Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Takács Lajos: 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területei Szervezete

15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1964. szeptember 19-én alakult. A csoport első elnöke Hartyáni László mérnök, a szarvasi ÖRKI akkori igazgatóhelyettese, titkára dr. Márki-Zay Lajos, a Körösvidéki VÍZIG jogásza volt. A csoport elnevezésű szervezet taglétszáma mindössze 36 volt. Létrehozását valóságos társadalmi igények indokolták. A Körös-ágakkal és csatornákkal gazdagon behálózott Békés megyében fontos tevékenység a vízzel való gazdálkodás. A 60-as évek elején a települések, az ipar és a nagyüzemi mezőgazdaság dinamikus fejlődése állt elő. Mindezekkel járó gondok és problémák szükségessé tették a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek, mérnökök, mezőgazdászok, jogászok szakmai közösségének megteremtését, egy olyan vitafórum létrehozását, amely a fővárosi tudományos intézményektől, rangos tervező és kivitelező vállalatoktól távol, segíti a vízgazdálkodási feladatok komplex megoldását, a szakmai ismeretterjesztést, a tagság állandó szakmai fejlődését. A területi szervezet működésének alapelveit már az alakuló közgyűlés megállapította: „A víz olyan korlátozott mennyiségű természeti kincs, amelynek mindgn cseppjével ésszerűen kell gazdálkodni. Víz nélkül nincs lakásépítés, iparfejlesztés, korszerű mezőgazdaság — nincs élet. Egy adott időpontban a víz biztosítását legjobban és leggazdaságosabban megoldani csak egyféleképp lehet. Ezt akkor tudjuk megközelíteni, ha a legújabb kutatási és kísérleti eredmények alapján kialakult elméletet igyekszünk átültetni a gyakorlatba." Az alakuláskor megfogalmazott irányelvek ma is érvényesek és területi szervezetünk ebben a szellemben fejti ki sokrétű tevékenységét. Szervezetünk az első években inkább a klasszikus vízgazdálkodás ágazataiba tartozó feladatok megvalósulását segítette elő. A kialakított megoldások komplexek, távlatban is időtállók voltak. Már akkor igen behatóan foglalkoztunk a hatékonyság és gazdaságosság kérdéseivel. Szervezetünk kellő időben felismerte, hogy az árvízvédekezés, a vízrendezés és öntözés mellett az újabb, akkor mégcsak kialakulóban levő szakterületek a jövőben egyre jelentősebbé, sőt meghatározóvá válnak. Kiváló felkészültségű, országos és nemzetközi hírű szakemberek jöttek el meghívásunkra a megyébe, ahol ismertették tapasztalataikat és segítettek helyi gondjaink megoldásában. A Körösvidék speciális vízügyi feladataihoz társaságunkon keresztül megkaphattuk az ország legnevesebb szakembereinek támogatását. E pezsgő és sokrétű társasági életben számos tagtársunk gyarapodott és formálódott elismert, neves szakemberré. Országosan elismert jelentős eredményként beszélhetünk a társaság megyei szervezete által kezdeményezett szennyvízöntözésekről, a gyulai szennyvízöntözőtelepről, a cukorgyári szennyvizek hasznosításáról, a szarvasi hígtrágya-elhelyezés megoldásáról. A korszerű kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok együttes alkalmazásából figyelemre méltó újítások, előnyös technológiai megoldások jöttek létre. Ilyenek voltak többek között az ivóvizek gáztalanítása, az árvízi és belvízi művek korszerű megoldása, az árvízi hidrológiai előrejelzés, hidrobiológiái vízminősítés, a korszerű üzemi vízgazdálkodás, a vízügyi létesítmények karbantartásának korszerűsítése stb. Társaságunk megyei szervezete különös gondot fordít a vizek tisztaságának megóvására. Jelmondattá vált, hogy „egy csepp szennyvizet se engedjünk a felszíni vízfolyásokba." Ezt az álláspontunkat indokolja, hogy kisvízhozamú, duzzasztott vizű folyóink, nagyobb belvízcsatornáink és holtágaink különösen érzékenyek a szennyeződésekre. Szorgalmaztuk a szennyvizek befogadón kívüli elhelyezését. Büszkén hivatkozunk a gyulai nyárfás szennyvíz-öntözőtelepre, mert