Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Dr. Kaszap András: Új hévízkút a Margitszigeten

1. ábra. A Margitsziget északi hévizkutak helyszínrajza tát. Az I. sz. kút felismert elöregedése és az új Thermál gyógyszálló vízigénye időszerűvé tette egy új hévízkút fúrását. A kép teljessége végett tudni kell, hogy először az I. sz. kút javításáról volt szó, hogy a vízelszökést megakadályozzák. Ez azonban túlságosan bonyolult műszaki feladatnak bizonyult, mert a Zsigmondy V. által fúrt kút fölé épült a meleg vizű halastó mellett álló szivattyúház, amelyről egykor a vízesés hullott alá. Az épületet el kellett volna bontani, a javítási munka kimenetele viszont mindenkor bizonytalan, kivált ilyen régi, nem szabványos elemekből álló kút esetében. Ezért döntöttek végül az egyszerűbb és olcsóbb megoldás: új kút fúrása mellett. Ennek helyét 1976. január 30-án tűzték ki, az I. sz. kúttól keleti irányban, a Nagyszállótól északra fekvő játszótéren (1. ábra). A Vízkutató és Fúró Vállalat ugyanez év november 8-án vonult fel. A 6,5 m mélységig beépített 1600 és a 9,5 m-ig beépített 1400 mm átmérőjű cső védelme alatt 10 m mélységig fúrtak. A két ideiglenes rakattal kizárták a 7 m vastag kavicsterasz vizét. A véglegesen beépített és cementezett 1200 mm átmérőjű cső saruja 10 m mélyen, középsőoligocén „kiscelli" agyagban ül. A munkát itt abbahagyták december 27-én és 1977. július 19-én vonultak fel ismét, nagy átmérőjű lyuk fúrására alkalmas, légemeléses szívófúrási eljárással dolgozó berendezéssel. A fúrást szeptember 12-én kezdték meg. A középső oligocén „kiscelli" agyag világosabb és egészen sötétszürke, lágy és egészen kemény, élesszilánkú, sőt kalciteres, fehér mészfoltos, leveles, márgás rétegeit fúrták keresztül. A fúrás idején, tájékozódás végett elvégzett iszapolás során Foraminifera alig-alig került ki a mintákból; voltak teljesen steril minták is, többnyire pedig 1—2 halfog, vagy annak töredéke mutatkozott a mikroszkóp alatt. A 65—67 m közötti mélységszakaszon hasadékot nyitott meg a fúró, amire az iszapgödörben megjelent 32 °Cos meleg víz utalt. Az iszapgödör utántöltődéséből számítva a meleg víz maximum 100—150 l/p hozammal áramlott a furatba és a lyukszakasz kicsövezéséig egyenletesen táplálta az iszapot. A termoszelvény e szakaszon 37—38 °C-t mutatott, 2—3 °C külső hőmérséklet mellett. 16,65 m mélységig 1000 mm átmérőjű, az előbbiekhez hasonló, hegesztett lemezcsövet, 86,5 m saruállással pedig 720 mm 0 bélésosőrakatot helyeztek el. Valamennyi rakat és a lyukfal közti teret cementezéssel zárták el. Az állékony agyagmárgában csövezés nélkül fúrtak tovább, míg 1978. február 8-án 7.30 órakor a fúró üreget ért 105,3 m-ben. A talpat utóbb 106,00, 1977 nyarán pedig 107,77 m-ben észlelték. A két működő hévízkút között (2. ábra) fúrt lyukban a várt mélységben tárta fel a fúró a meleg vizet. A kellő felkészültség hiányában a sajtó és a televízió útján szenzációvá vált a hévíz feltörése. A játszótér mélyebben (104 m. A.f.) fekszik környezeténél, a 36— 37 °C hőmérsékletű víz gyorsam elöntötte a munkaterületet és lefolyást talált a szomszédos, épülő Thermál Szálló pincéjébe is. A havas környezettől a gőzölgő víz jól követhetően vált el, a későbbi elvezetést és a szivattyúk okozta legkisebb változást is jól nyomon lehetett követni. A szenzáció hatására 16—18, sőt 20—25 m

3/p feltörő hozamról beszéltek és persze 42 °C hőmérsékletről. A délutánba nyúló mentési műveletet a tűzoltóság és -az árvízvédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal végezte el, míg 15.30 órakor a fúrás száját végre sikerült elzárni. A víz feltörésekor helyszínen levőnek mondott szivattyúk bemondott kapacitása és az első órában nyitott levezető árkon csatornába elfolyó vízmennyiség alapján 10 m

3/p feltört hozam látszik reálisnak. Az 1979. év nyarán a kivitelező által elvégzett hozarnmérés szerint azonban ez a hozam is túlzásnak, vagy legfeljebb tarthatónak látszik. A hirtelen nyomáscsökkenés mindenesetre észlelhető reakciót váltott ki a Dagály utcai strand kútján, a Ny M 50 100 ISO 200 250 J 103, BO mAI. 4250-300 r, H 104,00 mAf. UJ KUT l/A K • lOfirn ^ " 41200 mm. -I I 4320 mm ITtoS,Dmj -5 Om /•vt r 104,30 m A.f. III. O: •* • O » O, • c,, o . Q. o o-.t?. q /.O. .^, O •

jy-Q:. V-s'OTg. 16,65 m — é 43B5mm 41000 mm ^ 4 720 mm 3B,5m B6,5 m 4335 mm rv /V ^ -90m 5 142,23m l l 4279 mm rrr 192.40 m O . t ü I I r4241 mm ET" 236,5o\n o. ó: o.: r=r rir XZJ ca iii i i-^2. ábra. A Margitsziget északi hévizkutak földtani és kútkiképzési szelvénye 1. Mészkő; 2. Márga (felsőeocén); 3. „Kiscelli" agyag fközépsőoligocén); 4. Kavics, homok (plelsztocén-holocén) 25