Hidrológiai tájékoztató, 1981
2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK - Dr. Csanády Mihály: Dr. Erdélyi Mihály "Mérnöki célú vízföldtani térképezés (Könyvismertetés) - Dr. Dobos Irma: Az "Alföld földtani atlasza": Püspökladány és Gyoma (Atlaszismertetés)
Könyvismertetés Dr. Erdélyi Mihály: Mérnöki célú vízföldtani térképezés — Hydrogeological mapping for engineering purposes A .,VITUKI Közlemények" sorozat 19. füzeteként magyar és angol nyelven (kétnyelvű kiadványként) megjelent tanulmány a címben ígért térképezés témakörén túlmenően a különböző vízi létesítményekkel, a felszín alatti víz védelmével kapcsolatos hidrogeológiai szempontokkal foglalkozik. Kitér a szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények, a felszín alatti tározás, dúsítás és szikkasztás vízföldtani kérdéseire is. A tanulmány nem tankönyv és nem tervezési segédlet. Terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden kérdésben a részletekkel foglalkozzék. A szöveg tömör, de világos fogalmazású, a lényeges kérdéseket tárgyalja. Elsősorban nem adatokat, és előírásokat ad, hanem szemléletet, általános eligazítást, iránymutatást. A vízminőség-védelemmel foglalkozó szakemberek számára különösen érdekesek a felszín alatti víz védelmével és a hulladékelhelyezéssel foglalkozó fejezetek. A felhagyott kutató fúrások vagy kutak veszélyét szemléletesen mutatja be, nyomatékosan felhívja a figyelmet a szakszerű lezárás fontosságára. Részletesen foglalkozik a rétegvizek sósvízzel történő szennyeződésével. Ebből a tengervíz okozta szennyezés ugyan nem aktuális hazánkban, a szénhidrogén-telepek kutatásával, illetve az olajtermeléssel járó veszély azonban igen. Szempontokat ad a tanulmány a nyelőkutas (injektáló) rendszer tervezéséhez is. A feldolgozott igen nagy irodalmi anyagból (132 tétel) jellemző példákat mutat be, jól megválogatott ábra-anyaggal. Kár, hogy az ábrák számozása eltolódott. Az igen jó, tömör, szemléletformáló közlemény tanulmányozása ajánlható mindazoknak, akik felszíni vagy föld alatti tározás tervezésével, felszín alatti víz minőségének védelmével, hulladékelhelyezés vízföldtani kérdéseivel foglalkoznak. Dr. Csanády Mihály Az „Alföld földtani atlasza": Püspökladány (19 db A/3 méretű színes lapon). Szerkesztette: Bóczán B., János E., Kőrössy L., Kuchen Z., Papp L.-né, Rónai A. és Urbancsek J. és Gyoma (19 db A/3 méretű színes lapon). Szerkesztette: Bóczán B., János E., Kőrössy L., Kuchen Z., Kuti L., Rónai A. és Urbancsek J., valamint Magyarázó a két atlaszhoz (Püspökladány: 12 oldal, ezenbelül 10 ábra, 2 táblázat; Gyoma: 13 oldal, 14 ábra, 3 táblázat). Irta: Rónai A. Kiadja a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest, 1980. Példányszám: 300—300. Az 1964-ben elindított 1 :100 000-es méretarányú földtani térképezés nyomán kiadott atlasz-sorozatból legutóbb a püspökladányi és a gyomai jelent meg. Mindkét atlasz szerkezete azonos és az egyenként 19 térképváltozat szükséges, de elegendő is ahhoz; hogy a vizsgált és feldolgozott területről a célkitűzésnek megfelelő ismeretanyagot nyújtson. Közel 100 év kísérlete után ezekben az atlaszokban teljesedett ki nagy elődeink számos próbálkozása. A több színnyomású 19 térkép az áttekintő helyszínrajzon kívül (1.) földtani (2. és 3.), agrogeológiai (4. és 5.), építésföldtani (6—9.), vízföldtani (10—15.), mélyföldtani 16—18.) és gazdaságföldtani (19.) változatot tartalmaz, továbbá karotázs és földtani szelvényekkel, szemcseösszetétellel és különböző részlettérképekkel egészül ki. A lapok szerkesztéséhez az 1974-es és az 1976-os években