Hidrológiai tájékoztató, 1980
1. szám, április - Pálfy József: A bányászati vízemelés hatása, és a vízaknákon emelt langyosvizek haltenyésztési hasznosítása a Devecser-Nyirád-Gyepükaján közötti területen
elterjedését a 2. ábra tartalmazza. Valószínűsített északi elterjedésük határa Gyepükaján és Pusztamiske déli részét összekötő vonal. A felsőtriász képződményekre települő felsőkréta képződmények vastagsága 100—300 m közötti. Ezek nagy része jó vízvezető karbonátos kőzet. Az alsóeocén homokos, kavicsos képződmények viszonylag vékonyak, 3—20 m vastagok. Ezekre középsőeocén mészkő következik 2—120 m vastagságban. Felsőeocén homokos márgát csak néhány fúrásban észleltek 8—44 m vastagságban. Az oligo-miocén kavicsos, konglomerátumos, homokköves rétegek ugyancsak változó (7—200 m közötti) vastagságúak. Egyes helyeken — amint azt a felszíni képződmények ismertetésénél már közöltük — idős, vagy kevésbé idős földtani képződmények vannak közvetlenül a felszínen. Különböző szerzők a miocén emeleteibe, vagy oligocénbe, vagy felsőpannóniaiba sorolják a homokos, kavicsos rétegtagokat. Egy azonban bizonyos: a legidősebbtől a legfiatalabb rétegtagokig az alaphegységre települő valamennyi képződmény jó vízvezető: karbonátos, vagy törmelékes kőzetekből épült fel. 3. Vízföldtani adatok A földtani viszonyok alapján könnyen érthető az a nagy változás, amely a bauxitbányászati vízemelés hatására viszonylag rövid idő alatt következett be a terület vízháztartásában. A főkarsztvíz nyugalmi szintje a víztelenítés kezdetén 175—190 m között volt a vizsgált területen. A 175 m-es izovonal nagyjából a Melegvíz patak vonalát követte, a 190-es pedig Devecser térségében húzódott. Jelenleg a terület déli részén +80—90 m-re csökkent már a főkarsztvíz nyugalmi szintje. A Kígyós patak vonalával párhuzamosan ma a 110 m-es, az Egres patakkal pedig a 120 m-es izovonal. A Gyepükaján—4. jelű karsztvízfigyelő fúrás vízszintváltozása 1972. január 1. és 1978. január 1. között, valamint az eredeti 183 m-hez képest a következő. Változás Év Vízszint egy év alatt 1972-höz eredetihez egy év alatt képest 1972 • 132,8 —52,2 1$73 126,6 —6,2 - 6,2 —56,4 1974 120,1 —6,5 —12,7 —62,9 1975 113,9 -6,2 —18,9 —69,1 1976 111,6 —2,3 —21,2 —71,4 1977 109,4 -2,2 —23,4 —73,6 1978 104,8 —4,6 —28,0 —78,2 A vizsgált terület északnyugati részén, 170 m-es szinten fakadt a gyepükajáni 20 °C-os langyos forrás, a Melegvíz záportározójának felvizi oldalán pedig 165 m-es szinten a 18 °C-os forrás. Együttes hozamuk néhány m 3/p volt. Mindkét forrás kb. 10 éve teljesen elapadt. A záportározó feltöltése esetén a 18 °C-os forrás kürtője nagy valószínűséggel nyelőként működne. A várható nyelés mértéke 2—10 m 3/p is lehet. Kísérleti feltöltés esetén a becsült adat számszerűsíthető a tározó előtti fis' alatti szakaszon, a Melegvízen végzendő hozammérésekkel. 4. A pisztrángtenyésztésre vonatkozó főbb adatok A Kígyós patak hidegvizére, Nyírádtól északra tervezik telepíteni az ivadékkeltető és nevelő telepet. Előzetes adatok szerint a beruházási költség 8—10 millió Ft lenne. A ketreces haltenyésztő telepet a vízügyi szervek által Gyepükajántól délre, a Melegvízre létesített záportározó felhasználásával tervezik kialakítani. A Haltenyésztési Kutató Intézet adatai (4) szerint a medervonalban 4 m-es vízmélység szükséges a ketreces pisztrángtenyésztéshez. Ehhez a tározótér 50%-os feltöltés szükséges, ennek során kb. 0,6 km 2 vízterület alakulna ki. A zárógát tartós duzzasztásra nem alkalmas, mert