Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Németh Bertalan: A FORRÁS Egyesülés műszaki fejlesztési tevékenysége

teségek fedezéséhez, így üzembe lépéseinek száma meghaladja a megengedett kapcsolási számot. Sok gondot okozott vízhozamkapcsolásoknál, hogy a vezérlőjelképző elem (Venturi cső vagy mérőperem) kis vízhozamnál nem kellően érzékeny. Míg eljutottak a megfelelőnek mondható megoldásig — egy jelképzőhöz két különböző méréstartományú érzékelő csatlakoztatása — olyan kedvezőtlen megoldások születtek, mint a jelképzők párhuzamos vagy soros kapcsolása. A vízhozamról történő vezérlés, a közvetett jelképzés (szűkítő elem + érzékelő) miatt pontatlanabb, mint a közvetlen vezérlésű nyomáskapcsolás. Mégis az előbbi az elterjedtebb. Pedig a megbízható nyomáskapcsoláshoz szükséges beruházási költségnövekedés nem olyan mértékű, ami indokolná e kapcsolási mód háttérbe szorítását. Néhány javaslat Az üzemszüneti hálózati veszteségek csökkentése érdekében új tervezéseknél megfontolást érdemel az automatikus üzemet folytató Balatonfői öntözőfürt szivattyútelepén alkalmazott megoldás. Itt az alapszi-' vattyú az üzemi nyomás felének megfelelő szinten tartja a rendszert, ennél a csökkentett nyomásértéknél nyilván sokkal kisebb a veszteség. Ugyancsak felülvizsgálatot igényel az alkalmazott vezérlési mód, mert az eddigi tapasztalatok alapján indokolatlannak tűnik a vízhozamkapcsolás elterjedt alkalmazása, illetőleg a nyomás- és a teljesítménykapcsolás mellőzése. Megbízható nyomáskapcsolás kialakítható a légüstméret túlzott növelése nélkül is az alapszivattyúk öntözési üzembe iktatásával. A teljesítménykapcsolást más szocialista országokban igen kedvező tapasztalatokkal elterjedten alkalmazzák. Az öntözés-üzemelési munkafegyelem megszilárdítását egy közös MÉM—OVH-rendelkezés megszüntethetné, vagy legalábbis lényegesen javíthatná. Az üzemeltetők érdekeltségét fokozó rendelkezés ugyancsak kedvező hatással lehetne a beépített, üzemképes automatikák kihasználására. Ezek az adminisztratív intézkedések megteremthetik az automatikus üzem lehetőségét, de továbbra is bizonytalansági tényezőt jelentenek. Ezért, ha befektetéssel is jár, teljes megoldást csak valamilyen műszaki változtatás hozhat. Valamennyi fővezeték zárószerelvényét gépi mozgatásúvá alakítva, ezek nyitása és zárása az üzemrendnek megfelelően beállított kapcsolóórával, vagy órákkal vezérelhető. Ez a megoldás függetlenítené az üzemelést a vízfogadói munkafegyelemtől, mivel a hidránsok állapotától függetlenül biztosítaná a szivattyúk automatikus indítását, illetve leállítását. Az üzemszüneti nyomástartás a teljes csőhálózat helyett a közös főnyomócsőre korlátozódna. Ez megoldaná az alulméretezett alapszivattyúk kérdését, jelentősen csökkenne az üzemszüneti energiafelhasználás. Az automatika vezérlő elemeinek állandó üzemkészsége is biztosított. A módosítás költségigénye, valamint az üzemkezdetkor jelentkező — a teljes hálózat nyomásánjak üzemi szintre emeléséhez szükséges — költségtöbblet nem lehet olyan jelentős hátrány, amelyet az automatikus ' üzemeltetés előnyei ne kompenzálnának. A FORRÁS Egyesülés műszaki fejlesztési tevékenysége A FORRÁS Vízgazdálkodási Egyesülés tíz évvel ezelőtt alakult, a következő fő célok megvalósítására: — a tagvállalatok üzemviteli, készenléti-javító, tervszerű megelőző karbantartó és építés-kivitelezési tevékenységéhez szükséges, a hazai és külföldi piacon nehezen biztosítható anyagok, gépek, berendezések beszerzése és elosztása az