Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyi Sándor: A Balaton kutatása a VI. ötéves tervben

o Balatonfüred\\ °\ V Keszthely •JV A IMI/CÁL + u

4 .6 0 \Siófok 0 10 [km] 2X 4 ' 5° 6\M] 7M gm 9 + 1. ábra. A Balaton és környéke vízrajzi mérőhálózata 1. Forrás, 2. Vízállásészlelés, 3. Vízhozammérés, 4. Talajvízszint észlelés, 5. Csapadékészlelés, 6. Hidrometeorológiai állomás, 7. Meteorológiai obszervatórium, 8. Kutatóálomás, 9. Vízminőségmérés. ból az Országos Vízügyi Hivatal és az érdekelt vízügyi szervek a VI. ötéves terv időszakára kutatási és műszaki fejlesztési tervet készítettek (2), amelyet végső formájában a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságon a munkák koordinálására létrehozott Project Irodán állítottak össze. A terv a következő fontosabb feladatokat tartalmazza. 1. Vízrajz. Feladat a Balatonon és közvetlen környezetében a tó hidrológiai vizsgálatához, a vízszínszabályozáshoz szükséges hidrometeorológiai (csapadék, léghő, párolgás), vízrajzi (vízállás, vízhőmérséklet, a vízfolyások vízhozama, talajvízszín) észlelések és mérések végzése, az adatok elsődleges feldolgozása (1. ábra). A tó 12 pontján a jeges időszakot kivéve havonta vízminőségméréseket végeznek. A vízgyűjtőn a vízrajzi méréseket és a vízminőségi méréseket, a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok végzik, az országos vízrajzi munka keretében. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával 1981-ben a Zalán a torkolatnál automatikus vízminős'égmérő állomás létesült 1981-ben a Balatonban a folyamatos vízminőségmérés megvalósításához tervet készítenek. 1982-től pedig már vizsgálni fogják a tó felszín alatti táplálását. 2. Hidrológia, vízháztartás. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpotban az OMFB támogatásával a Balatonra és vízgyűjtőjére környezetvédelmi célokat szolgáló vízrajzi (vízmennyiség, vízminőség) adattár készült 1981-ben, amelybe évenként viszik az előző év adatait (3). Az adatokat R—10-es számítógéppel gépi adathordozókra viszik és azokról végzik majd az adatszolgáltatást. A hordalék és tápanyagforgalom meghatározásához a hálózati mérések mellett kiegészítő méréseket végeznek a Balatont tápláló kisvízfolyásokon, továbbá meghatározzák az árhullámok, valamint az azokat kiváltó csapadékok statisztikai jellemzőit. A Vízgazdálkodási Intézetben meghatározzák a tó hasznosítható vízkészletét, annak kihasználtságát és a fejlesztés lehetőségeit. 3. Part- és mederszabályozás. Vizsgálják a Keszthelyi medencében, a Zala torkolatánál, valamint Győrök és Gyenesdiás térségében folyó kísérleti mederkotrás morfológiai és vízminőségi hatását. Helyszíni mérések, légi- és űrfelvételek alapján meghatározzák a Balaton áramlási, keveredési és hordalékmozgási viszonyait. Irányelveket dolgoznak ki a kikötők telepítésének és hidraulikailag kedvező kialakításának terveire. Komplexen értékelni fogják az 1980-tól folyó part- és mederszabályozási munkák hatását. Vizsgálják a jég hatását a Balaton vízépítési létesítményeire és tervezési segédletet készítenek. A környezetvédelmi, esztétikai igényeknek jobban megfelelő kísérleti partvédő műveket létesítenek és elvégzik ezek hidraulikai vizsgálatát. A Budapesti Műszaki Egyetemen javaslatot dolgoznak ki a vízfolyások torkolati szakaszának kialakítására, hogy ezek megvalósításával a vízfolyások minél kevesebb hordalékot, uszadékot és tápanyagot szállítsanak a Balatonba. 4. Vízminőségvédelem. Megvizsgálják a parti zóna (kíépitett, kiépítetlen és nádas part) szerepét a tó tápanyagforgalmában és a vízminőség alakításában. Rendszeres méréseket végeznek a tó tápanyagforgalmának meghatározására, figyelembe véve a tápanyagterhelés típusait biológiai méréseket és vizsgálatokat végeznek a tavi üledék és a víz kölcsönhatásának feltárására. A balatoni tápanyagterhelés csökkentésének tervezéséhez vizsgálják a térség szennyvíztisztító telepeit és alapadatokat szolgáltatnak, valamint technológiai javaslatot tesznek a növényi tápanyag eltávolításának tervezéséhez. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon vizsgálják a berekvizeket az előtisztítási technológia kidolgozása céljából. 5. A Kis-Balaton védőrendszer. A védőrendszer műszaki tervezésének és üzemirányításának megalapozásához hidrológiai, hidraulikai alapadatokat állítanak elő és hidrológiai előrejelzési módszereket dolgoznak ki. A veszprémi Vegyipari Egyetemen vizsgálják az épülő Kis-Balaton védőrendszerben keletkező és learatandó vízinövények hasznosítási lehetőségeit.