Hidrológiai tájékoztató, 1981
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gyöngyösi Lázár: Árvízvédekezési tapasztalatok a Körösök 1980. évi nyári áradásakor
árhullám jelentős részét a Mályvádi árvízi szükségtározóba vezette be. A tározó megnyitása nélkül a szakadási helynél mintegy 40—50 cm-rel magasabb vízszint alakult volna ki, ami azt jelentette volna, hogy a lokalizációs vonalak nem lettek volna tarthatók, újabb területek kerültek volna víz alá, köztük Tarhos község is. így viszont a Mérgesi és a Mályvádi árvízi szükségtározók igénybevételével eredményesen lehetett védekezni a kijelölt lokalizációs vonalakon (Hosszúfoki főcsatorna jobb parti töltése, Tarhosi körtöltés, Gyepes csatorna bal parti töltése, Sarkad-Feketeéri új lokalizációs töltés, Békéscsaba—Doboz—Sarkad műút és a Dobozi körtöltés). Az események helyszínét a 2. ábra mutatja. 4. A töltésszakadás okai 4.1. Berettyó. A szakadás — mint azt az előzőekben említettem — egy nyomvonal korrekció során épült, 800 m hosszú új töltésszakaszon következett be. A trapéz szelvényű töltés a közelben levő anyaggödörből feltárt talajból, talaj válogatás nélkül, erősen kötött, szikes talajból épült. A töltés geometriai adatai: koronaszélesség 5,0 m, magassága 3,5—4,0 m, a vízoldali rézsű hajlása 1:3, a mentett oldali rézsű hajlása 1:4. A kérdéses gátszakaszt egy 7 napos fagyos időszak végén alapozták szántással, előtte a töltés helyéről leszedték és deponálták a humuszt. Az alapozási szántás mélysége 30—35 cm volt. A töltésbe szállított földanyagot dózerrel terítették és aprították, majd földnyesők járatásával tömörítették. A tömörség bizonyos szórást mutatott, értéke különösen a töltés alsó részében számos helyen kicsiny, Try =78, 76, 80 % is mérhető volt. A töltést vizsgálva azt kell megállapítani, hogy annak alsó része rendkívül kedvezőtlen körülmények között épült. A nagyon mély felszántásra kerülő alsó rétegeket, — kedvezőtlen víztartalmú, túl nedves agyagot — nem lehetett kellően tömöríteni. A víz a gát lábánál tört fel, a járatok a gát talpvonalában keletkeztek, az egész jelenség talpszivárgással indult. A szivárgás igen gyors megnövekedésében, folyássá és szakadássá való elfajulásában, közrejátszhatott a talaj erősen diszperzív volta, (szemcséit csak gyenge belső kémiai kötőerők tartották össze) és ezért gyorsan erodált. 4.2. Kettős-Körös. A Kettős-Körösről rendelkezésünkre álló, függőleges tengelyű légi fényképek elemzése során a VITUKI megállapította, hogy a szakadás szelvényében, az árvízvédelmi töltés keresztezi a folyónak egy régi volt holt medrét. A holt mederben, annak természetes feliszapolódása során olyan rétegsor rakódott le, mely talajtörésre hajlamos. A töltésszakadás helyén végzett talajmechanikai feltárás szemléltetően bizonyítja a kedvezőtlen altalaj viszonyokat és mindenben alátámasztja a légi fényképek elemzését. Amikor a gátat megépítették, majd később többször erősítették, akkor mindebből a felszínen már semmi sem látszott. A holtmeder keresztezésében levő talajrétegződést a 3. ábrán láthatjuk. A veszélyes rétegsor elég rövid szakaszra korlátozódik. Távolabb a veszélyes homokréteg elvékonyodik, és iszaposabbá is válik. A szakadás tehát szükségszerűen következett be éppen az adott helyen. Nehéz viszont azt meghatározni, hogy az altalajtörés miért éppen most következett be, miért nem az elmúlt évtizedek valamelyik magasabb, vagy tartósabb árvízénél. Néhány olyan ok minden esetre felsorolható, ami a földmű teherbírását az idők folyamán gyengítette és így végül a szakadáshoz vezetett. m Orsz. 87 86 85 84 83 82 81 80. 79 78 77 76 75 74 73 72 terepszint terepszint kövér agyagi Kfjözeg kövér agyag MO-s sovány agyag isza pos MO kövér agyag kövér agyag ^7 r7777? í. tőzeg kövér agyag sov ány a gyag MO-s közepes agyag o <N • fi o cs o o o o + O Cl O O) + o c> o <t> <N o o o c> O o o o o O to NI+ + + + + <N <N <N) <M o o C> O o 3. ábra. A Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásának fúrásszelvénye 45
