Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - HÍREK, ISMERTETÉSEK - Rózsahegyi Károly: 30 éves a Mélyépítési Tervező Vállalat

HÍREK, ISMERTETÉSEK 30 éves a Mélyépítési Tervező Vállalat A Mélyépítési Tervező Vállalat jogelődje az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet volt, amely 1948-ban alakult a Közlekedési Minisztérium főhatósága alatt, az államosítások idején. 1950-ben az ÁMTI három vállalatra oszlott, s ezek egyike lett a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV). Ebből a szervezetből időközben kivált: a gyorsvasút iroda; a vízi létesítmények irodája; a hídiroda. 1954-ben beolvadt a vállalatba az ÉM Közműtervező Iroda, s ezzel kialakult vállalatunk törzse, amely a későbbi fejlődésnek alapját képezte. Amikor a vállalat 1953. januárjában az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá került, csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlődés diktálta követelményeket kielégíteni csak úgy tudja, ha tervezői tevékenységét kibővíti a mérnöki létesítmények, a nagyobb hangsúlyt kapott komplex közműtervezéshez szükséges további szakágakkal. így alakult ki a MÉLYÉPTERV jelenlegi szervezete, amely képes a településtervezéssel, az ipartelepítéssel kapcsolatos közműves feladatokat, valamint egyéb mérnöki létesítmények tervezésével kapcsolatban felmerülő feladatokat komplex módon megoldani, ez természetesen létszámnövekedéssel járt együtt. Az ÁMTIből való kiváláskor vállalatunk létszáma 622 fő volt. Az eddig legnagyobb létszámot 1974-ben 2144 dolgozóvolt érte el vállalatunk. Jelenlegi létszámunk 2049 fő. Vállalatunk szervezeti felépítését tekintve hat komplex közmű irodából és egy előtervezési és üzembehelyezési irodából áll. Minden tervező irodának sajátos főprofilja van. A tervezőirodák mellett jelentős számú, kiváló felkészültségű műszaki munkaerő foglalkozik a szakági irányítás, a minőségellenőrzés, a műszaki fejlesztés és a vállalat működését biztosító egyéb feladatokkal. A tervellenőrzés egyik sarkalatos eleme a szorosan vett műszaki problémák mellett a biztonságtechnika és a tűzvédelem. A vállalati tevékenységünk szakterületek szerinti megoszlása a legutóbbi évek adatai szerint a következő: — vízi közművek 40—50% — energia, energiaközművek 15—20% — szerkezettervezés 10—15% — egyéb szakágak 20—25% A MÉLYÉPTERV úgyszólván valamennyi hazai nagy építkezésnél jelentős tervezéseket végzett. így az első népgazdasági tervidőszakokban terveink alapján készült — a dunaújvárosi kikötő; a Dunai Vasmű és Dunaújváros közművesítése; a diósgyőri nagykohó alapozása; részt vettünk többek között — az Ózdi Kohászati Üzemek; a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombinát; az inotai, a berentei, a pécsi és a tiszai erőművek; a Tiszalöki Vízlépcső és a Keleti Főcsatorna tervezésében is. Az ezt követő időszakban műszakilag mind nagyobb mély- és közműmélyépítési tervezéseket végeztünk. A vízellátási, víztisztítási témák közül az alábbi tervezési munkákat emelem ki: — a budapesti felszíni vízmű; a Mohács—Pécs regionális rendszer mohácsi vízkivitele; Észak-nógrádi Regionális Vízmű Ipoly parti vízkivitel, Komra-völgyi tározó; a Dunamenti Hőerőmű, Paksi Atomerőmű hűtővízkivétele; Dunaújváros, Kazincbarcika, Leninváros, Zalaegerszeg, Szombathely, Pécs, és még sok nagy városunk vízellátása. A szennyvíztisztítás területén végzett kiemelkedő tervezési munkáink közül csak a legfontosabbakat említem meg, így — Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár városi szennyvíztisztító-telepek; a TIFO (Leninváros, a PAN (Nyergesújfalu) a DKV (Százhalombatta), a Dunai Hullámvertikum (Dunaújváros) ipartelepek szennyvíztisztító berendezései. Az építőanyagipari nagyberuházások is mindenkor kiemelt feladataink közé tartoztak. Ilyenek voltak: — a Dunai Cementmű, a beremendi, hejőcsabai, béJapátfalvai cementgyárak; az üveggyárak, a házgyárak és más létesítmények mélyépítési és komplex közművesítési tervei. A gazdasági élet fejlődése, az életszínvonal emelkedése az energiaközművek tervezését is egyre inkább előtérbe helyezte. Vállalatunk készítette az ország csaknem mindegyik nagyobb városának gázellátási terveit. Nem gáztechnikai vonatkozású tervezés, de mégis itt kell megemlítenünk az orenburgi gázvezetékkel kapcsolatban végzett, kiemelt feladatként kezelt tervezési tevékenységünket. A távhőellátás-tervezés a lakásépítési programok beindulásával kezdődött. Kevés hazánkban az olyan távhőellátó rendszer, melynek alapjait nem a MÉLYÉPTERV tervezői rakták le. Budapesten ma több mint 100 ezer az olyan lakás, melyben a fűtőenergiát és a használati melegvizet a vállalatunk által tervezett távvezetékeken és elosztóhálózaton juttatják el. Részben vagy teljesen vállalatunk készítette városaink: Pécs, Szeged, Miskolc, Salgótarján, Tatabánya stb. távhőellátó hálózatának terveit is. A mezőgazdasági létesítmények közművesítése, az állattartó telepek szennyvizeinek kezelése és a szennyvizek öntözéses hasznosítása is szakterületünkké lett az utóbbi években. Közismert továbbá a MÉLYÉPTERV-nek a hévizek hasznosításával, a geotermikus energia gazdaságos felhasználásával és a gyógyfürdők fejlesztésével kapcsolatban végzett munkája. Vállalatunknak e sokoldalú tevékenysége elképzelhetetlen lenne a különféle tudományos egyesületekkel való együttműködés nélkül. Az együttműködés különösen szoros az Építőipari Tudományos Egyesülettel, a Magyar Hidrológiai Társasággal, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel, a Közlekedéstudományi Egyesülettel és más tudományos intézményekkel. A kapacitás növelésének egyik eszköze volt a számításgépesítés. A mérnöki létesítmények gépi számítására alkalmazott programok kidolgozása nagy mértékben hozzájárult a tervezési munka átfutási idejének csökkentéséhez. Kidolgozott programjaink vannak a különféle közműrendszerek hidraulikai méretezésére, bonyolult szerkezetek statikai számítására és a beruházási 46