Hidrológiai tájékoztató, 1981

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lovretity Zsigmond: Középfokú vízügyi szakképzésünk

korlati készséggel, jártasságokkal és ismeretekkel rendelkező, korszerű általános műveltségű, szocialista szellemű szakemberek kerüljenek. A képzés mellérendelt célkitűzése pedig az, hogy a végzett jó képességű tanulók szakirányú egyetemi, főiskolai felvételi feltételeit biztosítsa. Ezek a célkitűzések a közismereti és szakmai alapozó, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tananyagában foglaltak elsajátítása révén az oktatás-nevelés egységes folyamatában valósulnak meg. Közelebbről nézve, a vízügyi szakközépiskolai képzés feladata, hogy a közismereti előkészítő és szakmai, elméleti, gyakorlati tantárgyakat olyan arányokban, olyan követelményekkel, célkitűzésekkel alakítsa ki, amelyek — figyelemmel a 14—18 éves korú szakközépiskolai tanulók életkori sajátosságaira — a vázolt célok reális megvalósításának alapfeltételét adják. Ez az alapfeltétel a jól kimunkált, kellő szakmai és pedagógiai bírálat alá vont nevelési és oktatási terv. A képzés további feladata, hogy a nevelési és oktatási tervekben megfogalmazottakat korszerű tananyagokban realizálja. Jelentős feladat a szakképzési rendszer folyamatos ellenőrzése, szabályozása és javítása. A vízügyi szakközépiskolai oktatás-nevelés tere az eszközökkel felszerelt iskolaépület, valamint — igen hangsúlyos szerepben — a gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítására létrehozott tanműhelyi épület és gyakorlóterület. A gyakorlati oktatás integráns része a vízügyi szerveknél és a tanácsi víz- és csatornamű vállalatoknál folytatott gyakorló jellegű termelőmunka. Ezek után közelebbről is vizsgáljuk meg a szakmai képzés követelményrendszerét a végzett tanuló munkatevékenysége alapján. 1.1. A végzett tanuló munkatevékenysége A vízügyi szakközépiskolában megszerzett érettségi bizonyítvány a végzett tanulót „vízépő-vízgazdálkodó" illetve „víz- és szennyvíztechnológus" szakterületi feladatok ellátására képesíti középfokon. A vízépítő-vízgazdálkodó szak települési, illetve területi vízgazdálkodási képesítést ad; ugyanis itt a képzés két ágazati irányban ágazik el a IV. osztályban. A vízépítő-vízgazdálkodó szakember munkatevékenysége a települési, illetve a területi vízgazdálkodás feladatainak megoldására irányul, vagyis konkrétan: a víz beszerzésével, szállításával, kezelésével, szolgáltatásával és elvezetésével, valamint a vizek kártétele elleni védekezéssel kapcsolatos tervezési, üzemi, valamint a mindezekkel összefüggő szakhatósági részfeladatok ellátása. A középfokú vízgazdálkodási szakembert túlnyomó részben közvetlen termelés-, illetve üzemirányítóként, kisebb hányadban pedig beosztott ügyintézőként, valamint — a műszaki tervezésben — rajzolóként és szerkesztőként foglalkoztatják. A víz- és szennyvíztechnológus szakember munkatevékenysége a települési és ipari víz- és szennyvíztisztító létesítmények üzemeltetése — azok nagyságrendjétől és bonyolultsági fokától függően — önálló vezetőként, vagy beosztott technológusként. 1.2. A vízépítés-vízgazdálkodási képzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményei a) A vízépítés-vízgazdálkodásban alkalmoztt anyagok alapvető fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságait, azok főbb vizsgálati eljárásainak elvét és gyakorlatát, az anyagválaszték rendszerét, az anyagok alkalmazási cél szerinti kiválasztásának elveit el kell sajátítaniok a tanulóknak. b) A vízépítési tevékenység tárgyaként előforduló egyszerű szerkezetek méretezésének, ellenőrzésének mechanikai alapfogalmait, eljárásait, a vízépítési tervdokumentáció rajzjeleit, ábrázolási módjait el kell sajátítaniok, a vízépítési kézi és gépi technológiákat, az építési munka szervezését, az építéshelyi dokumentációt pedig meg kell ismerniök a tanulóknak. c) A területi