Hidrológiai tájékoztató, 1982
1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Ganyecz Mihály: A békéscsabai Május 1. Mgtsz gerlai területének üzemi meliorációs tanulmányterve
111. változat. A tározóból érkező nyersvízbe először az oxiációs levegő és a csírátlanítás célját szolgáló nátriumhipoklorit, majd alumíniumszulfát, káliumpermanganát és a mésztej kerül adagolásra. A vegyszerek adagolása után a nyersvíz, tangenciális bevezetéssel, egy 4 perces tartózkodási időt biztosító reaktor tartályba kerül, ahol lezajlik a vegyszerek tökéletes .elkeveredése, valamint végbemennek a szükséges reakciók. A reaktorban történik a fölösleges levegőmennyiség leválasztása is. A reaktor után következik a két db zárt gyorsszűrő, párhuzamos üzemmóddal működtetve. A szűrés után kismértékű utóklórozás szükséges, majd a kontaktaszűréssel megtisztított víz az Üveggyár meglevő iparivíz hálózatában jut el a felhasználási helyre. A betervezett megkerülő vezetéken mintegy 15 dm 3/s vízhozammal 0,7 MPa (kerekítve 7 att) nyomással gyakorlatilag korlátlan ideig biztosítható az Üveggyár biztonságos tűzoltóvíz ellátása is. A 111. változat tisztítási folyamatának részletezése. — Az oxidációs levegő a vízben levő hidrokarbonátos kötésű vasat oxidálja. Egyszerűsítve: 4Fe(HC0 3) 2 + 2H 20 + 0 2 = 4Fe(OH) 3 + 8C0 2 A vas III hidroxid, vízben oldhatatlan csapadékot képez, így kiszűrhető. A levegő beadagolása olajleválasztóval ellátott kompresszorral, légtai'tány közbeiktatásával történik. — A beadagolt nátriumhipoklorit a biológiai életet hivatott megszüntetni. — A alumíniumszulfát adagolása a kialakuló Al(OH) 3 pelyhek segítségével hatásosabbá teszi a kontaktszűrést. — A mésztej hivatott elősegíteni (a nyersvíz alacsony lúgossága miatt) az Al^SO,^ átalakulást vízben oldhatatlan Al(OH) 3 pelyhekké. Ezenkívül a mésztej a szulfátos kötésben levő vas Fe(OH) 2-vé történő átalakítását is elősegíti: FeSO,, + Ca(OH) 2 = Fe(OH) 2 + CaS0 4 Az így keletkezett Fe(OH), már könnyen oxidálható Fe(OH) : l-á. — A káliumpermanganát oxidálja a nyersvízben levő íz- és szagrontó anyagokat, valmaint a szerves kötésben levő vasat. A vegyszerek beadagolása után, a reaktoron keresztül két párhuzamosan kapcsolt 0 1400 mm-es átmérőjű gyorsszűrőbe kerül a víz, ahol a 2—3 mm-es szemcseméretű szűrőrétegen áramlik keresztül. Itt szűrődik ki a lebegőanyag, valamint a pelyhes alakban jelenlevő vas csapadék és az esetleges szerves anyiagok. A szűrők visszaöblítése 12—48 óránként levegővel és vízzel történik. (A tisztítási technológia blokkvázlata az 1. ábrán látható.) A szilárdsági (például: szűrőtartány) és víztechnológiai méretezésekhez felhasználásra kerültek a Magyar Szabvány (-ok) és az OVH Műszaki Irányelvek idevonatkozó részei. Ezek hiányában az egyes méretezések az utóbbi öt év külföldi és magyar szakirodalma alapján történtek. Költségbecslés A kidolgozott költségbecslés szerint (amelyben a várható áremelkedéseket is figyelembe vettük), tíz éves megtérülési időt feltételezve, 1 m 3 víz előálítása 5,50 Ftba kerül, amely költséget felére csökkenti a tisztított víz kétcélú felhasználása. Az 5,50 Ft-os előállítási költség iparivíz esetében elfogadható. A békéscsabai Május 1. MgTSZ gerlai kerületének üzemi meliorációs tanulmányterve* GANYECZ MIHÁLY AGROBER Csongrád megyei kirendeltsége, Szeged 1. A terület jelenlegi állapota, előtanulmányok A termelőszövetkezet területe az Alföld nagytáján belül a Tisza—Marosszög kistájához tartozik. Területe a Békési—Csanádi löszhát peremén, Békéscsaba várostól kelet—délkeleti irányban, a várost egyharmad részben övszerűen körülölelve terül el. Átfogó üzemi szintű fejlesztési tervek, előírások vizsgálata. A termelőszövetkezet területe 3722 ha, ebből 2650 ha került vízrendezésre az 1971-ben készült üzemi meliorációs terv alapján. E terület kémiai talajjavítására és mélylazítására is sor került 1000 ha-on. A Május 1. Mgtsz 1974-ben egyesült a gerlai Magvető Mgtsz-szel. A gerlai területen talajjavítást és vízrendezést eddig nem végeztek, így célszerű erre a területre is a meliorációs beruházást kiterjeszteni. Talajtani tanulmány. Talajtani szempontból nagy figyelmet kell fordítani a talajvíz mélységére és mozgására. Ha a talajvíz sótartama és Na +%-a nagyobb a megengedettnél, akkor az feltétlenül káros sófelhalmozódást és elszikesedést eredményez. A talajvíz szintje a térképezett területen a felvételezés idején 50—350 cm között változott. * A MHT 11)80. évi Diplomaterv Pályázatán főiskolai kategóriában II. dijat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán (Szarvas) készült. A vizsgált területen az alábbi talajok fordulnak elő: csernozjom talajok 4,4% szikes talajok 1,9% réti talajok 40,8% folyóvizek és tavak üledékeinek és lejtők hordalékának talajai 52,9% Vízrajzi tanulmány. A békéscsabai Május 1. Mgtsz gerlai területe a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 8. sz. belvízvédelmi szakaszához tartozik (1. ábra). A terület jelenlegi csatorna sűrűsége 0,83 km/km 2 (állami főműveket figyelmen kívül hagyva). A terület csatornahálózat ellátottsága kedvezőtlen. A fővízi és társulati csatornák fejlesztését nem követte az üzemi csatornák kiépítése. A táblán belüli beavatkozások elsősorban a társulati művek közvetlen közelében ideiglenes árkok nyitására korlátozódtak. A termelőszövetkezet gépesítését követően a nagyobb üzemi táblák kialakítása megtörtént, elsősorban dűlőutak megszüntetésével. így a kisüzemi gazdálkodás parcella méretű vízvezető elemei (barázdák, mezsgyék) elvesztették szerepüket. Vízkárok elemzése. 1978-ban a gerlai területrészen összesen 420 ha-t súlytott belvízkár, ebből teljesen vetetlen 48 ha volt. A kimutatható károkon túlmenően egyéb károkat is okozott a belvíz, így a talaj szerkezetének leromlását, a talaj termőképességének csökkenését. 46
