Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A Nagytétényi-öblözet építéshidrológiai viszonyai

A Nagytétényi-öblözet építéshidrológiai viszonyai DR. SCHEUER GYULA—TÓTHNÉ NÉMETH ILDIKÓ Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Budapest nagyarányú lakótelepi és egyéb beruházásai miatt a főváros belső részein lényegében már eltűntek az üres és szabad területek. Ezért a város peremi, még beépítetlen részeire tolódtak el az építkezések (Békásmegyer, Káposztásmegyer) az utóbbi években. Ilyen területként értékelhető a főváros déli részén a XXII. kerület is, ahol jelenleg is több lakótelepi építkezést és egyéb beruházást kiviteleznek. A kerület egy részének felszíne eléggé tagolt dombvidék, a másik része pedig a Duna mellett húzódó síkvidéki terület, amely morfológiai viszonyainál fogva kedvező beépítési feltételeket biztosít. Miután ez a terület felszíni adottságaiból eredően élesen elkülönül a többi részektől, keletkezése és földtani adottságai is mások, ezért Tétényiüblözetként nyert elkülönítést. Jelentős része még szabad, beépítetlen, így a főváros fejlődéséből adódó terjeszkedés erre a területre is előbb-utóbb kiterjed. Ezért indokolt — a rendelkezésre álló adatok alapján — a terület építéshidrológiai adottságait megvizsgálni, mert a talajvíz mélységi helyzete és annak ingadozása befolyásolja a beruházási költségeket és a kivitelezési munkálatokat. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy a beépítésre és az igénybevételre számításbavehető területekről építéshidrológiai szempontból is megfelelő áttekintő ismeretelv álljanak a rendelkezésre. 2. Morfológiai és földtani viszonyok A Nagytétényi öblözet azoknak a dunai üledékekkel feltöltött fiatal (pleisztocén végi, holocén) kori sülylyedékeknek a sorába tartozik, amelyek a Pilis—Budaihegységek keleti oldalán alakultak ki, mint pl. az Óbudai, Kelenföldi öblözetek. A vizsgált építéshidrológiai tájegység határait a domborzati viszonyok és az egyéb adottságok jól kijelölik. Hosszúsága eléri a 8 km-t, szélessége pedig helyenként a 2 km-t. Iránya ÉK— DNy-i. Elterjedését kelet, illetve délkeletről a Duna, észak-északnyugatról a Tétényi fennsík, délnyugatról és délről pedig a kiemelt helyzetű érdi pannóniai táblarög zárja le (1. ábra). Az öblözet felszíne sík, a kisebb 2—3 m-es hosszan követhető mélyedések egykori Dunaágak voltak. A folyószabályozás és ármentesítés előtt a Duna kisebb mellékágai hálózták be a területet, árvizek idején a víz nagy részeket borított. így az emberi tevékenység az eredeti természeti viszonyokat jelentősen módosította és megváltoztatta. Az öblözet földtani felépítésében az alábbi korú és kifejlődésű képződmények vesznek részt: a) Szarmata mészkő, amely a Tétényi fennsík K— DK-i peremén a felszínen van. Megsüllyedt helyzetben, Budafok környékén szemcsés folyóvizű üledékek vagy felsőpannoniai kavicsszórványos homokrétegek fedik le. A Hárosszigettől északra az FTV egyik vízkutató fúrása 15 mnes dunai üledékek átfúrása után 79 m-ben pannóniai üledékek elterjedési területe 1. ábra. A Nagytétényi öblözet áttekintő helyszínrajza az építéshidrológiaiai adottságok feltüntetésével 1. A holocén Dunai üledékek elterjedési határa, 2. A szarmata és a pannóniai rétegek érintkezési határa részben fedetten, részben a felszínen, 3. Fontosabb fúrás és talajvizszin észlelő kút, 4. Becsült átlagos talajvízszint izometrikus vonala (mBf), 5. Epítéshidrológiai szelvény, 6. A talajvíz főbb áramlási iránya KÖV Duna vízállásnál. 12