Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Németh Bertalan: A FORRÁS Egyesülés műszaki fejlesztési tevékenysége

masabb, így nem volt felesleges a technológia megoldására sokféle készülék kifejlesztése. A tagvállalatok szakembereiből alakított munkabizottságok behatóan foglalkoztak a víz- és szennyvízvizsgáló laboratóriumok vizsgálati eljárásainak és felszerelésének egységesítését célzó ajánlások kidolgozásával. E műszaki fejlesztési munka célja az volt, hogy a korszerű víz- és szennyvíztisztító technológiák működéséhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat egységes elvek szerint, egyesülési szinten egységesített felszereléssel végezzük. E feladat megoldásától a tagvállalati laboratóriumok tipizálását, egységes víz- és szennyvízvizsgálati módszerek általános alkalmazását • várjuk. Az ivóvízkezelési technológiák egységesítése terén az e célra szervezett munkacsoportunk együttműködik az OVH által a VIZITERV-nél felállított Vízügyi Szabványosítási és Egységesítési Központ (VSZK) műtárgy tipizálási előkészítő munkájában és véleményezésével részt vállal a megalapozott típustervek kialakításában. A víztisztítás terén megvizsgáltuk a bauxitos derítőszerek alkalmazási lehetőségeit is, ezek azonban jelenleg még nem alkalmazhatók az üzemelési gyakorlatban. A klórozó berendezések tipizálására létrehozott munkacsoport az ADVANCE típusú klórozok általános bevezetésére tett javaslatot. Ezeket a NIKEX-szel kötött szerződés alapján a DmRVV forgalmazza, üzembe helyezi és javítja. A hazai búvárszivattyú-gyártás átprofilozása miatt átmeneti leállítása ideje alatt külföldről behozható búvárszivattyú-típusokat is megvizsgáltuk. Az erre alakított munkabizottság több nyugatnémet, dán, olasz cég gyártmányait vizsgálta. Állást foglalt a speciális célokra eddig is importált EMU-szivattyúk behozatala mellett. Ár- és piacpolitikai szempontok figyelembevételével az illetékes külkereskedelmi vállalat javaslatukon kívül más nyugatnémet gyártmányú búvárszivattyúkat is vásárolt. A munkacsoport megvizsgálta a magyar búvárszivattyú-gyártás újbóli megindításához a külföldi licencvásárlás lehetőségeit és optimális relációit. Javaslata alapján az egyesülés kezdeményezte az OVH-nál korszerű típus gyártási know-ihow-jának beszerzését, majd e tárgyban kapcsolatba lépett a hazai gyártásra kijelölt magyar gépipari vállalattal. Foglalkoztunk a hazai fürdő vízszűrő—forgató berendezés, valamint a hévizek hőenergiáját hasznosító, fürdőknél alkalmazható hökicserélő berendezés kifejlesztésével is. Kutatás-fejlesztési szerződés és e célra szervezett munkacsoport tevékenységének eredményeként az üzemviteli gyakorlatra alkalmas előregyártható szennyvízmennyiség-mérő műtárgyat fejlesztettünk ki. A műtárgy betonból és acélból készíthető Parshall-csatornából, GAMMA-lszintérzékelő távadóból, integrátorból és regisztrátorból áll. A berendezés kialakításában a tagvállalatokon és VIZITERV-en kívül több villamosipari vállalat és szövetkezet is részt vett. Az egyesülés műszaki fejlesztési tevékenységének egyik központi iránya az automatika továbbfejlesztése és a távközlési rendszer kiépítése. A víztermelés, víztisztítás, nagytérségi regionális hálózatrendszerek és a szennyvíztisztító telepek automatizálása, az ez úton nyert vizsgálati adatok alapján történő központi vezérlés terén tagvállalataink különböző műszerrendszereket alkalmaztak. Az ezek egységesítésére tett erőfeszítéseink eddig nem hoztak látványos eredményt, bár az utóbbi években szerzett információk arra utalnak, hogy a különböző tőkés relációból beszerzett költséges berendezéseknél a hazai rendszerek az üzemi gyakorlatban gazdaságosabban és azokkal hasonló, vagy közel azonos hatékonysággal alkalmazhatók. Ezt bizonyította a kistérségi diszpécserközpont magyar berendezésekkel való kiépítése és felszerelése Nagyvázsonyban, amelyet múlt év második felében helyeztek üzembe. Az irányítástechnikai