Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bakonyi Sándor-Bernáth Zoltán-dr. Scheuer Gyula: Az egri vár építéshidrológiai vizsgálata

DNy [mB.f] 220210 200190 IdO 170 160150 140 130120 H 110 J l. Márga, EK 16 161,7 4,1 32 18 186,0 187,0 — 22,1 33 189,9 21,3 7 203,5 11,6 W/a 215,1 9,0 V V

1 V V V V J jf^v ^v V v V V V V V V Y V V, V V V V v v vr wl vt Pfáwnfy'ví V V V V t V V V V V V V V V V V k . . . . , v

/ . 37,5m T-r

nV V V V V V / v v VVVVV '•^Myvvvv V vvvvvvv^ V V V vvvvv 50,Om ' V v 50 I 100[m] V V V V V V V V V V V V V V v r 36,0 m V V V V V V V rr^ m V 7 4 ö á>\ 16 161,7 4,1 2. ábra. Áttekintő vízföldtani szelvény az Egri várról homokkő, riodácit stb. (miocén), 2. Iszap, 3. Édesvízi mészkő, 4. Teraszkavics (pleisztocén), 5. Feltöltés (holocén), 6. Miocén — pleisztocén határ, 7. Feltételezett vető helyeken, ahol tömör-egynemű kemény, eléri, sőt meghaladja a vulkáni képződmények nyomószilárdságát. Máshol pedig, ahol laza, kézzel morzsolható, nyomószilárdsága kicsi. Ez a változatos kifejlődés az édesvízi mészkő keletkezésével függ össze. A forrásvizek gátakat építettek és ezeken keresztül folytak le a befogadóba. Ahol ilyen gátak vagy gátrendszerek voltak, ott a mészkő kemény, szilárdsági foka nagy, ahol pedig tavak, mocsaras részeik alakultak ki — a tetarátagátak mögött — ott láza, kevésbé cementált üledék keletkezett. Az édesvízi mészkőösszlet jó vízvezető és víztartó, de magasan kiemelt helyzeténél fogva a talajvízszín felett települ, ezért száraz, illetve csak a csapadék és a közművekből elszivárgó vizeket vezeti a mélybe. A mészkőben mozgó vizek oldják a kőzetet, ezért annak szilárdságát csökkentik. Ezért a vizek bejutásának megakadályozása a kőzetbe az alapok közelében indokolt és célszerű. A várfalak másik részét miocén agyagmárgára helyezték. E kőzet nyomószilárdsága a víz hatására lecsökken. így azokon a szakaszokon, ahol a talajvízszín állandóan vagy időszakosan eléri az alapozási síkot, ott számítani lehet a kőzetben bekövetkezett szilárdsági változások miatti várfalkárosodással. Az Egri várral kapcsolatosan elvégzett hidrológiai vizsgálatok szerint a miocén rétegek szivárgási tényezője 1,2 x 10—5,9 x 10—

7 m/sec közötti értékkel jellemezhető. * » * A várfalak állékonyságának további biztosítása érdekében az alapokat viselő kőzetek elvizesedését kell meggátolni. Ezért mind a talajvíz, mind a közművekből elszivárgó víz és a csapadék odajutásának lehetőségeit kell megszüntetni. Ilyen jellegű védelmi intézkedésekkel és műtárgyakkal hosszú időre biztosítható a várfalak állékonysága. IRODALOM Aujeszky G.—Sch.euer Gy. (1974): Adatok a Bükk hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 54. p. 173—183. Balogh K. (1964): A Bükk hegység földtani képződményei. A MAFI Evkönyve, XLVIII. k. 2. p. 24—719. Kleb B. és munkatársai (1976): Eger város építésföldtani térképei és magyarázója. Belváros. KÖZDOK-kiadvány. Bp. Scheuer Gy. (1967): Az egri források vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, nov. p. 67—71. Schréter Z. (1954): A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 34. p. 287— 294, 368—381. Vitális Gy. (1966): Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny, 46. p. 255—260. 36