Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Fehérvári Sándor: Budapesti evezős-kajakos versenypálya

1. kép. A Margitsziget IV. sz. hévízkút ideiglenes kútfeje, az akna készítése közben (1979. február 12.). Jól látható a három kibontott csőrakat Római-fürdő Vl/a és 16. sz. kútján, továbbá a Csillaghegy Árpád II. sz. kúton. A vízszínt észlelő műszerrel felszerelt kutak regisztrátumain a megadott órában jóllehet néhány cm-es, mindamellett hirtelen és másként nehezen értelmezhető vízszíncsökkenés mutatkozott. A 200 m-re tervezett kút fúrását a kivitelező abbahagyta, az iszap hígulásával okozott, számára elháríthatatlan nehézségre hivatkozva. Rozsdaálló acélból hengerített, 320 mm 0 csövet helyeztek el; saruja 105,0 m mélységben van, a lyuk talpa fölött tehát nyitott szakasz maradt. A cső alján —95,5 m mélyen elhelyezett kúppalást és gumiszoknya segítségével a 720 és 320 mm 0 csövek közötti gyűrű alakú szabad teret kicementezték és ideiglenes kútfejeit (1. kép) helyeztek el. A felcsövezés alkalmával 3,64 m magasan észlelték a nyugalmi vízszintet a felszín fölött. Ez kb. 107,64 m A.f. szintnek felel meg. A kivitelező berendezése 239 napig állt a lyukon. A kúton az akna elkészülte után, 1979. júniusában végezte el a kivitelező az előírt vizsgálatokat. A kerek akna pereme fölött 2,25 m magas üzemi szintnél 3300 l/p hozamot mértek. A két szomszédos kút üzemelése miatt megbízható nyugalmi vízszín nem volt mérhető. Maximális vízhozam mellett a hévíz hőmérséklete 36,6 °C volt. A négy napon át lezárt kútban a talphőmérsékletet 37,8 °C-nak mérték. Ez szemben áll az 1978. március 1-én végzett .mérés eredményével, amikor 88 m-től a talpig 39 °C hőmérsékletet mértek, 85 m-nél pedig 38,5 °C-t. Az új kút alkalmas arra, hogy átvegye a történelmi I. sz. kút szerepét. Ez utóbbit a terv szerint megszüntetik, eltömik, felépítményét pedig, a fölötte álló épülettel együtt ipari műemlékként megőrzik. Budapesti evezős-kajakos versenypálya* FEHÉRVÁRI SÁNDOR Közlekedési és Metró Építő Vállalat Hazánkban a vízi sportoknak hagyományai vannak. A magyar versenyzők jelentős sikereket értek el a különböző nemzetközi versenyeken. Régi igény a nemzetközi szintnek megfelelő versenypálya építése. A budapesti evezős-kajakos versenypálya elhelyezésére több hely közül kellett a legmegfelelőbbet kiválasztani. Korlátot jelentett az, hogy a Duna fővárosi szakaszának forgalma, szennyezettsége miatt az élő mederre telepített versenypálya — a szigorú kívánalmak miatt — nem jöhetett szóba. Budapest agglomerációs tervét figyelembe véve a versenypálya elhelyezésére a Káposztásmegyer—Dunakeszi közötti terület a legalkalmasabb. A telepítési hely kérdésében az illetékes szervek egyetértésre jutottak. A kiválasztott terület Budapest és Dunakeszi között a Dunától 1,3 km távolságra, a Házgyártól keletre helyezkedik el, főként mezőgazdasági felhasználású. A felhagyott tőzegbánya helyén szabálytalan elrendezésben, gondozatlanul kisebb tavak helyezkednek el. A tavak körül elszórtan több horgásztanya található. A kiválasztott területen folyik keresztül az Óceán-árok, melynek végső befogadója — a Szilas patak közvetítésével — a Duna. Az Öceán-árok* tengelyében húzódó alacsonyfekvésű területet mintegy 10 m magas part kíséri. A versenypálya elhelyezése során figyelembe kellett venni a tervezett káposztásmegyeri lakótelep rendezé* Az 1979. évi diplomaterv pályázaton in. díjat nyert diplomaterv kivonata. si tervét. A távlati terv szerint itt — egy felsőfokú szabadidő központot kell kialakítani. A versenypálya létesítésénél az volt a cél, hogy a helyszíni lehetőségeket figyelembe véve olyan elrendezés szülessen — mely a nemzetközi előírásokon túl — célszerű, modern és egyesíti a mesterséges visszatérő csatornás, Albano rendszerű versenypályák minden előnyét. A versenypálya az Óceán-árok vonala mentén a •meglevő árokmederre — a 2+600 — 4+750 m szelvények között — telepítve a Dunától 1100—1300 m távolságra részben Budapest, részben Pest megye területén létesül. A pálya visszatérő csatornás kialakítású, ahol a visszatérő ág is felhasználható sportolásra. A két medence (a főág és a visszatérőág) kialakításához szükséges a rendezetlen tavak lecsapolása, a horgásztanyák megszüntetése, ezt környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok is indokolják. A pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények (sportközpont, tribün, parkoló stb.) helyigénye megközelítően 130 ha. A főmedence és a visszatérőág hossza 2180 m, szélessége 120 m, illetve 60 m, a vízmélység 2,50 m. A fenékszint 101,50 mOrsz., a sportoláshoz szükséges vízszint 104,00 mOrsz., a töltések koronaszintje 106,00 mOrsz. Á rézsűhajlás 1:3, 1 :1,5. A vízzel közvetlenül veszélyeztetett rézsű 50 cm vastag kőszórással védett az eróziótól. A versenypálya déli végén 100 mX80 m alapterületű medencés kikötő áll a versenyzők rendelkezésére. A kikötő körül nyert elhelyezést a sportbázis (hajótároló, uszoda, sportpályák, öltözők stb.). A célvonal közelében tribün és céltorony létesül. A versenypálya nyugati oldalán szilárd burko26