regionális szervizhálózat kifejlesztését az élőbb említett felismerésből kezdtük meg. Távlati célkitűzésünk az árvízvédelmi országos URHhálózathoz hasonló hírközlési rendszer kiépítése. Ennek végeredményeként azt kívánjuk elérni, hogy tagvállalataink központjai egységes rendszerben kiépült URH-lánccal egymással és a FORRÁS Egyesülésnél működő Vízellátási Központi Diszpécser Szolgálattal folyamatos összeköttetésben álljanak. Ez biztosítaná a vállalati központi készenléti szolgálatok között egyegy nagyobb géphiba, vagy csőtörés miatt szükséges gép- és anyagátcsoportosítások lebonyolítását, a főhatóság országos érvényű operatív intézkedéseinek gyors továbbítását. Tagvállalataink belső hírközlő rendszereinek kiépítését szorgalmazzák, mely magában foglalná a vállalat központi ügyeletének állandó URH-kapcsolatát a fontosabb víztermelő telepekkel, később az öszszes vízműteleppel. Az ehhez szükséges állomások kiépítésére, berendezéseire, a megvalósítás menetének meghatározására ajánlást dolgoztattunk ki. A hírközlési rendszer működési elveit egyeztettük a Posta távlati terveivel, majd a Frekvenciagazdálkodási Irodától kapott frekvenciasáv-engedély megszerzésével megteremtettük a hírközlési rendszer működtetésének legfőbb előfeltételét. E fejlesztési feladat jó előrehaladását nagyban segítette, hogy tagvállalatainknál nagy számú, jól képzett villamosmérnök szakgárda dolgozik, akik lelkesen vállalták a részvételt e feladatkör megoldásában. A nehéz fizikai erőkifejtést igénylő üzemviteli feladatok gépesítési lehetőségei közül a fürdő- és ivóvíztároló medencék, víztornyok gépi úton való fertőtlenítésével és tisztításával foglalkoztunk. A nagy nyomású vízsugarat biztosító hazai és külföldi gyártású gépek közül több is használható lenne e célra, azonban a hatóságok által előírt fertőtlenítő és vegyszerek, klórvegyületek, sósav e technológiában a dolgozók életének, illetve egészségének veszélyeztetése nélkül nem alkalmazhatók. A téma megoldása további kutatást igényel, hogy a drága nyugati vegyszerek helyettesítésére hazánkban is gyártható anyagokat kifejlesszünk. A hálózat rekonstrukciós, készenléti javító és csőfektető munkák közül a feltárás nélküli csatornajavítások és az út alatti átfúrások technológiáinak korszerűsítésével foglalkoztunk. A „Supersilic" csatornaszivárgás-gátló eljárás tökéletesítésére szerződést kötöttünk a Magyar Tudományos Akadémia „Superaqua" szolgálati szabadalom laboratóriumi és üzemi kipróbálására. Ezzel az eljárással a szivárgó csatornavezetékek hatékonyabban vízzáróvá tehetők. A tagvállalatok gyakran végeznek csőátfúrási munkákat. Erre rendkívül sokféle technológiát, gépet, berendezést használnak. Munkacsoportunk ajánlást dolgozott ki tagvállalatainknak, hogy további gépbeszerzéseiknél az átfúrási átmérő függvényében milyen berendezés vásárlásával érhető el a legbiztonságosabb, termelékeny és hatékony munkavégzés. Az egyesülés tízéves tapasztalataira támaszkodva, műszaki fejlesztési összehangoló tevékenységét a jövőben a korszerű eljárások eddiginél intenzívebb elterjesztésére, a tagvállalatok legfontosabb üzemviteli feladatait kellő biztonsággal, megfelelő gépesítéssel, hatékonyan kívánja elősegíteni. A következő évekre a következő kutatásfejlesztési témákat tűztük ki célul: — a talajvízdúsítás szélesebb körű és hatékonyabb hazai alkalmazásának lehetőségei; — kísérletek folytatása a felszín alatti vas- és rnangántalanítás bevezetésére; — üzemi kísérletek a VITUKI kutatási eredményeinek felhasználásával többrétegű szűrők alkalmazására a felszíni víztisztításnál; — szerelvények és acélszerkezetek korrózió elleni védelme talajvízben és párás helyiségekben (zárkamra, medence, gépház stb.); — közüzemű vízműveknél alkalmazható nitráttalanító eljárás kifejlesztése természetes ioncserélő anyagokkal; — egységes vízvezeték bekötési rendszer és technológia kidolgozása, beleértve korszerű (műanyag) vízmérőakna beépítését; /