkedése, a me­dencékben levő víz külleme: szag, szín, zavarosság, átlátszóság stb. Jelen közleményben — helyszűke miatt — a megyé­ben levő fürdőkről részletesen beszámolni nem tudunk. Az ellenőrzések tapasztalatai összefoglalva a követke­zők: a fürdők rendje, tisztasága általában megfelelő volt. A szemét gyűjtése és szállítása szervezett és rendszeres. A szennyvíz csatornahálózaton át jut a vég­leges befogadóba. A személyi higiéné betartására min­denütt adottak a feltételek. Figyelmeztető táblák jel-J zik a tusolás szükségességét, valamint a felnőttek ki­tiltását a gyermekmedencékből. Medencébe lépés előtti lábmosókat majdnem mindenhol kialakítottak, rendsze­res vízcseréjük, fertőtlenítésük nem volt mindig meg­kedvezőtlen hatásának a lakosság jelentős része rövi­debb, vagy hosszabb ideig ki van téve, sőt az ötnapos munkahét általánossá válása után a fürdők látogatott­sága valószínűleg tovább nő. A Közegészségügyi-járványügyi Állomások, valamint a fürdők üzemelésével foglalkozó szakemberek állandó­an figyelemmel kísérik a fürdők üzemelésének higiénés feltételeit és a medencék vizének minőségét. A für­dők közegészségügyi-járványügyi ellenőrzését, valamint a vízmintázást az érvényben levő utasítások és irány­elvek alapján végzik. A közel 450 000 lakosú Csongrád megyében a lakos­ság üdülését, pihenését kikapcsolódását az öt város­ban és Szeged járás 4 községében létesített és üze­meltetett fürdők biztosítják. A megyében összesen 43 medence állandóan, 22 medence csak a nyári idényben üzemel. A medencék töltő-ürítő rendszerrel működnek. Az első visszaforgatásos rendszerű medencét Szegeden a Sportuszodában 1979 óta üzemeltetik. 1980-ban Szen­tesen a Széchenyi-liget fürdő úszómedencéjét alakítot­ták át visszaforgatásos rendszerűvé. Csongrád megye medencés fürdőit és azok helyét az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat felelő. A medencék teljes és folyamatos vízcseréjét néhány medence kivételével nem tudják megfelelő gyakorisággal biztosítani. A 26/1966. Eü. M.—OVF. sz. utasítás alapján a teljes vízcsere során a leürített medencék falait és fenekét 5%-os klórmész-oldattal, vagy ötszörösen hígított bal­lonos hypo-oldattal kell lemosni. Az ellenőrzések ta­pasztalatai alapján néhány helyen a medencék fer­tőtlenítő takarítását nem végzik az előírásoknak meg­felelően. A medencék felöltése általában 4 különböző eredetű tápvízzel történik: 1000—2000 m mély saját hévízkút, 100—500 m saját mélyfúrású kút, városi há­* lózati víz és fűtés utáni kondenzvíz. A tápvizek minő­sége megfelel a megyében levő ivóvíz minőségének, a kondenzvizek tisztasága okozott néhány esetben problé­mát. A kevés vízzel rendelkező fürdőkben a medencék feltöltése elhúzódik, ami zavarja az üzemelést, mivel csak teljesen feltöltött medencét szabad a fürdőzők­nek használni. Különösen nehéz ezt az előírást betar­tani a meleg nyári napokon, amikor a látogatottság lé­nyegesen meghaladja a maximális befogadó-képességet, a fürdőzők létszámának korlátozása számos nehézségbe ütközik. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megyénkben a töltő-ürítő rendszerű fürdők higiénés helyzetének ja­vítása érdekében az alábbiakat tartjuk a legfontosab­baknak: 1. a teljes és folyamatos vízcsere biztosítása; Csongrád megye medencés fürdői Állandóan üzemelő medencék Idényben üzemelő medencék úsz ó ülő | gyermeki tan 3 3 5 19 30 ülő gyermek) strand 31 11 a* 19

Next

/
Thumbnails
Contents