ezzel tudtuk biztosítani, hogy Gyula város üdülő jellegét nem veszélyezteti a felszíni vizek elszennyeződése. A szennyvízkérdés megoldása területi szervezetünknek központi problémája. A megye szennyvízcsatornázás és tisztítás terén igen elmaradott helyzetben van. A belterületen keletkező szennyvizek — főként községek esetében — elszikkasztásra kerülnek. Szükségesnek tartjuk a csatornahálózatok megépítését és a teljesen, vagy részlegesen tisztított szennyvizeknek — ahol ez lehetséges — befogadón kívüli elhelyezését. Fontos a szakosított állattartótelepeken keletkezett nagy tömegű hígtrágya és szennyvíz ártalommentes elhelyezése is. Ez azért is különösen fontos, mert a megye déli részén a felszínközeli rétegekből történik az ivóvíz kitermelése, és e rétegek elszennyeződését feltétlenül meg kell akadályozni. A mezőgazdasági kemikáliák által okozott vízszenynyezések kiküszöbölését feltétlen megoldandó kérdésként kezeljük. Társaságunk minden esetben felkarolta és támogatta a jó irányú helyi kezdeményezéseket. Így lelkes ösztönzője volt annak a társadalmi célkitűzésnek, amely Gyula városban a társulati alapon megvalósult vízmű létrehozására és a már milliós forgalmú Várfürdő kifejlesztésére irányult. Ilyen jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak köszönhető a szarvasi üdülési program, a számos helyi jelentőségű fürdő, a biharugrai halgazdaság rekonstrukciója, valamint a vízi környezetalakító munka eredményeként üdülési lehetőséget jelentő rendezett vízpart. A megye városai és községei, jelentősebb üzemei ma már rendszeresen igénylik szervezetünktől a rendezési tervek, ipari és mezőgazdasági fejlesztések, kommunális, valamint üdülési és környezetfejlesztési programok megvitatását, bírálatát. Szakmai tanácsainkat figyelembe veszik és a megvalósítás során is igénylik segítségünket. Kiemelkedő eredményű a Sarkadi Cukorgyár vízgazdálkodásával és a Biharugrai Halgazdaság, rekonstrukciójával kapcsolatos társadalmi tervbírálat, amelyben neves szakemberek mellett az illetékes főhatóságok felelős képviselői is részt vettek. Komplex, hosszútávú fejlesztési programok kidolgozásával, tanulmány és előtervek készítésével is jelentős segítséget nyújtunk a megye társadalmi és gazdasági fejlődésének vízgazdálkodási megalapozásához. Megyei szervezetünk tagjai országos rendezvényeken, pályázatokon, ankétokon is aktív résztvevőként és eredményesen szerepelnek. A szakmai utánpótlás nevelését fontos feladatunknak tekintjük. Társaságunk részvételével és hathatós segítségével évek óta sikeresen rendezzük meg a „Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus" versenyeket. E mozgalmak során olyan pályaművek születtek, amelyek egy része megvalósításra közvetlenül is alkalmasnak mutatkozott, sőt országos elismerésben részesült. Kitűnő ifjú szakembereink munkáinak eredményét nemcsak az előkelő pályázati helyek jelzik, hanem azok középtávú terveinkben is hasznosulnak. A Maros hordalékkúpján létesítendő regionális vízmű a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a Vízmű Vállalat fiatal szakembereinek tervei alapján kutatásra és kiépítésre kerül. Fiatal szakembereink társadalmi munkája segítette elő a Mályvádi árvízi szükségtározó, a számítógépes hidrológiai előrejelzés, a gyulai húskombináttal összefüggő szennyvíztisztítómű és a városi szennyvíztisztítótelep megvalósulását. Eredményesen közreműködtek a Békéscsabai Konzervgyárnál, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Sarkadi Cukorgyárnál és a Szeghalmi TEJTÖVÁLL-nál végzett rekonstrukcióknál. A központi ifjúsági csoport társadalmi munkáját dicséri a szarvasi holtág üdülésfejlesztését szolgáló célállapotjavaslat kidolgozása. A területfelhasználás és a fejlesztés e programot figyelembe véve történik. Területünk súlyos gondját jelenti a Gyulán, Békéscsabán és Békésen átfolyó, a három város szennyvi^át