Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Pálfy József: A bányászati vízemelés hatása, és a vízaknákon emelt langyosvizek haltenyésztési hasznosítása a Devecser-Nyirád-Gyepükaján közötti területen

0 [km) 5 [km J 1 2 3%' A ] 3\ "Ms 5 V 6 <3 6CE] 70 FL[V] SGŰ70E22 1. ábra. A Devecser—Nyirád—Gyepükaján közötti terület topográfiai vázlata 1. Főkarsztvíz szintje a bányaüzemelés előtt; 2. Főkarsztvíz szintje, 1978. január 1.; 3. Karsztvízmegfigyelő kút; 4. Vizsgált terület; 5. Ivadéknevelő; 6. Pisztrángnevelő felsorolt anyagai, valamint saját tapasztalataink és Károly Gyula szóbeli közlései alapján ismertetjük. A terület felszínének földtani viszonyait a 2. ábrán szemléltetjük, a mélyföldtani viszonyokat pedig a Dunántúli Középhegység bauxitföldtani térképe (2) alapján a 3. ábrán. A terület felszínét vékony talajtakaró alatt holocén és pleisztocén képződmények borítják. A patakvölgyekben holocén patakhordalék, a völgyek közötti hátakon pedig döntően folyóvízi homok, kisebb foltokban pedig homokos lösz borítja a felszínt. Ezek alól bukkannak elő az idősebb képződmények. A pannóniai homok és agyag a Nádtó, a Kígyós és az Egres patak mentén néhány kisebb foltban, a miocén tortonai és szarmata emeletének mészköve Nyírádtól északra, Nemeshanytól délre, valamint Devecser és Pusztamiske térségében ismeretes. Jelentős területet borít az oligo-miocén kavicsösszlet vékony talajtakaró alatt Devecser, Kolontár, Pusztamiske térségében. A kavicsos összlet vastagsága egyes fúrásokban csaknem eléri a 200 m-t, feküje eocén karbonátos összlet. így a közvetlen összefüggés biztosított a neogén porózus és a paleogén-mezozóos karbonátos repedezett víztároló összletek között. A felsőeocén márga és mészkő Gyepükaján mellett kisebb foltokban, nagyobb területen pedig a vizsgált területtől délnyugatra Csabrendek közigazgatási külterületén található. A középsőeocén nummuliteszes mészkő kisebb rögökben Gyepükajántól délkeletre, a Melegvíz mindkét partján, valamint Nagytárkány pusztától északnyugatra, a Nádtó patak mentén települ. A felsőkréta szenon emeletébe sorolt hippuriteszes mészkő és gryphaeás márga a felsőeocén képződmények közelében Csabrendek térségében és Gyepükajántól délkeletre egy kisebb foltban, míg a terület alapkőzete, a felsőtriász fődolomit Gyepükajántól délre 5 km-re, Csabrendek külterületén bukkan a felszínre. A bauxit a felsőtriász és felsőkréta képződmények töbreibe, üregeibe települt. Az ismert bauxitlencséket a 3. ábrán tüntettük fel. A reménybeli bauxitterületek 77/ 2. ábra. A Devecser—Nyirád—Gyepükaján közötti terület vázlatos földtani térképe (a MÁFI térképadatai után) 1. Lösz, futóhomok, folyóvízi kavics, homok, agyag, patakhordalék (holocén—pleisztocén); 2. Agyagmárga, agyag, homok. homokkő (felsőpannoniai); 3. Oolitos-, és durvamészkő, kavics (szarmata); 4. Lajtamészkő, homok; 5. Kavics, konglomerátum (tortonai)-, 6. Márga, mészkő (felsőeocén); 7. Nummuliteszes mészkő (középsőeocén); 8. Hippuriteszes mészkő, gryphaeás márga (felsőkréta); 9. Fődolomit (felsőtriász); 10. Vizsgált terület; 11. Reménybeli bauxitkészlet határa 5 [km] 1 Ésáj z Z 5 oá 6. 3. ábra. A Devecser—Nyirád—Gyepükaján közötti terület vázlatos mélyföldtani térképe (a MÁFI térképadatai után) 1. Fődolomit (felsőtriász) a felszínen; 2. Fődolomit (felsőtriász); 3. Hippuriteszes mészkő. 4. Inoceramusos márga (felsőkréta); 5. Bauxitlencse (kréta—eocén) a felszínen; 6. Törés 31