Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Komjáti Sándor: Parádi üveggyár, víztisztítómű tervezése

Víbeszerzés Az igényelt vízmennyiség egy 13 500 m 3-es felszíni víztározóból vehető ki. Részletes hidrológiai vizsgálatok elvégzése a megnövekedett vízigény ellenére nem tör­tént meg, mivel a tározót tápláló Gilicze-patakba, mely­nek kisvízi vízhozama 1 dm 3/s, évek óta befolyik egy bányászok által nyitott próbavágat 10 dm 3/s vízhozamú csurgalékvize. Így hosszú szárazidőszakban a befolyás 11 dm 3/s, míg a vízkivétel (360 m 3/d) 4,17 dm 3/s, tehát a tározó állandó túlfolyással üzemel. A szárazideji túlfo­lys 6,83 dm 3/is, csapadékos időjárás esetén ennek az ér­téknek a sokszorosa. Vízminőség A tervezés kezdeti időszakában csak egyetlen (a He­ves megyei KÖJÁL által kiadott) vízvizsgálatati adatsor állt rendelkezésre a tározó vizéről. A vízvizsgálati eredmények, bár részletesen tartal­mazták a bányavíz, a Gilicze-patak valamint a tározó különböző szintjeiről vett vízminták vízkémiai és víz­biológiai eredményeit (1974. június 25.), a tervezés szempontjából nem voltak kielégítők az adatsor időbeli pontszerűsége miatt. További vizsgálati eredmények ekkor még nem voltak ismeretesek és ezen vizsgálatok elvégzésére a szűkreszabott idő miatt nem is nyílt le­hetőség. Ezért az adathiány pótlására összehasonlító vizsgálatra került sor. Az összehasonlító vizsgálat célja az volt, hogy a tervezés számára mértékadó adatokat lehessen nyerni a lebegőanyag tartalomra, vas és man­gán valamint az ammónia származékok mennyiségére illetve maximumára. Az összehasonlító vizsgálat céljára alkalmasnak bizo­nyult az Üveggyári Tározótól DK-re 2,5 km távolságban levő Köszörűvölgyi Tározó, amelyről 12 éves folyamatos adatsor állt rendelkezésre. Az adatsor elemzése során lehetőség nyílt a külön­böző meteorológiai, hidrológiai és vízkémiai adatok közötti összefüggések felismerésére illetve ezekből a megfelelő következtetések levonására. A két tározó néhány jellemzője (Köszörűvölgyi Tározó: KT, Üveggyári Tározó: ÜT) Tározó térfogat (m 3): Vízfelület (m 2): Átlagos vízmélység (m): Vízgyűjtő terület (km) 3 KT 370 000 47 000 8 6,38 ÜT KT:ÜT 13 500 4 500 3 1,25 27:1 10:1 3:1 5:1 A két tározó lényegesen, sokszor nagyságrenddel is eltérő adatai ellenére, az tette lehetővé az összehason­lító vizsgálatot, hogy a tározók vízgyűjtőjének egység­nyi területére, gyakorlatilag egyforma mennyiségű csa­padék hullik, valamint a lejtési viszonyok ,a lefolyás és a növényzet (erdővel borított hegyvidéki terület) szinte teljesen megegyezik. Megállapítható volt (a vizsgálat további részletezésé­től eltekintve), hogy az Üveggyári Tározó vizében a lebegőanyagtartalom 50—70 mg/dm 3 maximuma a ter­vezés szem pont jábóól elfogadható, ennél nagyobb érték csak a 20 év, vagy ennél hosszabb gyakorisági idejű csa­padéknál várható. Ezt a megállapítást támasztotta alá a Heves megyei KÖJÁL-tól a tervezés későbbi szakaszában beszerzett adatsor is, amely azonban lényegesen megváltoztatta a tisztítási technológiáról eddig alkotott elképzeléseket. Bebizonyosodott, hogy a Gilicze-patak vizének mint­egy 2 mg/dm 3 vastartalma a 15 napos tartózkodási idő alatt sem csökken 0,6 mg/dm 3 érték alá a tározóban. Ez a jelenség arra figyelmeztet, hogy a vízben ol­dott vas csak részben áll hidrogénkarbonátos kötésben [Fe(HC0 3) 2], jelentős része, mintegy 30%-a nehezen oxidálható szulfátos (FeSO/j vagy szerves kötésben van jelen. Tisztítási technológia A Szakdolgozat tanulmányterv részében három tech­nológiai változat került kidolgozásra, melyek közül a harmadik változat bizonyult a kitűzött cél elérésére alkalmasnak. I. változat. A tározóból érkező nyersvízbe klór és mésztej adagolására kerül sor, majd alumíniumfoszfát adagolás után derítés és gyorsszűrés következik. (A mésztej adagolás a nyersvíz alacsony, 1,5—2,0 mval/dm 3 lúgossága miatt szükséges.) Ez a változat a kis vízhozamok (4,17 dm 3/s) miatt nem alkalmazható, mivel a szükséges derítőfelület még a minimális felületi terheléssel is csupán 5 V m 2-re adó­dik. Ilyen méretekkel (például: 2x2,5 m) derítőt építeni nem gazdaságos. II. változat. A második változat műtárgya rendkívül olcsó üzemű, Magyarországon azonban kevésbé elterjedt lassúszűrő. A változatban két szűrőmező működött vol­na váltott üzemmódban. A tisztítás időszakos káliumpermanganát adagolás­ból (algásodás megakadályozása), lassúszűrésből vala mint biztonsági utóklórozásból áll. Ez a változat időszakosan megnövekedő lebegőanyag­tartalom és a szulfátos, illetve szerves kötésben levő oldott vas miatt nem alkalmazható. ÜVEGGYÁRI TÁROZÓ r :o ip .Q. -c .1 C - D C REAKTOR TARTÁLY 4 900, 1 db GYORS­SZŰRŐ t H00, 2 db Csatlakozas az üveggyár meglevő ipariviz halozatahoz J 1. ábra. A víztechnológiai blokkvázlat 45

Next

/
Thumbnails
Contents