Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK - Csobok Veronika-Szabó Ferenczi Marianne: A Vízügyi Szakkönyvtár és gyűjteményei

jak a könyvtár legrégibb és legnagyobb gyűjteményét. A kötetek száma az 1949. évi állományrendezéskor 6060 volt, 1980. végén 25 969 — muzeális értékű köny­vek, kéziratok, korszerű hazai és külföldi szakkönyvek, monográfiák, konferenciák és kongresszusok kiadvá­nyai, általános kézikönyvek, lexikonok, adattárak, szótárak. Az állomány gyarapítása elsősorban vásárlás útján történik, de a magyar nyelvű kiadványok eseté­ben nem elhanyagolható a vízügyi kiadók kötelespél­dány szolgáltatása sem! Megemlítendő — anélkül, hogy jelentőségüket lebecsülnénk — hogy ma a tudományos­technikai forradalom és az információbőség korában a kutatások révén nyert új ismeretek folyamatos, gyors közvetítésére a könyvek kevésbé alkalmasak előállítá­suk hosszú átfutási ideje miatt. Erre inkább a folyóira­tok és egyes nem hagyományos dokumentumfélék> — pl. fordítások, disszertációk, kutatási jelentések — szolgái­nali. Folyóiratok, referáló lapok. — A folyóiratállomány — éppúgy, mint a könyvállomány — nagy múltra tekint vissza. Van olyan folyóirat is, amelyet közel 100 éve gyűjt a könyvtár! 1949-ben 83, 1980-ban 385-féle hazai és külföldi lap járt a könyvtárnak, részben előfizetéses alapon, részben csereanyagként. Mivel a folyóiratok va­lamely szakterület legfrissebb eredményeit közlik, infor­mációs értékük igen nagy. A bennük való tájékozódás a szakemberek számára elengedhetetlen! Külön kategó­riát jeleintenek a folyóiratok között a referáló lapok, amelyek a szakterület irodalmának világszintű áttekin­tését teszik lehetővé. A referáló lapok a tárgykör szak­irodalmát annotálva vagy index formájában sorolják fel, különböző mutatókkal kiegészítve. A könyvtárban közel 10-féle referáló folyóirat áll a szakemberek ren­delkezésére, azonban a kutatók szakmai búvárkodásuk során kevés kivétellel még ma is idegenkednek haszná­latuktól. Fordítások. — Az idegen nyelven megjelent szakiroda­lom megrendelésre készülő nyersfordításainak másolati példányaiból épül az ágazatnak ez az igen hasznos gyűjteménye. A fordítások előnye, hogy kizárja a nyelv­ismeret hiányából fakadó hátrányokat, a szakember számára érthetővé, használhatóvá válik az általa nem ismert nyelvterület szakirodalma. A központi fordítás­gyűjtemény és a fordításbejelentési kötelezettség orszá­gos rendszere biztosítja azt, hogy az egyszer lefordított anyag mások számára is elérhető legyen. Térképek, atlaszok. — Ez a pár száz darabos külon­gyűjtemény részben általános, részben kifejezetten szak­területi dokumentumokból áll. Ütibeszámolók. — A külföldi kiküldetésből hazatérő vízügyi szakemberek az Országos Vízügyi Hivatalnak, mint főhatóságnak beszámoló jelentést kötelesek lead­ni. Az egy év alatt összegyűlő jelentéseket az OVH meg­őrzésre átadja a könyvtárnak. A tanulmányozott téma­körben tapasztaltakat, azok hazai hasznosítására tett ja­vaslatokat, a meglátogatott ország vízügyi helyzetét, in­tézményeit stb. leíró jelentések igen hasznos segítséget jelentenek mindazoknak, akik ugyanabba az országba utaznak. Ágazati szabályozási kiadványok. — A kötelező vagy ajánló jellegű szabályozási kiadványok — szabványok, vízügyi műszaki segédletek — új információk nyerésére kevésbé alkalmasak, a mindennapi tervezői, kivitelezői munka szempontjából azonban jelentősek. A vízügyi ágazatban kidolgozott szabályozási kiadványokból a könyvtár kötelespéldányt kap, a gyűjtemény ebből épül. Szabadalmi leírások. — A szabadalmi leírások a ku­tatás és fejlesztés szempontjából