Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Fári István-Nagyistók Ferenc: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Szentesi Körzeti Csoportjának 1977-79. évi munkájáról, főbb törekvéseiről

(1976), Csongrád, Hódmezővásárhely és Makó városok vízellátásának elemzésére. Csongrád város vízellátásáról Molnár József tagtársunk tartott alapos elemzésre felépített konstruktív javaslatokat kidolgozó előadást. Kiemelte a városi vízvezeték-hálózat tervezésében a VIZITERV által végzett kitűnő munkát, amit jól példáz, hogy a közel 10 éves hálózat a megnövekedett vízmennyiséget is képes bővítés nélkül a fogyasztókhoz juttatni. Sürgette a vízmű kapacitásbővítésének mielőbbi megkezdését, tekintettel a beruházás várható többéves (5—10) átfutására. (Napjainkban e beruházás folyamatban van.) A Hódmezővásárhely vízellátásának jelenlegi helyzetéről és jövőjéről tartott előadásokban tükröződött az üzemi tapasztalatok és a tervezés összhangja. A meglevő állapot üzemelési rendszerének alapos elemzéséből előremutató megállapításokat tettek Harmath Péter, Pohánka Árpád, és Molnár Ferenc tagtársunk előadásai. A városi vízhálózat távlati tervezési elgondolásairól Nagy János, a MÉLYÉPTERV irányító tervezője hasznos példákkal illusztrált anyagot adott elő. Napjaink problémája Makó város vízellátási helyzetének javítása. A város vízellátásának múltjáról (1800—1945) dr. Tóth Ferenc múzeumigazgató adott rendkívül hangulatos és értékes tájékoztatót. Medgyesi Pál tagtársunk a mai helyzet alapos elemzésével tárta fel a hiányosságokat, rámutatva arra, ami területünkön szinte általánosnak mondható, hogy a többékevésbé szükségmegoldások, a szűkös anyagi erő megnyugtató megoldást nem eredményezhet. Berzsenyi Zoltánné (MÉLYÉPTERV) vázolta a kapacitásbővítés folyamatban levő tervezési, és részben már a kutak szivattyús víztermelésre állításával megvalósult beruházási feladatait. Kiemelte az alsótározó mielőbbi megépítésének fontosságát. Szedmák József (CSOMITERV) hangsúlyozta, hogy a vízellátás fejlesztésénél feltétlenül figyelembe kell venni a térség vízellátási távlati koncepcióját, s a vízmű kapacitását e koncepcióban (OVH, VGI: DélkeletMagyarország Regionális Vízellátása) foglaltak alapján kell bővíteni. A városi víztermelőtelepek és a vízellátás helyzetének elemzése után körzeti csoportunk tervezi a községi vízellátás, valamint a tanyai lakosság vízellátási helyzetének vizsgálatát is. A regionális vízellátás távlati elképzeléseiről a Vízgazdálkodási Intézet munkatársai (Gerhardt József, Pallós Gáborné) mutatták be az elkészült terveket. Csongrád megye vízellátásának higiénés ellenőrzéséről, a bakterológiai vizsgálatok tapasztalatairól dr. Fodré Zsófia, dr. Kiss Piroska (Csm. KÖJÁL) tartott előadást. Az előadók kiemelték, hogy a megye keleti peremén hasznosított, kissé nagyobb szervesanyagtartalmú, nagy hőmérsékletű ivóvizek a bakteriológiai szennyezés számára kedvező táptalajul szolgálnak. A felszerelt gáztalanító berendezések fokozzák e veszélyt. Előadásaink másik nagy csoportja lényegében véve a környezetvédelemhez kapcsolódik. A „Műanyag csepegtetőtestes szennyvíztisztítás üzemelési tapasztalatai"-ról Ferwagner Péter tagtársunk tartott kísérleti eredményeket, s korszerű eljárást bemutató előadást. A Kurca szentesi szakaszának környezetvédelméről Vargáné Patkós Margit (ATIVIZIG) komplex elemzése rámutatott többek között arra, hogy a Kurca vizének szennyezése napjainkban egyre erősebb, melyhez az illegális lakossági szennyvízbevezetés is hozzájárul. A Hódmezővásárhely környezetvédelmi helyzetéről tartott előadóülésen helyt kaptak a vízgazdálkodás (Harmath Péter), a növényvédelem (Egyed László, a növényvédő állomás főmérnöke) és a település időszerű környezetvédelmi hiányosságai, feladatai és a megvalósítás nehézségei. Csongrád megye környezet- és természetvédelmi feladatait Bitó Gyuláné (Csm. Tanács VB ÉKVO.) ismertette. A vízgazdálkodási feladatokat közvetlenül meghatározó, épülő tiszai vízlépcsőről, a vízlépcső építésének szükségességéről tartott előadást dr. Simády Béla (ATIVIZIG). Néhány előadásban felidéztük a műszaki fejlfesztés újabb eredményeit is. A NIVO CONTROLL tip. szinttávadókkal elért gyakorlati eredményeket Paulik Tibor tagtársunk mutatta be. Nagy érdeklődés kísérte dr. öllős Géza egyetemi docens „A szennyvíztisztítás fokozódó szerepe a vízgazdálkodásban" című tudományos előadását. A szegedi József Attila Tudományegyetem munkatársai: dr. Király Dezső és Galbács Zoltán tartottak előadást a rétegvizek metántartalmának összefüggéseiről és az ivóvíz-gáztalanítások vizsgálatának tapasztalatairól. A vízépítési gyakorlatban bevezetett kolkrét betontechnológia hasznosításának jelenlegi problémáiról diaképes vetítéssel kaptunk tájékoztatást Ördögh Józseftől (ATIVIZIG). Üzemlátogatással egybekötött előadáson vehettünk részt a szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetnél, ahol LÓC2Í János „A termálvíz mezőgazdasági hasznosítása" címmel tartott ismertetőt. Nagy érdeklődés kísérte a „Vízmérő gyorsbeszabályozó" bemutatását is. Az előadók Csere László, Csákány Attila (OMI) és Paulik Tibor (Csm. Vízmű) voltak. A korszerű csatornaépítés magyarországi helyzetét Kinczler Gyula (MÉLYÉPTERV) mutatta be. A társasági élet hangulatosabbá tételére több alkalommal tartottunk élménybeszámolókat, tanulmányi kirándulásokat. Hagyománnyá vált az áprilisi hidrológusklubest is. Az elmúlt időszakban taglétszámunk fokozatosan nőtt, jelenleg 100 fő. Az előadóüléseken átlagosan 24 fő jelenik meg, ülésenként 2—3 hozzászólóval. A tagság összetétele alapján az érdeklődés megfelelőnek mondható. A bevezetőben említett 8—10 fős „aktív mag" tevékenységét jelzi a három év alatt saját előadók által előadott 19 előadásanyag (részben a társegyesületek rendezvényeiben). Közvetlen feladatunknak érezzük a tagság aktivitásának fokozását, a munkabizottsági lehetőségek kihasználását, melyre napjainkban elsősorban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál adódó feladatok kapcsán lehetőség van. Fári István—Nagyistók Ferenc 45