Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Májerné Szlatkovszki Judit: Háziszemét és szennyíziszap együttes kezelése

<1. Agronómiai tervezés 4.1. Művelési ágak. A tervezett művelési ágak megállapításakor a talajtani, domborzati, éghajlati viszonyokat, valamint a tsz kívánságait vettem figyelembe. Szántóként csak olyan területeket jelöltem ki (1444 ha), amelyen nagyüzemi táb'lák kialakíthatók. Olyan részeket, amelyek talajtani szempontból ugyan megfeleltek volna, de nagyüzemi táblásításba nem vonhatók be, más művelési ágra javasoltam. Az üzem kérésének megfelelően a terület egy részére gyümölcsöst terveztem (669 ha). Erdősítésre javasoltam azokat a kisebb félreeső részeket, valamint kopár területeket, amelyek a nagyüzemi művelésbe nem vonhatók be. Az időszakos pangóvizes területek egy részén, melyek gazdaságosan nem vízteleníthetők, nyárfatelepítést irányoztam elő. A legelők kijelölése során figyelembe vettem az üzem tehenészetének elhelyezkedését, így a legelőket ehhez közel, egymáshoz csatlakozóan terveztem. 4.2. Táblásítás. A tervezett táblásítás során arra törekedtem, hogy azonos lejtőkategóriák, talajadottságok, vagyis azonos termelési viszonyok legyenek egy-egy táblán. A táblák kijelölésekor igen nagy hangsúlyt fektettem a nagyüzemi táblaméretekre. Olyan helyeken, ahol kisebb árok vagy természetes mélyedés volt, a víz elvezetését inkább dréncsővel oldottam meg, mint nyílt árokkal, ha ezzel az egybeművelhető területet lényege- _ sen növelhettem. 4.3. Talajművelés, talajjavítás. A melioráció hatékonysága nagymértékben függ a talajműveléstől. Lejtős területen minden talajmunkát vízszintes vagy közel vízszintes irányban kell elvégezni. A talaj szellőzése, vízbefogadóképességének növelése, valamint a talajszerkezet javítása érdekében célszerű 4 évenként mélylazítást végezni. A drénezett területek művelésekor az egyik alapvető szempont a csapadékvíz dréncsőbe való juttatásának elősegítése. A helyes talajművelés gyorsítja a drénezés után a vízgazdálkodási egyensúlyi állapot kialakulását és a tábla vízgazdálkodásának homogenitását. 5. Műszaki tervezés 5.1. Lejtőhossz megszakítása. A lejtőhosszak megszakításánál részben az eróziómentes lejtöhossz számításának eredményeit, részben a területbejárás során taposztaltakat vettem figyelembe. A lejlőhosszmegszakítást sáncok, teraszok tervezésével, illetve az út és árokrendszer megfelelő kialakításával oldottam meg a művelési ágnak megfelelően. Átjárható lejtős sáncokat terveztem a szántóterület azon részén, ahol különböző okok miatt réteg, illetve barázdás erózió alakult ki. Teraszok kialakítását indokolta — más egyéb lejtőhosszmegszakítási módokkal szemben - - a gyümölcsös területén az, hogy itt kevésbé lehet ragaszkodni a szintvonalak irányához. A teraszok építésénél viszont megengedhető a nagyobb rézsűmagasság, úgyhogy irányuk egyenes és párhuzamos legyen. 5.2. Felszíni vizek levezetése. A káros fel-színi vizek levezetését táblán kívül földmedrű csatornákkal, illetve útárkokkal oldottam meg. Táblán belül gyepes vízlevezetőket, illetve egyes helyeken, ahol a művelés akadályozása nélkül akartam a káros vizeket elvezetni, dréncsövet alkalmaztam. A beszivárogtatás elősegítése érdekében kb. 50—100 menként 1 m

2 felületű ún. „kavicsoszlopok" kialakítását javasoltam. 5.3. Talajcsövezés. A mezőgazdasági hasznosítás, illetve nagyobb értékű növények termesztési lehetősége érdekében a fakadóvizes és vízállásos területek egy részét drénezésre javasoltam. — Másik részére nyárfatelepítést terveztem, egy kis részt pedig környezetvédelmi szempontból mocsaras területnek hagytam meg. A drénezett terület nagy részét kertészeti hasznosításra javasoltam. 5.4. Úthálózat. Az úthálózat kialakítása során az út több funkcióját vettem figyelembe: — szolgálja a közlekedés és szállítás céljait; — lehetőség szerint csatlakozzék a belvízkárlevezető rendszerhez, egyrészt, hogy az utak az árkok anyagából megépülhessenek, másrészt, hogy a vízlevezetés még külön ne tagolja a területet; — felhasználható legyen lejtőhosszak megszakítására. A tervezés során javaslatot tettem a Benta és Zámori patak rendezésére, valamint előirányoztam a Zámori patakon egy öntözővíz tározót is, amelynek főbb paramétereit a tervben megadtam. A terv számítási melléklete tartalmazza a — hidrológiai és hidraulikai számításokat — eróziómentes lejtőhosszak számítása, — méretezések és ellenőrzések (sáncok teraszok, gyepes vízelvezetők, csatornák és patakok), — létesítményjegyzéket. — költségbecslést, — talajcsifvezés egy részének kiviteli szintű tervét. Háziszemét és szennyvíziszap együttes kezelése* MÁJERNÉ SZLATKOVSZKI JUDIT Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Sióíok Diplomatervem témája a keszthelyi szennyvíziszap és háziszemét kezelési technológiájának kidolgozása volt. Keszthelyen 1968 óta üzemel a régi szennyvíztisztító telep, melynek bővítésére 1978-ban került sor a megnövekedett szennyvízmennyiség miatt. Jelenleg a keletkező iszapot ideiglenes megoldásként szippantókocsikkal a várostól nem messze fekvő szeméttelep mellé szállítják, ahonnan tőzeggel keverve mezőgazdasági hasznosításra kerül. Mivel alkalmasabb lerakóhely gazdaságos távolságban nincs, olyan megoldást kellett találni e két anyag kezelésére, melynek végterméke nem környezetszeny* A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a BME Vízellátás—Csatornázási Osztályán készült. nyező. Az iszapkezelés módjait áttekintve — ipari felhasználás, égetés, deponálás, állati takarmány, iszapöntözés, stabilizálva (rothasztás, vagy pasztőrözés) és víztelenítve trágyázás, komposztálás — a szóba jöhetők közül a komposztálást találtam legalkalmasabbnak. Ennek előnyei: 1. Megoldódik a szemét elhelyezése is, amely közegészségügyileg a szennyvíziszaphoz hasonlóan veszélyes anyag. Szokásos, nyílt terepen való elhelyezése során a benne meglevő kórokozókat a rovarok, a madarak széthordják, patkányok és más négylábúak terjesztik. 2. A keletkező végtermék veszélytelen. Rekultivációra használható, bármely növényi kultúrára kihelyezhető. 3. A komposzt táperőben gazdag. Néhány összete25