Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lovretity Zsigmond: Középfokú vízügyi szakképzésünk

Középfokú vízügyi szakképzésünk LOVRETITY ZSIGMOND Országos Vízügyi Hivatal Középfokú vízgazdálkodási szakembereket — az 1962. évtől — a vízügyi szakközépiskolák képeznek. Ezzel a korábbi út-híd-vízmű technikumi képzés fokozatosan megszűnt. Az új rendszerű középfokú vízügyi szakoktatás 1962-ben három tanácsi irányítású középiskolában kezdődött, majd a növekvő igények nyomán egyre nagyobb képzési létszámmal bontakozott ki úgy, hogy napjainkban már kilenc középfokú oktatási intézményben működik érettségi képesítő vizsgát adó vízügyi szakközépiskolai osztály. Ezek az intézmények a dolgozók oktatását levelező tagozaton is szervezik (1. táblázat). , A középfokú vízügyi szakemberképzés alapvetően területi beiskolázásra épít, ugyanis csak így remélhető a vízgazdálkodás területén változóan jelentkező szakemberigények megfelelő mértékű kielégítése (1. ábra). E célkitűzés megvalósítására — a dunaharasztit kivéve —, mindegyik szakközépiskola rendelkezik OVH támogatással megépített diákotthonnal. A vízügyi szakközépiskolák általában gimnáziumi, vagy egyéb szakközépiskolai szervezetbe épültek be. Kivétel ez alól a szolnoki, amely önálló vízügyi szakközépiskolaként működik. 1962-ben tehát új iskolatípus alakult, mely új típusú szakmai-oktatói testületet igényelt. A kezdetben szinte csak óraadókból álló, pedagógiai gyakorlattal nem rendelkező szakoktatói testület az 1978—79. tanévre kiforrott, egységes szemléletű, pedagógiailag és szakmailag jól képzett üzemmérnökök és okleveles mérnökök szakmai munkaközösségévé vált. Kialakult és megszilárdult a vízügyi elméleti és gyakorlati szakoktatás, nevelés és vizsgáztatás módszere mind a nappali, mind a levelező tagozatokon. —Oá f'"^5algótarjgn:\ V-W ' -wJ- „v-v S? 2Budapest fi V/ ^ '• \ .:••.. y/Dunah a-: \ ? ,, i ' „ i *•.{ Lraszti ' !* •i -^y^A K'tskeni'é i > ' y. f" N % csaba S :5zekszard; Jszegedi*. 1 '

J hJrBaja*: i Pécs * • 0 60[kmJ 1. ábra. A vízügyi szakközépiskolák és tanulófelvételi körzetük 1. Vízügyi Szakközépiskolák tanulófelvételi körzetei, 2. Megyehatár 1. A szakközépiskolai képzés oktatási és nevelési célja, feladata és szakmai követelményei A vízügyi szakközépiskolai képzés célkitűzése az, hogy a vízgazdálkodási népgazdasági ág középfokú végzettséget igénylő, főként közvetlen a termelés és üzem munkahelyeire megfelelő szintű természettudományi, vízgazdálkodási szaktudományi elméleti ismeretekkel, valamint építési, szervezési, üzemeltetési és mérési gya1. táblázat A vízügyi szakközépiskolai képzés kialakulása Sorszám Iskola megnevezése és székhelye Vízügyi képzés kezdete Átlagos végző létszám fő/év Párhuzamos vízügyi osztályok száma Szakközépiskolai szakok 1 2 2 4 5 6 1. 2. Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, Baja Mayer Lajos Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola,' Győr 1962. 1968. 70 35 2 Vízépítési és vízgazdálkodási 1 Víz- és szennyvíztechnológiai 1962. 35 1 Víz- és szennyvíztechnodási 3. Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola, Nyíregyháza 1962. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 4. Tiszaparti Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, Szeged 1963. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 5. Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola, Barcs 1971. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 6. Vízügyi Szakközépiskola, Szolnok 1972. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 1975. 35 1 Víz- és szennyvíztechnológiai 7. 3. sz. Ipari és Vízügyi Szakközépiskola, Miskolc 1973. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 8. Vásárhelyi Pál Útépítési, Földmérési és Vízügyi Szakközépiskola, Békéscsaba 1974. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 9. Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, Dunaharaszti 1975. 35 1 Vízépítési és vízgazdálkodási 15