Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Primás Éva: A "Sasad" Mgtsz tárnoki üzemegységének vízrendezési tanulmányterve

A szennyvízköbméterenként átlagosan 0,1 kg aktívszénpor hozzáadásának hatására az elfolyó víz minősége szemmel láthatóan is javult, a Mohlmann-index mintegy harmadára csökkent, és a jobb iszapülepedés miatt a lebegőanyag tartalom 10 g-m~

3 volt átlagosan. Az adatok kiértékelésénél derült ki, hogy az optimális esetben elérhető legjobb vízminőség (ld.: 1. táblázat, S

E. min) átlagosan a felére csökkent, a tisztítási hatásfok 70%-ról 85-re emelkedett. (Az „R" kísérleteknél a befolyó víz KOI-ja kb. 0,4 kg-m3 volt.) Az azóta végzett kísérletek azt mutatják, hogy mind laboratóriumi, mind üzemi méretekben is elérhető a 90%-os KOI tisztítási hatásfok túlnyomórészt háztartási szennyvizet tartalmazó befolyó víz esetén. Az 1. táblázatban látható a szénpor többi konstansra gyakorolt egyértelmű hatása is. A lebontási sebesség (fc) megnövekedett, mely közvetve alátámasztja a szakirodalomban elterjedt adszorpciós-biooxidációs elméletet, mely a szénpor lehetséges hatásmechanizmusát írja le. Ennek lényege a szén aktív felülete, a szervesanyag és a baktériumok között kialakuló kapcsolat, mivel így az adszorpció koncentrációnövelő hatása révén a biodegradáció gyorsabban folyhat. Vannak azonban homályos foltok is az elméletben, melyeket egy esetleges dinamikus modell tisztázhat véglegesen. Ennek kutatása jelenleg is folyik. Az adszorpciós kiegészítő vizsgálatok még egy közvetett bizonyítékot szolgáltattak az adszorpciós-biooxidációs mechanizmus alapvető helyességére. Mérések szerint ugyanis az aktívszén tömegének maximum 10— 15%-át képes adszorbeálni, míg ha ezt az értéket — az aktívszén adagolás és az elért vízminőség javulás adatai alapján — jelen esetben kiszámoljuk, 50—100°/.,ot is kaphatunk. Ez a biológiai tevékenység jelentőségére utal. Meglepően jó hatásfokot tapasztaltaim az aktívszénporos rendszerben a biorezisztens anyagok eltávolítása terén. Modellvegyületként krizént adagoltam a szennyvízbe, melyet fluorimetriásan viszonylag könnyen és gyorsan meg tudtam határozni. Az eleveniszapos rendszerben ez a vegyület kb. 40%-os hatásfokkal marad vissza, míg aktívszénpor esetén szüretien mintából 95%-os eltávolítást mértem. A maradék krizén gyakorlatilag teljesen a lebegőanyagon adszorbeálva fordult elő, és így a szűrt mintából nem volt kimutatható. 4. Összefoglalás A matematikai modell felhasználásával készített kiértékelés és az egyéb vizsgálatok kedvező képet adtak az aktívszénporos-eleveniszapos eljárásról. A módszer üzemi körülmények között is alkalmazható — minimális beruházási költséggel könnyen bevezethető minden működő telepen. Képes túlterhelt telepek normális üzemmenetét is biztosítani. A kísérletek — az eljárás továbbfejlesztésére, egyes problémák eldöntésére — tovább folytatódnak. A „Sasad" Mgtsz tárnoki üzemegységének vízrendezési tanulmányterve* PRIMAS ÉVA Vízügyi Tervező Vállalat 1. Bevezetés A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kaptam diplomaterv feladatomat. Munkám során a „SASAD" Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez tartozó tárnoki üzemegység kb. 3000 ha nagyságú területének vízrendezését kellett megoldanom, elsődleges figyelmet fordítva az erózióval veszélyeztetett területek talaj védelmére. 2. Meglevő állapot leírása Az üzem területe Pest megyében a Benta és Zámori patak vízgyűjtőjében, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor községek mezőgazdasági területein fekszik. Domborzatilag igen változatos. A terület 60%-ának lejtése 5% alatti, de 25% feletti lejtők is találhatók. A terület éghajlatára jellemző, hogy a csapadékmennyiség éves ingadozása miatt bizonyos években aszály, bizonyos években a völgyekben vízkár jelentkezik. A talajok zöme (55%-a) vályog kötöttségű, jó vízgazdálkodású, könnyen művelhető mezőségi jellegű talaj. A terület közel egynegyedét erodált, csonka erdőségi talaj borítja, valamint 'kisebb területeken öntési eredetű réti talajok és homoktalajok találhatók. A gazdaság mezőgazdaságilag művelt területének közel 80%-át szántóként hasznosítják. Rét, legelő teszi ki a terület mintegy 14%-át, a fennmaradó részeken szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. * A MHT 1980. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriában n. díjat nyert diplomamunka. A diplomamunka a BME Vízgazdálkodási Tanszékén készült. Az üzem területén tervszerű vízgazdálkodás nem folyik. A víz eróziós hatását csökkentő táblásítás csak részben történt meg, aminek oka az elszórtan elhelyezkedő zártkerti szőlő és gyümölcsös rendszer. A terület káros felszíni vizeinek elvezetése csaik részben megoldott. Korábbi tervek alapján a vízelvezető csatornák megépültek, karbantartásukról azonban nem gondoskodtak, így feladatukat ellátni nem tudják. 3. Tervezési irányelvek A terv céljaként a talajvédelem és a vízgazdálkodás megvalósítását tűztem ki az üzemi érdekek figyelembevételével. A tervezés során az egyszerűségre, könnyen és főleg agronómiai eljárásokkal történő megvalósításra törekedtem. Az agronómiai eljárások keretén belül elkészítettem, illetve megterveztem — a művelési ágak elrendezését. — a terület táblásítását és az úthálózat kiegészítését, — a csapadék területen való megfogását, — a szél elleni védelmet és egyben a környezetvédelmet, tájesztétikát is szolgáló erdősávok, fasorok h elys zínraj zi elrend ezés ét. Javaslatot tettem a talajvédelem szempontjából szükséges talajművelésre és talajjavításra. Az agronómiai eljárásokkal összhangban igyekeztem megtervezni a műszaki beavatkozásokat — a lejtőhosszak megszakítását sáncok, teraszok, útárkok alkalmazásával, — a felszíni vizek levezetését gyepes vízlevezetőkkel, céldrénekkel, földmedrű csatornákkal, — a hordaléikmegfogást. 24