mélyült 10 m-es hálózatba telepített sekélyfúrás — a püspökladányi lapon 286, a gyomain 372 — adata került néhány régebbi térképező fúrással együtt felhasználásra. Ezenkívül több szénhidrogénkutató fúrás és 3 földtani alapfúrás (kornádi, dévaványai és szarvasi) szolgáltatott értékes földtani és vízföldtani ismeretanyagot. Közülük különös figyelmet érdeméi a dévaványai 1116 m mély alapfúrás, amelynek rétegsorán az elvégzett paleomágneses mérések új megközelítést jelentenek az alföldi negyedkori és fiatal harmadidőszaki képződmények rétegtani viszonyainak tisztázásában. Ez mindenképpen nagy jelentőségű az alföldi földtani kutatásban, de az 1100 m-es vizsgálati sor világviszonylatban is kiemelkedő. Gondos és nagy részletességű vizsgálatokat tükröznek az őslénytani, üledékföldtana eredmények ábrázolása és néhány jellemző karotázs szelvény bemutatása. Építésföldtani és mezőgazdasági szempontból a legnagyobb jelentősége a talajvíznek van, ezért érthető, ha az atlasz szerkesztője az első vízadó rétegben tárolt vizet számos oldalról a legnagyobb részletességgel elemzi. Nemcsak e két atlaszban, de már korábbi munkáiban is többször hangsúlyozottan szerepelt — többek között — a nyomás alatti talajvíztükör okának kiderítése. A sokoldalú megközelítés még nem adott ugyan eddig egyértelmű választ á felvetett problémára, de már is megállapítható, hogy a talajvízre ható nyomás mértéke nem az általános domborzati vagy földtani viszonyoktól függ, hanem helyi tényezők eredménye (Rónai A.). A sekélyfúrások földtani és vízkémiai adatai, valamint az összefüggések tisztázása kitűnően felhasználható többek között a felszínközeli ásvány- és gyógyi'ízképződés mechanizmusának tanulmányozására, új vízbázisok kialakításának lehetőségére stb. Eredményesen alkalmaztuk már eddig is a szolnoki és a csongrádi atlaszt a tiszajenői M1RA glaubersós gyógyvíz kutatásánál (Dobos, 1976), és tervezzük a kutatás kiszélesítését az Alföld egész területére. Az ivóvízellátás szempontjából oly nagy jelentőségű negyedkori képződmények vastagságához Urbancsek J. több évtizedes munkája szolgáltat azonos elvek szerint összeállított térképet. Annak ellenére, hogy néhány helyen az őslénytani és a radiometrikus kormeghatározó adatok nincsenek mindig összhangban az üledékföldtani alapon (Urbancsek J.) kijelölt korhatárral (negyedkor—pliocén között), mindenképpen nagy általánosságban helyesnek és jónak kell tekintenünk nemcsak a módszert, hanem a kapott eredményeket is. A gyakorlati vízkutató és -feltáró szakember részére elengedhetetlen a közölt negyedkor vastagsági térkép ismerete és felhaszinálása (16. térkép). A hévízkutatás és -feltárás, valamint a mélyszerkezeti viszonyok megismerése indokolta az alsó- és felsőpanmóniai határról készült szintvonalas térkép összeállítását (17. térkép). Ez és a neogén képződmények aljzatának ugyancsak szintvonalas térképe rétegtani szelvénnyel kiegészítve a szénhidrogén-kutatás részére is szolgáltathat értékes adatot (18. térkép). A gazda, ságföldtani változat jól kiegészíti a két feldolgozott területről szerzett ismeretanyagot (19. térkép). A két atlaszt a Magyarázó rész teszi teljessé, amely szabályosan követi a térképlapok sorrendjét. Kár, hogy csak a püspökladányi atlasz Magyarázója egészül ki irodalom-jegyzékkel. A szép kiállítású atlaszok a Magyar Állami Földtani Intézet házinyomdájának kitűnő munkáját dicsérik. A két kiadvány mind a gyakorlati, mind a kizárólag elméleti összefüggéseket vizsgáló hazai geológus, hidrogeológus és a rokon szakmákat művelők részére egyaránt nélkülözhetetlen. Dr. Dobos Irma