igénylők között, — az egységes üzemviteli szemlélet kialakítása, az üzemelési, építési technológiák minél gyorsabb ütemű előrehaladása érdekében szükséges műszaki-fejlesztési feladatok összehangolása, a közös érdekű kutatás-fejlesztési témák megoldása. Az Egyesülés működésének kezdetén különösen az anyag- és áruforgalmazás terén ért el kimagasló eredményeket. A közös műszaki-fejlesztési tevékenység témáinak, fő irányainak felmérése, ennek alapján a közös feladatok konkrét, tételes megállapítása, a munkák beindítása hosszabb időt igényelt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a feladatokat az egyesülés társasági szerződésének, szervezeti és működési szabályzatának megfelelően testületi döntések, igazgatótanácsi határozatok alapján, az ezekben megszabott keretek között és feltételek mellett kellett megoldani. Elősegítette a tanácsi víz-, csatornamű- és fürdő-, valamint az OVH regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalatok közös fejlesztési céljainak megvalósítását, hogy az igazgatótanács a tagvállalatok főmérnökeiből műszaki bizottságot hozott létre. A műszaki bizottság tevékeny részt vállalt e feladatok tervezésében, összehasonlításában, a bonyolultabb kérdések megvitatásában. Az Egyesülés tagvállalatai körében végzett felmérés feltárta, hogy különösen néhány speciális vízkezelési technológia és berendezés, yíz- és szennyvíztisztítási eljárás, mennyiségmérési műtárgy, irányítástechnikai, automatizálási és vezérlési kérdés, továbbá a készenléti javító, rekonstrukciós és építéskivitelezési folyamatok egyes fázisainak korszerűsítése áll az érdeklődés középpontjában. Ennek megfelelően választotta ki az egyesülés központi szervezete (irodája) azokat a közös célú kutatás-fejlesztési témákat, amelyeket a műszaki bizottság megvitatott és javaslatára az igazgatótanács megvalósításra jóváhagyott. A következőkben e témák közül a műszaki szempontból legjelentősebb, illetve legérdekesebb feladatokat ismertetjük. Az ivóvíz gáztalanítására szolgáló különböző berendezések kifejlesztése, üzempróbája és működtetése. Néhány tagvállalat, a VITUKI, az FTI műszaki szakemberei különböző gáztalanító készüléket alakított ki, amelyek egy része a víz gázmentesítésén kívül vas- és mangántalanításra is alkalmasak. Ezek a víz permetezéssel történő levegőztetésén alapulnak. Ennek során a gáz a vízből kiválik, amit ventillációval eltávolítanak, a levegőztetés közben a vas- és mangántartalom pelyhekben kiválik, amelyet szűrőkben fognak fel. A kifejlesztett készülékek hagyományos víztisztítási eljárásokon alapulnak, újszerűségük és gyakorlati előnyeik a gázeltávolítás, a vas- és mangántartalom-megkötés és a fagyban is üzembiztos működés szellemes megoldásában rejlik. A FORRÁS Egyesülés által az FTI szabadalma alapján először kialakított GM típusú berendezést általános bevezetésre az OVH is megvásárolta. A kutatásfejlesztést a tagvállalati tapasztalatok alapján folytatnunk kellett, mert a gázos vizek jelentős része vasas és mangános is volt és a levegőztetés során kicsapódott vas- és mangánpelyhek a hálózatokban lerakódva, azok keresztmetszetét szűkítették, mosatáskor, illetve az áramlási irány változtatásakor az ivóvíz megzavarodását okozva. Ezért készültek a gázmentesítésre, vas- és mangántalanításra egyaránt alkalmas készülékek, amelyek több változata közül a METANULL típus elterjedése várható. Érdemes megjegyezni, hogy a többféle berendezés mindegyike egyegy adott összetételű rétegvíz tisztítására a legalkal14