Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bakonyi Sándor-Bernáth Zoltán-dr. Scheuer Gyula: Az egri vár építéshidrológiai vizsgálata

(10)(10/ a) Zárkándy \I 7 I bástya Lk* Föld bástyái Vízmű Török bástya Dózsa \tér 1. ábra. Az Egri vár és környékének áttekintő helyszínrajza hidroizohipszákkal 1. Váríal, 2. Alápincézett terület, 3. FTV fúrás, 4. Egyéb gépi fúrás, 5. Egyéb kézi fúrás, 6. Talajvízszint izometrikus vonala (mBf), 7. Földtani szelvényvonal aknafeltárások alapján 3—26 m felszín alatti mélység­ben. Legmagasabban a várdomb lábánál helyezkedik el, a vár belső részein 20 m körüli értéket ér el, a keleti részén ismét 7—8 m-re közelíti meg a felszint, majd az Álmagyar dombvonulat irányában a terep emelkedése miatt éri el a mért legnagyobb értéket. A szerkesztett izovonalak alapján megállapítható, hogy a várban fel­tárt vizek keleti irányából az Álmagyar domb felől ér­keznek és azután kiemelt helyzetéből adódóan szét­áramlanak (1. ábra). Ennek megfelelően a miocén ré­tegekben levő víz mozgásának irányai északi, nyugati és déli. A feltárt víz utánpótlódása két irányból történik. Egy része kelet felől az Álmagyar dombi területről adódik át természetes úton, másik részét pedig magán a vár területén az ivóvíz, csatornák szennyvize, csapadékvíz beszivárgásából adódó vízmennyiség biztosítja. A vizsgált időszakban a vízszínészlelő kutaknál mért adatok alapján a vízjáték nagysága nem haladja meg az 1 m-t. így azokon a helyeken, ahol a felszín közelé­ben van a víz, a becsült maximális talajvízszínt —2 m­ben adható meg. A várfalakat a változatos földtani viszonyokból adó­dóan különböző korú és kifejlődésű kőzetekre alapoz­ták, amelyek a vízzel kapcsolatos viselkedése egymás­tól eltérő. A várfal egyes szakaszait riodácittufára alapozták, amely légszáraz állapotban 30—100 kp/cm 2 nyomószi­lárdságú. Vízzel elárasztva és telítve szilárdságának csak harmadrészét tartja meg, melyet fokoz még, hogy erőteljesen és relatíve gyorsan mállik. A kőzetet fel­építő ásványok elbomlanak, aminek következtében leg­nagyobb részt elveszti szilárdságát, elagyagosodik. Ter­mészetesen az időtényezőnek ebben a folyamatban je­lentős szerepe van, mert a teljes bomlás és átalakulás, amely különböző fokozatokon keresztül zajlik le, hosz­szabb időt igényel. Tehát a víz a riodácitok mállását, amely jelentős nyomószilárdság csökkenéssel jár, nagy­mértékben elősegíti és meggyorsítja. Ezért indokolt, ahol az alapokat riodácittufára helyezték, a különböző vizek odajutásának megakadályozása, mert ellenkező esetben a várfalak állékonysága hosszú időn keresztül nem biztosított. A Dobó bástya környezetében a vár külső falát édes­vízi mészkőre alapozták. Az édesvízi mészkő szilárd­sága kifejlődésénél fogva rendkívül változó. Egyes 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents