Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Takács Lajos: 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területei Szervezete

befogadó Élővízcsatorna állapotának megváltoztatása. Fiatal műszaki tagtársaink koncepciótervet készítet­tek az Élővízcsatorna vízminőségének megjavítására. Ennek realizálása nagy költségkihatású és hosszabb időt vesz igénybe, de a csatorna üzemelése 1978-tól már a koncepció szerinti módon történik, enyhítve ez­zel a vízminőségi gondokat. Az Élővízcsatorna vízminő­ségi problémáin kívül a közelmúltban dolgoztuk fel a Szarvasi holtág, a Biharugrai Halgazdaság vízvédelmi kérdéseit, Javaslatokat készítettünk az ivóvizek gázta­lanítására, a Sza-badkígyósi tájvédelmi körzet madár­várta kialakítására, Békés megye hosszú távú vízparti üdülésfejlesztési lehetőségére, belvízvédelmi kísérleti telep kialakítására, Gyoma—Endrőd holtágainak re­konstrukciójára stb. A Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hónap kereté­ben területi szervezetünk évek óta színvonalas előadó­ülésekkel, klubdélutánokkal és ankétok szervezésével veszi ki részét. Figyelemmel kísérjük más társadalmi szervezetek rendezvényeit, előadóként is közreműkö­dünk a vízgazdálkodás propagálásában, mint az 1977. évi környezetalakítási tájértekezletnél, vagy az 1978. évi halászati tudományos napoknál és a megyei halászati, vadászati és természetvédelmi kiállításnál. Szervezetünk az állami oktatás keretében végzett szakmai képzést segíti, ösztönzi. Részt vettünk a Békés­csabai Vízügyi Szakközépiskola létrehozásában, felsze­relésében. A diákokat a gyakorlatban ismertetjük meg a vízgazdálkodási feladatokkal, elhelyezkedésüket se­gítjük. A továbbtanuló fiatalokat szakmailag támogat­juk, diplomamunkájuk készítéséhez konzulensi felada­tokat vállalva segítséget nyújtunk. Területi szervezetünk nagysikerű rendezvényeinek számítanak az immár hagyományos hazai és külföldi tanulmányutak. A külföldi tanulmányutak elsősorban a Körösök felső vízgyűjtőjének megismerését célozzák. Az ott szerzett ismereteket széles körűen hasznosítják itthon az árvíz- és belvízvédelmi, valamint vízminőség­védelmi szakterületeken. Rendkívül eredményesnek és hasznosnak ítéljük szakmai jellegű klubdélutánjainkat, amelyeken speciá­lis szakmai kérdéseket vitatnak meg nagy érdeklődés és estékbe nyúló aktív részvétel mellett. Tapasztala­taink szerint a 15—25 fő résztvevővel lebonyolított klubdélutánok a legértékesebbek. Nagy rendezvényeink közül elsősorban a társszervek­kel közösen szervezett reprezentatív ankétokat emeljük ki. így a vízrendezési, a belvízgépészeti, árvízvédelmi, öntözési szennyvízhasznosítási, vízminőség- és környe­zetvédelmi, valamint a hévizek hasznosításával és a mélységi vizek gáztalanításával foglalkozó rendezvé­nyeket említhetjük. Ezek minden esetben széles körű érdeklődésre tartottak számot, és hasznos ismeretekkel bővítették a résztvevő tagtársak szakmai felkészültsé­gét. Leggyakoribb rendezvényeink az előadóülések, ahol általában kis számú, azonos érdeklődési körű szakem­berek jönnek össze, aktív szakmai vitákra, tapasztalat­cserékre. A vitákban kialakult vélemények állami, il­letve vállalati intézkedésekben hasznosulnak, elősegítik a kérdések helyes megoldását. Az évek során a megyei szervezet maga is fejlődött, gyarapodott. A megyei szervezeten belül 1973. októbe­rében megalakítottuk az ifjúsági csoportot. A társasági szervezeti élet hatékonyabbátétele érdekében 1974. de­cemberében Szarvas városban városi csoportot szervez­tünk. A várakozásnak megfelelően itt is pezsgő társa­sági élet alakult ki. Ebben a tanintézetekkel jól ellátott városban az ifjúság körében is érdeklődés mutatkozott a társasági munka iránt. Ezekre az igényekre figyelem­mel a szarvasi városi csoport irányítása alatt városi if­júsági csoportot is szerveztünk. Működésünk 15. évfor­dulóján megyei szervezetünk elnöke Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, titkára pe­dig Óbert Ferenc mérnök, a VÍZIG Vízellátási és Csa­tornázási Osztályának vezetője. Említett szervezeteinkben összesen 163 tagot tartunk nyilván. Az ifjúság érdeklődésére és az utánpótlás jó lehetőségére utal, hogy a 163 főből 54 fő az ifjúsági csoportok tagja. Megyei szervezetünk 28 jogi taggal rendelkezik. Ezek elsősorban élelmiszeripari üzemekből, vízügyi vállala­tokból és intézményekből, valamint a jelentősebb víz­használattal rendelkező mezőgazdasági üzemekből te­vődnek össze. Szervezetünk szoros kapcsolatot tart a jogi tagokkal. Vezetőségi tagjaink évente felkeresik a jogi tagokat, megismerik vízgazdálkodási jellegű prob­lémáikat és a felmerült igényeknek megfelelően állít­juk össze éves munkaterveinket. Megyei szervezetünk szorosan együttműködik a MTESZ tagegyesületeivel, a társadalmi és állami szer­vekkel. Kapcsolatot tartunk a horgászegyesületekkel és azok tagságával, a környezet- és természetvédelem ak­tivistáival. Velük együttműködve segítettük a megye természeti, műszaki értékeinek megóvását, védetté nyilvánítását, a Dévaványai túzokrezervátum, a Sza­badkígyósi tájvédelmi körzet, a Kardoskúti és a Kö­rös-völgyi természetvédelmi területek létrehozását. A népfront és a TIT-rendezvényeken tagtársaink a víz­gazdálkodás, a vízi környezet védelmének lelkes akti­vistáiként, tudatformáló propagandistáiként működnek közre. Az említett szerveken kívül kapcsolatunk van a Vöröskereszt Megyei Szervezetével, képviseletünk van a Megyei Idegenforgalmi Tanácsban, a Megyei Környe­zet" és Természetvédelmi Bizottságban, a Megyei Víz­védelmi Bizottságban. Tagtársaink közül számosan tagjai a párt- és tanácsi testületeknek, a MAVOSZ és a MOHOSZ helyi szervezeteinek. A tizenötéves útra visszatekintve munkánkat hasz­nosnak, eredményesnek ítélhetjük. Célunk továbbra is az, hogy szakembereink számára fórumot biztosítva szolgáljuk a korszerű vízgazdálkodás ügyét, segítve ez­zel megyénk és szűkebb környezetünk társadalmi gaz­dasági fejlődését. Az eddig elért eredményekért köszö­net illeti önzetlen és lelkes tagtársainkat és mindazo­kat, akik törekvéseinket támogatták. Takács Lajos Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Szentesi Körzeti Csoportjának 1977—1979. évi munkájáról, főbb törekvéseiről Körzeti csoportunk az elmúlt három esztendőben a Magyar Hidrológiai Társaság célkitűzéseinek szellemé­ben. a helyi lehetőségek és aktualitások figyelembevé­telével igyekezett munkáját megszervezni. Alkalmaz­kodtunk a Szegedi Területi Szervezet programjához, va­lamint — taglétszámunk döntő többségét érintő — Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat idősze­rű feladataihoz. A vállalat tevékenysége — az egész megyét érintő kommunális vízellátás, szennyvízelvezetés—szennyvíz­tisztítás, fürdőkultúra stb. — a körzeti csoport taglét­számának, és érdeklődésének heterogenitása változa­tos program kialakítását biztosította. A csoport 8—10 fős magja igen aktív munkát végez, amit jól példáznak a megtartott előadások. _ A vízellátás területén vizsgáltuk a megye városi víz­műveit, a távlati vízellátás megoldási lehetőségeinek elemzését. Törekedtünk a gyakorlati oldalról való megközelítésre, a problémák feltárásával a tervezési feladatok megkönnyítésére. Így került sor Szentes

Next

/
Thumbnails
Contents