jelentősek. A szakem­ber számára lehetővé teszi egy adott szakterület fejlő­dési trendjének figyelemmel kísérését. A gyűjtemény 1968 óta bejelentett hazai és külföldi szabadalmakat tar­talmaz. Vízügyi disszertációk. — E dokumentumtípus részben elsődleges információs értéke miatt nagy jelentőségű. A könyvtár legfiatalabb gyűjteménye, amelyben a Magyar Tudományos Akadémiához benyújtott vízügyi tárgyú kandidátusi és doktori értekezések találhatók meg mik­rofilmen. Az állomány 1980 végén még csak 11 mikro­fiimitiekercs, amelyen 45 disszertáció van. A gyűjtemény kiegészítése folyamatosian halad. Kutatásbejelentő lapok. — Az országos kutatásnyiil­vántartási rendszerben a vízügyi ágaziati kutatóhelyek kutatásaik megkezdésékor és befejezésekor nyilvántartó lapot állítanak ki és küldenek be a Vízügyi Szakkönyv­tárba. A könyvtár ezenkívül másolatban megszerzi a más ágazatokban folyó vízügyi tárgyú kutatások adat­lapjait is. Ez az adatgyűjtemény hasznos információkat nyújthat a kutatónak. A kutatási eredményeket részle­tesen tartalmazó kutatási jelentések kizárólag elsődle­ges információkat tartalmaznak, ezért jelentőségük más dokumentumfajtákkal szemben felülmúlhatatlan. A víz­ügyi ágazat kutatási jelentéseit a kutatóhely, illetve a Vízgazdálkodási Intézet őrzi. Országismertetők. — Egy-egy ország általános és víz­ügyi vonatkozású tájékoztatói. Külföldre utazó szakem­berek számára, szolgálati használatra, nagyrészt az OVH megrendelése alapján a VIZDOK-ban készülő kéz­iratok, amelyek egy-egy másolata a könyvtárba kerül. Vízügyi bibliográfiák. — A VIZDOK-lban megrende­lésre, kéziratban készülő bibliográfiák egy-egy másola­ta a könyvtár bibliográfia-gyűjteményét gyarapítja. Egy részük egyszerű címbibliográfia, más részük annotált címleírásokat tartalmaz. A Vízügyi Szakkönyvtár gyűjteményeiről összefoglaló áttekintést nyújt a következő táblázat: A gyűjtemény A gyűjtés Állomány megnevezése kezdete 1980 végén Szakkönyvek, könyv jellegű dokumentumok 1886 25 969 kötet Folyóiratok, referáló lapok 1886 kb. 12 ezer kötet, ill. kötési egy­ség Fordítások 1963 12 671 db Térképek, atlaszok 1886 308 db Ütibeszámolók (1959-től) 1970* 2 843 db Ágazati szabályozási kd­• adványok 1973 152 db Szabadalmi leírások (1968-tól) 1979* 171 db Vízügyi disszertációk 1980* 45 db Kutatásbejelentő lapok 1969 3 066 db — ebből vízügyi ágazati 1 082 db Országismertetők 1975 67 db Vízügyi bibliográfiák 1969 195 db * A gyűjtemény a gyűjtés kezdetét megelőző évek­ből is tartalmaz anyagokat. 3. A gyűjtemények használata A Vízügyi Szakkönyvtár gyűjteményei — a könyvek kivételével — helyben olvasásra állnak az olvasók rendelkezésére. Nem kölcsönözhetők a csak egy pél­dányban meglevő értékesebb lexikonok, szótárak, adattáraik és egyéb kézikönyvek sem. A könyvtárban elmélyült munka lehetséges az 1980­ban megnyílt kutatószobában. A kutatómunkát érté­kes kézikönyvállomány segíti elő, amelynek egyik­másik darabja csak két-három példányban található meg az országban! A könyvtár mellett gyorsmásoló berendezés üzemel. A legtöbb dokumentumról másolat rendelhető. A könyvtári állományban való tájékozódást szolgál­ja az állományegységéket feltáró és különböző szem­pontok szerint rendezett katalógusrendszer és a külön­féle tájékoztató kiadványok. A Vízügyi Szakkönyvtár elsősorban a vízügy szak­embereit hivatott szolgálni, de minden intézmény és beiratkozott magánszemély — szakemberek, diákok, érdeklődők — igénybeveheti, aki a könyvtárhasználati szabályzatban rögzített előírásokat betartja. Csobok Veronika—Szabó Ferenczi Marianne 38

Next

/
Thumbnails
Contents