Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A Nagytétényi-öblözet építéshidrológiai viszonyai

érte el a szarmata mészkövet, amelyre kavicsszórványos felsőpannoniai homokrétegek települtek. b) A felsőpannoniai üledékösszlet az öblözet területén és peremi részein igen elterjedt. Ez képezi lényegében a folyóvízi üledékek fekvőjét és kiemelt helyzetben az öblözet peremét. c) Az öblözetben kb. 15 m vastagságú negyedkori Dunai üledékek halmozódtak fel. A felsőpannoniai rétegekre 5—8 m vastagságú homokos kavics települ, majd homok és legfelül finomszemcséjű ártéri, mocsári rétegek vannak. A Tétényi fennsík peremvidékén lösz, áthalmozott lösz és az idősebb Dunateraszok (Il/a, Il/b) is megtalálhatók. E képződmények anyagai is a lejtőkről lemosódva betelepültek, illetve rátelepültek a peremi részeken a folyóvízi üledékösszletre. . A morfológiailag jól körülhatárolt Nagytétényi öblözet kialakulása a pleisztocén végén és a holocénban lezajlott fiatal szerkezeti mozgásokkal áll összefüggésben. Az öblözet keletkezése annak köszönhető, hogy a Tétényi fennsík és az Érdi pannóniai táblarög peremi része törések mentén megsüllyedt (kb. 10—15 m-t) és ebbe a félmedencébe hatolt be a Duna és üledékével töltötte fél. A ma is megfigyelhető medermaradványok arról tanúskodnak, hogy a Duna még a közelmúltban is jelentős szerepet játszott az öblözet kialakításában és formálásában (2. ábra). 3. Építéshidrológiai viszonyok A Nagytétényi öblözet önálló építéshidrológiai tájegy-" ség. Olyan talajvíz viszonyokkal rendelkezik, amely környezetétől különbözik. Ilyen adottságként értékelhető, hogy a talajvíz a kedvező vízadó képességű dunai üledékekben tározódik és a területen e képződményekhez kötődik. Építéshidrológiai szempontból a talajvíz vízháztartás sát a keleti oldalon folyó Duna, a nyugati oldalon a magasabb felszínű területekről érkező felszínalatti vizek átadódása és a területre hullott és beszivárgott csapadékvizek határozzák meg. Ezt a természetes egyensúlyi helyzetet az emberi beavatkozás módosíthatja. A Nagytétényi öblözetet két egységre bonthatjuk. Az északkeleti Budafoki, Háros úttól kb. a Vágóhíd utcáig, valamint a dél-délnyugati Nagytétényi egységre. A felső északkeleti részt azért különítettük el, mivel a Háros-sziget környékén működő kutakból történő vízkivételek (Fővárosi Vízművek és gyárak kútjai) jelentős depressziós hatást fejtenek ki a talajvízre. E szakaszon tehát a természetes hidrológiai adottságokon túlmenően, nagymértékben érvényesülnek a mesterséges, depressziós hatások is. Mint az építéshidrológiai szelvényből (2/a. ábra) kitűnik, e területszakaszon közvetlenül adódik át a dunai Ny K mBJ. 106 •]' 102 98 94 90 86 • 82 • mBf. 102 • 98 94 90 86 . l-l' 82 Háros sziget b, 2. ábra. Áttekintő építéshidrológiai szelvények 1. Vízvezető szarmata mészkő, 2. Különböző vízvezető tulajdonságú pannóniai üledékek (homok, kavicsos homok, homokkő, aleuritos homokos agyag), 3. Kitűnő áteresztőképességű negyedkori dunai homokos kavics, homok, 4. Gyenge vízvezetű negyedkori ártéri iszap, agyag. 5. Negyedkori lejtőüledék (áthalmozott lösz), 6. Talaj, 7. Feltöltés, 8. Becsült átlagos vízszín. 13