záporokból adódó árvizek rövid időre történő viszszatartására létesült. A vízáteresztésre 2 db kb. 6X0,8 m-es négyszögszelvényű műtárgy szolgál, melyen árapasztó (elzáró) nincs. Az elzárás tölgyfapadlókkal megoldható. A gát fóliaborítással védhető az elázástól. A tározó kísérleti feltöltése során elvégezhetők a Melegvíz felvizi és alvizi szakaszán a hozammérések, melyek adataiból következtetni lehet a tározótér peremét képező eocén mészköveken át elnyelt vízmennyiségre. A vízhőmérséklet adatok is pontosítandók. A Melegvízbe bevezetett emelt vizek hőmérséklete 19,6—26 °C közötti. A 33. sz. fúrt kúton emelt 10 m : ,/p mennyiségű 26 °C-os víz a vízhőmérsékletet a pisztrángtenyésztés optimális hőmérséklete fölé emelheti. Ha a kísérleti feltöltés során jelentős lenne a vízveszteség, akkor a Melegvíz alsóbb szakaszain kijelölhetők olyan területek, ahol a mederközeiben vízzáró kőzetek települnek. Alternatív lehetőségként szóba jöhet — a csabrendeki Egyetértés Tsz csabrendeki főmajorjától északnyugatra, a Nyílási dűlő és a Dobfai dűlő közötti mederszakasz, ahol az oligo-miocén kavicsra 15—20 m vastag pannóniai agyag települ, vagy — a Szentimrefalva—Káptalanfa—Gyepükaján— Csabrendek községek közigazgatási határának találkozása közelében a Hobaji malom térsége. Mindkét helyen kb. 400 m hosszúságú zárógátra lenne szükség. A bauxitbányászati intenzív vízemelés kb. az ezredfordulóig, még 15—20 éven át tart Nyírád térségében. Ez az időtartam rövidülhet, ha a vizsgált területek alatti reménybeli bauxitkészletek biztos meglétét és műrevalóságát nem igazolják a folyamatban levő kutatások. Megjegyezzük, hogy a reménybeli bauxitkészletek északi határa a Melegvíz folyásánál a tározótér déli felével kb. egybeesik. 5. Összefoglalás, javaslatok A vizsgált terület „leszáradása" véleményünk szerint okozati összefüggésben van a bauxitbányászat vízszínsüllyesztésével. Véleményünkkel nem ért egyet Kiss István, a Bakonyi Bauxitbánya hidrológiai osztályvezetője. Hasonlóképp ellenvéleménye volt a borszörcsöki vízkárról adott szakvéleményünkkel (7) szemben is. Véleményünkkel egyező a Hévízi tóval kapcsolatos VITUKI tanulmány (1) azon megállapítása, hogy az 1960-as évekig a főkarsztra támaszkodó Marcal-irányú rétegvízrendszer 49 m 3/p nagyságú utánpótlódást kapott a karsztból. A 60-as évek közepére ez megszűnt, az áramlás iránya megfordult, és a karsztban létesített depresszió fenti mennyiségnél nagyobb vízmennyiséget von el a karsztra támaszkodó porózus víztartókból. A karbonátos, repedezett, hasadékos és az oldalirányban hozzájuk kapcsolódó, vagy rájuk települő porózus (kavics, homok) tározórétegek hidraulikai kapcsolatának további vizsgálatára kútsorok telepítését javasoljuk a Központi Földtani Hivatalnak. A Meggyes-erdői rész szárazságát többen az utóbbi ' évek rendkívüli méretű csapadékhiányával magyarázzák. Ennek ellentmond az a tény, hogy az 1979 eleji csapadékbő periódusban is szárazak voltak a korábban vízzel borított területek. A terület kavicsos rétegsora miatt nem látunk lehetőséget a „dagonyák" feltöltésére. Tudomásunk szerint folyamatban van a Kígyós patak 23 m 3/sec átbocsátóképességűre tervezett mederrendezése. A patak nagy mennyiségű emelt karsztvizet, szállít. Ezzel a vízzel az 1. és 2. sz. részterület közötti tavak feltölthetők. Itt a vadállomány vízigénye kielégíthető. A vadászház ivóvízellátását a Meggyes-erdőben ideiglenesen vízszállítással javasoljuk megoldani. Távlatban bizonyára sor kerül Pusztamiske, Devecser, Kolontár, 32
