Hidrológiai tájékoztató, 1980
2. szám, október - Dr. Molnár Béla: Geokémiai és üledékképződési folyamatok a Duna-Tisza közi szikes tavakban
A Szappanosszék- és a Szívósszék-tavak vizének fontosabb kémiai jellemzői SZÉPFALUSI J. (1976, 19777) szerint 1. táblázat Szappanosszék-tó Szívósszék-tó A mintavétel időpontja Na + + K + mg/l Ca+ + mg/l Mg+ + mg/l Mg/Ca arány összes oldott anyag mg/l Na+ + K + mg/l Ca+ + mg/l Mg + + • mg/l Mg/Ca arány összes oldott anyag mg/l 1976. VIII. 17. 14 400,0 43,3 43,30 34 200 1 490,0 74,0 80,0 1,08 3 900 1976. VIII. 26. 16 882,0 — 50,0 50,00 40 180 1 646,0 41,0 127,0 3,10 4 200 1976. IX. 18. 13 545,0 — 35,0 35,00 32 480 1 704,0 24,0 92,0 3,83 4 430 1976. X. 3. 13 352,0 — 36,0 36,00 34 000 2 382,0 2,4 106,0 44,16 4 750 1976. X. 19. Nem volt mintavétel 821,6 26,0 49,0 1,88 2 630 1976. XI. 1. 10 705,0 10,0 1,8 1,80 26 680 1 115,0 15,0 75,0 5,00 3 170 1976. XI. 12. 10 015,0 12,0 13,0 1,08 23 350 1 152,0 7,0 86,0 12,00 .3 150 1976. XI. 26. 7 189,0 12,0 10,0 0,83 18 700 996,0 26,0 24,0 1,70 2 910 1977. II. 25. 2 860,0 9,2 13,0 1,41 7 670 320,0 17,0 58,0 3,41 1 130 1977. III. 23. 2 821,0 4,0 17,0 4,25 7 710 340,0 20,0 61,0 3,05 1 210 1977. IV. 29. 2 870,0 3,4 21,0 6,17 8 190 422,0 14,0 71,0 5,07 1 390 1977. V. 25. 3 312,0 — 27,0 27,00 10 150 447,0 27,0 66,0 2,03 1 550 1977. VII. 20. 5 113,0 28,0 11,0 0,39 14 500 708,0 9,0 74,0 8,20 1 900 1977. VIII. 23. 10 660,0 58,0 14,0 0,24 46 630 1 055,0 181,0 14,0 0,08 3 300 1977. IX. 27. 18 260,0 34,0 18J) 0,52 49 760 1 485,0 94,0 17,0 0,20 4 860 1977. X. 25* 19 267,0 — 62,0 62,00 52 890 1 333,0 202,0 65,0 0,32 5 890 Legkisebb érték: dőlt számok Legnagyobb érték: kövér számok VIII VIII IX X X XI XI XI II III IV 1/ VII VIII IX X 17 26 16 3 19 1 12 26 25 23 29 25 20 23 27 25 ' v ' % v < 1976 1977 4. ábra. A Szívósszék-tó vizének 1976—77-ben mért összes oldottanyag-tartalom és Mg/Ca-arány változása. (Az ábra Szépfalusi J. [1976, 1977] adatainak felhasználásával készült.) CO a elvonó hatása. Azt pedig, hogy a karbonát dolomit formájában jelenik meg, a nagy sókoncentrációjú és általában 7—12 közötti Mg++/Ca + + arányú tóvízhez kerülő nagy mennyiségű őszi csapadékvíz okozza. Ilyenkor a kicsapódásban versenyző Na+ és K + mennyisége ui. csökken, a tavak vizének Mg++/Ca+ + aránya viszont megnő (MÜLLER, G.—IRION, G.— FÖRSTER, U. 1972). A dolomit valószínűleg úgy jön létre, hogy elsődleges ásványként először a kisebb energiát igénylő nagy magnézium tartalmú kalcit válik ki, amely azután koradiagenetikus úton dolomittá alakul át. A nagyobb energiát kívánó és így nehezebben kiváló dolomit rácsszerkezete ui. csak azután jön létre, amikor a visszamaradt pórusvízben a Mg++/Ca + + arány még tovább emelkedik. Felmerülhet a kérdés, hogy a dolomit kiválásához szükséges Ca + + és Mg + + honnan ered. Mint említettük, a tavak csapadékvízből és a helyi mélyedések felé szivárgó talajvízből táplálkoznak. Különösen jelentős az utóbbi. A tavak körül végzett fúrások talajvizét elemezve már korábban rámutattunk arra, hogy a talajvíz igen jelentős mennyiségben tartalmaz oldott sókat (MOLNÁR B.—M. MURVAI I. 1975, MOLNÁR B.—KUTI L. 1978). A fülöpházi szikes tavak környékén a nyári időszakban a talajvíz összes oldott sótartalma pl. 700—4000 mg/l értékű volt. Hasonló értékek jelentkeztek a fülöpszállási tavak környékén is. KXJT1 L. (1976) Kecskemét környéki földtani térképezése során szintén hasonló kémiai öszetételű talajvizeket talált. A talajvizekben a Ca + + és Mg++ külön-külön is 0—600 mg/l között változott. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a tavak felé már jelentős mennyiségű, változatos kémiai összetételű sót visz a szivárgó talajvíz. A tóba jutva ez a só a nyári aszály idején az intenzív párolgás miatt még tovább koncentrálódik. A tavakat körülvevő futóhomok és gyakran a tavak bázisát képező lösz, jelentős mennyiségben tartalmaz karbonátot. A mállás (talajképződés) során a tavak felé szivárgó víz, a Ca++-t és Mg + +-t kioldja ezekből és a tavakba szállítja, hogy ott főleg a hidrometeorológiai tényezők miatt évről évre koradiagenetikus úton dolomit formájában felhalmozódjon. IRODALOM KUTI L. 1976: Kecskemét környékének agrogeológiai térképezése. — Doktori disszertáció (kézirat), Szeged. MOLNÁR B. 1971: Entsliehungsgeschiehte der Sodassen im Síid Alföld (Ungarn). — Aus den Sltzungsberichten der österr. 34