vízgazdálkodási tevékenység hidrológiai alapjait, a területi lefolyás és lefolyásszabályozás gyakorlatban alkalmazható elméleti alapjait és folyamatait a tanulóknak alaposan meg kell ismerniök. El kell sajátítaniok — elméleti ismereteikre támaszkodva — a területi vízgazdálkodási tervezés és üzemeltetés tömeges részfeladatainak számítási, ábrázolási és dokumentálási gyakorlatát, valamint gazdasági ismereteit. d) A települési vízgazdálkodási tevékenységi kör ellátásához annak hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai és átfogó víz- és szennyvíztechnológiai — gyakorlatban közvetlenül alkalmazható — elméletét meg kell ismerniök. Alapos szakmai ismereteket kell szerezniök a vízbeszerzési módokról és a vízbeszerző létesítmények üzemben tartásáról. El kell sajátítaniok — a megtanult praktikus elméletre támaszkodva — a települési vízgazdálkodási tervezés és üzemeltetés tömeges részfeladatainak számítási, ábrázolási és dokumentálási gyakorlatát, valamint gazdaságtanát. Alapos tájékozottságot kell szerezzenek a tanulók a víz- és szennyvíztisztítás üzemi technológiákról, de azok alapfolyamatainak, s a folyamatirányítás részleteinek mélyebb megismerési szintjeit nem irányozzák elő a képzési célkitűzések. A vízszállító rendszer — ivóvíz, öntözővíz, belvíz, városi csapadékvíz, szennyvíz, tisztított víz — valamennyi elemét, azok funkcióit, egységeit és tartozékait, üzemi feladatait és gyakorlatát részleteiben kell tanulmányozniok és elsajátítaniok. Ismerniök kell a felügyeleti, szakágazati, vízrajzi tevékenységek rendszerét, az árvízi, belvízi, helyi vízkárelhárítási és vízminőségi kárelhárítási technológiákat és a védekezés szervezeti rendjét is. e) A legfontosabb vízépítési- vízgazdálkodási anyagvizsgálati, földmérési, hidrometeorológiai és hidrometriai mérések, ezek jegyzőkönyvezése és az adatfeldolgozási eljárások begyakoroltatása hangsúlyos oktatási célkitűzés. 1.3. A víz-szennyvíztechnológus képzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményei A víz- és szennyvíztechnológus képzés az előbb leírtnál szűkebb területen, de mélyrehatóbb ismeretek birtokába kell juttassa a végzett tanulót. a) A vízellátás, csatornázás, építési tevékenység hidrológiai és hidraulikai alapjait, a vízellátás-csatornázás speciális szakmai fogalomrendszerét, a vízellátáscsatornázási műtárgyak, vezetékek, hálózatok és művek üzemi és üzemgazdasági ismereteit, számítási és dokumentálási gyakorlatát mélyrehatóan el kell sajátítaniok a tanulóknak. b) A víz- és szennyvíztisztítási technológiák részletes ismerete, a kémiai, biológiai és biokémiai alapfolyamatok ismeretére építve, az okszerű víz-, szennyvízmű üzemeltetés elsajátítása a jártasság szintjén követelmény. c) A víz- és szennyvíztechnológiai mérési követelmények területén a tanulónak jártasságot kell szereznie a földmérés és a vízmérés eljárásaiban. A szabványos kémiai és biológiai laboratóriumi alapméréseket, valamint az üzemi folyamatokat ellenőrző víz- és szennyvíztechnológiai méréseket pedig készség szintjén kell ismerniök. A vízellátás-csatornázási létesítmények építési anyagait, technológiáit átfogóan, az üzemi, karbantartási, felújítási feladatok szempontjából kell megismerniük. 2. A képzési célok realizálása A szakmai tantárgyi felépítmény lényegében négy elemre bontható: elméleti-, rajzi-, terepi-, vagy műhelygyakorlati, illetve termelőüzemi blokkra. Az országosan egységes szakközépiskolai tantervi irányelvek szerint a közismereti (magyar nyelv és irodalom, orösz nyelv, történelem, világnézetünk alapjai, természeti földrajz, matematika, fizika, kémia, testnevelés), illetve szakmai előkészítő tantárgyak (műszaki rajz, elektrotechnika, munkavédelem, illetve víz- és szennyvíztechnológiai szakon előkészítő kémia) és a szakmai tantárgyak (vízépítési és vízgazdálkodási szakon: anyagismeret, üzemgazdaságtan és szervezés, vízépítési isme16