Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Vágás István: A Magyar Hidrológiai Társaság ausztriai és olaszországi tanulmányútja

A 79,5 m alatt a 62,00 m szintig minden szerkezet réselt, a 79,5 m felett a 84,63 mBf. szintig (partfal felső él) építendő szögtámfal nagytáblás zsaluzati rendszerrel betonozandó. A réselés, a talaj kedvezőtlen állékonyságára tekintettel, függély rendszerben készül, a markoló méretnek megfelelő modulméretekkel, a résfüggélyek megnyitási sorrendszabályának megfelelően. A két párhuzamos résfalsor egymástóli távolsága szintén a markolószerszámnak megfelelő méret. Az egy-egy fiiggélybe (2,6 m) behelyezendő 2 db 190 KN-os réselem ágyazását a speciális injektáló anyag biztosítja, melynek kötési ideje, vízállósági foka, végszilárdsága szabályozható. A fal folytonosságát az injektálási szakaszok átfedése biztosítja. A partfal tartozékát képező 2 db 10 m mély lépcsőház a talajvíz alatt, zárt „résfalaknák" védelmében az építéssel egyidőben megvalósítható. A KPM Hajózási Főigazgatósággal történt egyeztetés alapján e lépcsőházak biztosítják az összes kikötőszerelvény elhelyezésének lehetőségét és egyben könnyű kezelhetőségét. A diplomatervben valamennyi főszerkezeti elem méretmegadása mellett a réselt szerkezet a réskitöltő vb. elemek kerültek kiviteli tervszintű kidolgozásra. A terv messzemenően támaszkodott a VIZÉP Spec. Mélyép. Csop. Főép. által, — az előregyártott réselési eljárás területén szerkezeit tapasztalataira, fejlesztési eredményire, melyek közül a jelentősebbek: — Előregyártott vízzáró 2 irányban teherbíró folyamatos falak építése, — Elemágyazó injektáló anyag kidolgozása, — Elem — Monolit VB. részek szerkezeti kapcsolati kialakítások, — Elemgyártó sablonkészlet, — Elem befüggesztés, — Végrehajtott, előregyártott réspróbaterhelési eredmények, — Elemsüllyesztő célberendezés. A réstechnológiával kivitelezett műtárgyaknál tervezett előregyártási eljárás, a diplomaterv elkészültét követően gyakorlati igazolást kapott, a később hasonló elvek szerint tervezett Cserhalom u. FOKA telep szerelő partfalánál és a „MÉLYÉPTERV" által tervezett — alacsonyabb — 10 m szabadmasságú MHD Népszigeti partfalánál. EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK A Magyar Hidrológiai Társaság ausztriai és olaszországi tanulmányútja 1981. SZEPTEMBER 2—11. A Magyar Hidrológiai Társaság 33 tagú küldöttsége Ausztriába és Észak-Olaszországba látogatott, hogy megtekintse a legfontosabb vízi létesítményeket, megismerkedjék a bejárt terület vízügyi kérdéseivel, s helyszíni tapasztalatok útján alkothasson véleményt a vízügyek szomszéd országokban kialakult fejlődéséről. A tanulmányutat az Expressz utazási iroda közreműködésével, autóbuszon bonyolították le. Az osztrák határ Rábafüzesnél történt átlépése után Graz város szennyvíztisztító telepének megtekintése volt az első szakmai útiprogrampont. Társaságunk több küldöttségének alkalma volt a 70-es években megtekinteni a szennyvíztisztító telep építését, ezúttal viszont a kész és már működő telepet tekinthették meg. Maga a létesítmény a biológiai tisztítóberendezések üzembe helyezésével 1980. május 30-án kezdte meg működését. A tisztítótelep Graz város 400 ezer lakosának és ipari üzemednek szükségleteire készült, s nemcsak a befogadó Mura folyót tehermentesíti a tisztítás nélkül bebocsátott szennyvizektől, hanem a folyó melléki talajvízszennyezésnek is határt szab. Lényeges, hogy a mechanikai, és eleveniszapos biológiai tisztítási műtárgyakkal ellátott tisztító mű energiaigényét jórészt a rothasztó-tornyokból származó gáz segítségével elégítik ki. A 30 m magas és a térszín fölé 21 m-rel kiemelkedő rothasztó-tornyok látványa is nagyszabásúvá teszi az egész létesítményrendszert. A működés egyébként magasfokon automatizált és viszonylag kislétszámú személyzetet foglalkoztat: 3 műszakban öszszesen 24 embert. Graz elhagyását követően az Alpok hegyeinek átlépése után Velencébe érkezett a küldöttség, ahol két napot töltött. A város sok nevezetessége közül néhánynak megtekintésén kívül, a képtárak, templomok, múzeumok, terek és utcák bejárása mellett egyesek felkeresték a történelmi városrész egyik parkjában Paleocapa Pietro mérnök . (1788—1869) szobrát. Paleocapa neve a múlt század Tisza-szabályozási munkálatai során vált ismertté hazánkban. Még Széchenyi István hívta meg és a Tisza egyszeri bejárása után felülbíráltatta vele Vásárhelyi Pál, egyébként később megvalósított terveit. Mint ismeretes, Paleocapa koncepoiói ellentétesek voltak Vásárhelyiével, így egy időben a Tisza-szabályozás végrehajtása akadályozójának is tekintették Paleocapát Magyarországon. Szobrának felirata szerint Paleocapa az olasz szabadságmozgalom oszlopos támogatója volt, nem valószínű tehát, hogy tiszai tervváltozatával tudatosan ártani kívánt volna a közös célú magyar szabadságmozgalommal kapcsolatos magyar törekvéseknek. Így Paleocapa működését is azzal a megbecsüléssel övezhetjük, amelyet minden olyan mérnök méltán megérdemel, aki a Tisza szabályozásáért tett valamit, A csoport többi tagja meglátogatta a világhírű muranoi üveggyárat, ahol bemutatták az üvegszobrok és a csodálatos velencei csillárok készítését. Az olaszországi Udine érintése után az autóbusz átkelt a Gross-Glockner műúton. A hegyi utazást váratlanul jó idő kísérte, így többeknek, akiknek még nem nyílt módjuk itt fényképezésre, igen jó feltételek között örökíthették meg a magas hegyi tájat. Zell am See érintése után a küldöttség végül Salzburgba érkezett. A Salzburgba való megérkezés előtt azonban a kapruni vízierőmű-rendszer megtekintésére fordítottak egy fél napot. A kapruni vízierőmű-rendszer, amelyhez több hegyvidéki völgyzárógátas víztározó, nagyesésű vízierőtelep és szivattyús energiatározó tartozik, még a 30-as években kezdett épülni. Még a második világháború első időszakában is építették, de a legnagyobb szabású létesítéseket az 50-es évek elején végezték. Maga a mű azóta is tovább bővült, sőt egyes kapcsolódó részeiben ma is építés alatt áll. A vendéglátók előzékenysége folytán a jellegzetes adatokat tartalmazó füzetet a látogatók kézhez kapták az erőműrendszer fő funkcióit pedig demonstrációs modellen is bemutatták, tgy a látogatás legtöbb idejét mindenki a létesítmények bejárásával tölthette. A magashegyi tározókhoz felvonók és autóbuszok rendszere menetrendszerűen szállítja a mindenünnen — belföldről és külföldről — érkező ér-