Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Károlyi Zoltán: Újabb vízerőművek épülnek a Vágon

4. Területrendezés, táblásítás kialakítás szempontjai A főművi vízellátó rendszerhez kapcsolódó 30 000 ha öntözésfejlesztés várhatóan 10—15 éven belül fog megvalósulni. Az öntözési főművek hatásterülete 46 000 ha, ezen belül a 30 000 ha öntözésfejlesztés mintegy 65%-os beépítettséget eredményezés, tehát a HTVR hatásterületén belül az öntözés igényeit kielégítő táblásítás meghatározó lesz. A mezőgazdasági üzemeknél folyamatban van a nagy teljesítményű erőgépek beszerzése, és a gépek által megkövetelt nagyméretű táblák kialakítása. A jelenleg alkalmazott táblásítási módszer, ami gyakran utak ritkításából áll, az öntözés igényét nem elégíti ki. Az öntözés érdekei nélkül kialakított táblák általában szabálytalanok, az öntözőgépek üzemét nem teszik lehetővé és a kedvezőtlen főművi kapcsolódás miatt a beruházási költségek is tetemesek. Az is nyilvánvaló, hogy a meliorációval az öntözésfejlesztés megvalósításáig várni nem lehet, mert sok helyen a nagy teljesítményű erőgépek kihasználását korlátozzák a jelenlegi körülmények. A rendezési terv készítésekor, amennyiben akadályozzák a célszerű kialakítást — tanyákat, 20 kV, vagy attól kisebb feszültségű légvezetékeket, dűlőutakat, közigazgatási és üzemi határok stb. nem szabad figyelembe venni. A táblák méreteit, irányát első megközelítésben az öntözés érdekeinek figyelembevételével célszerű kialakítani, mivel ennek van legnagyobb anyagi kihatása, majd vizsgálni kell a mezőgazdasági üzemek táblákkal szemben támasztott igényeinek érvényesíthetőségét is. Jórészt öntözési célú táblásítási és tömbösítési megoldást tartalmaz a vízgazdálkodási rendszer kialakítása. Az adott térségben 2400 m><1400 m-es, esetleg 2400 mXl200 m-es tömbök kialakítása látszik célszerűnek az alábbi indokolással: A 2400 m-es hosszúságú tömbök, ha a főművekre merőlegesek, az adott körülmények között igen jó területi lefedést eredményeznek. Az 1400, esetleg 1200 m-es tömbszélességre szükség van az öntözőgépek jó kihasználása és beruházási költségek csökkentése miatt, és ez megfelel a mezőgazdasági gépek táblákkal szemben támasztott igényének is. A fenti méretek által meghatározott tömbnagyságból adódó öntözővíz mennyiség szállítását még kisebb költségigényű csőhálózattal lehet megoldani. Mezőgazdasági üzem a 336 ha-os tömböt táblaként használhatja, vagy további részekre bonthatja. Öntözés esetén a tömböt két, három vagy négy egységre lehet bontani. A 6 nap alatt öntözésre kerülő területet 1/3 nagysággal, tehát 112 ha-ral vettük figyelembe. A vízgazdálkodási rendszer hatásterületének teljes táblásítása a mezőgazdasági üzemek számára öntözési szempontból előnyös lehetőséget ad az öntözési igényváltozásnak is. Az ismertetett táblásítási és tömbösítési forma öntözés nélkül is előnyös, megfelel a mezőgazdaság távlati igényeinek, megvalósításuk öntözés nélkül is hatékonyan szolgálja a nagyüzemi termelést. 5. A területrendezés, akadályai és problémái Az összetett igénykielégítés szempontjainak megfelelő területrendezés jóságának mérőfoka, hogy a rendezett terület minél nagyobb hányada váljék szabályos alakú és ideális méretű táblává. A rendezés hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a figyelembe veendő létesítmények, határok mennyisége, jellege stb. A tárgyi vízgazdálkodási rendszer hatásterületét az jellemzi, hogy a településeket összekötő közlekedési utak és vasutak, valamint jelentősebb vízfolyások és erek által körbezárt ún. mezőgazdasági egységekre tagozódik, aminek területrendezését, táblásítását a tulajdonjogi viszonyoktól függetlenül összehangoltan kell végrehajtani. A jelenleg folyó területrendezési (meliorációs) beruházások üzemi döntések alapján kerülnek megvalósításra, és az összehangolt (egyszerre több üzemet érintő) meliorációs feladatok végrehajtása a gyakorlatban még nem tudott elterjedni. Nehezíti a célszerű elhatározás meghozatalát az a körülmény is, hogy a mezőgazdasági üzemek nincsenek birtokában minden döntést befolyásoló információnak, pl. öntözésfejlesztés megvalósítása esetén a fajlagos költségingadozások (Ft/ha) mértéke, a területrendezés jóságától függően a 100%-ot is elérheti. Az öntözőtelepek üzemeltetésénél legalább olyan fontos szempont a modern gépek alkalmazásának lehetősége, mint a beruházási költségek mérlegelése, ami szintén összefügg a jó területrendezéssel. A területrendezés jelentős akadálya, hogy a mezőgazdasági üzemek döntéseit befolyásoló szabályozó rendszer elsősorban a rövid távú — gyorsan megtérülő — feladatok végrehajtására ösztönöz. Fentiek miatt a közép- és hosszútávú célok megvalósítása gyakran hiányt szenved. 6. összefoglalás, javaslatok A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer vízellátó főművi létesítményei a térség összetett vízgazdálkodási feladatait oldják meg. A főművi létesítményekhez kapcsolódó, a 30 000 ha terület öntözését biztosító öntözőtelepek kialakításánál figyelembe kell venni a főművi létesítmények által biztosított jó vízellátási adottságokat és azokkal összhangban levő egységes vízellátási rendszert kell megvalósítani. Az egységes vízellátási rendszer megteremtésének feltételeit, az időben és jól elkészített területrendezési terv nagymértékben elősegítené. Területrendezési tervet az egész vízgazdálkodási rendszerre kiterjedően egyidőben és a megvalósítást legalább mezőgazdasági egységenként összehangolva célszerű végezni. Területcserékkel kapcsolatos döntéseket csak a rendezési terv birtokában szabad hozni, mivel ez előzetes megállapodások akadályozzák a célszerű kialakítást. Újabb vízerőművek épülnek a Vágón* karolyi ZOLTÁN Országos Vízügyi Hivatal 1. A Vág általános jellemzése A Vág Szlovákia legbővízűbb és egyben legnagyobb folyója, amely Komáromnál ömlik a Dunába. Teljes hossza 436 km, vízgyűjtőterületének nagysága 11 601 km

2. A vízgyűjtő alakja a felső szakaszon — mint az az 1. ábrán is látható — legyező alakú, az alsó szaka* Előadásként elhangzott az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Vízenergia Munkabizottságának 1978. január 26-1 ülésén. szon leszűkül, és elnyújtottá válik. Esésviszonyaira jellemző, hogy a felső szakaszon 16%, a torkolat közelében lecsökken 0,04%-ra. A felső nagyesésű szakaszok átlag 1000 mm csapadékot kapnak, az Alacsony Tátra egyes részein 1400 mm-t is, vannak völgyek, ahol csak 650 mm az átlag, a teljes vízgyűjtő évi csapadék átlaga 760 mm. A vízgyűjtő terület legyező alakja lehetővé teszi, hogy a folyó középső szakaszán rövid idő alatt nagy árhullám alakulhat ki. Ezek az így kialakuló árvizek a Vág 38