Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Gelecz Pál: 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Komárom megyei Területi Szervezete

Köszönetet szeretnék mondani megyénk politikai, társadalmi, gazdasági vezetőinek, jogi tagjainknak, mindazoknak, akik munkánkat figyelemmel kísérik, tevékenységünket ösztönzik és megtisztelő érdeklődésükkel támogatják. Kiemelten szeretném megköszönni központunknak, a Magyar Hidrológiai Társaság Elnökségének irányító, ellenőrző, és hathatós tanácsadó tevékenységét. Az utóbbi évek rendszeres magasszintű vezető látogatásai munkánkat serkentik, működésünket előmozdítják. Eddigi eredményeinket tagtársaink önzetlen munkájával értük el. Ezért ezúton is köszönetet mondok. Kérem a továbbiakban is fokozódó kezdeményezéssel, hivatásszeretettel vegyük ki részünket a vízgazdálkodás fejlesztés munkájából. Kísérjük változatlanul figyelemmel bárki kezelésében levő vízgazdálkodási létesítmények használatát, mindenkor előmozdítva azok rendeltetésszerű működtetését. Ezzel a tevékenységgel járuljunk hozzá a vízgazdálkodás magasszintű műveléséhez, egyúttal területünk további társadalmi-gazdasági növekedéséhez. Dr. Szeifert Gyula 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Komárom megyei Területi Szervezete Megyénk a Duna jobb partja mentén, jól hajózható folyószakaszon terül el, a bővizű források kedvező életteret biztosítottak őseinknek. A rómaiak Tata vizeinek rendezésével kialakították megyénk egyik legjellegzetesebb nevezetességét, az öreg-tavat. Tata középkori és újkori létének alapját is a vizek teremtették meg, mert a halászat mellett a vízimalmok tucatjai őrölték a környék gabonáját. Megyénk vízgazdálkodásának történetében döntő változást hozott a XIX. század végén megkezdett bányászkodás. A karsztos vidéken dolgozó bányász fő ellensége a víz volt, ezért természetes, hogy a bányák geológusai mindig tagjai voltak a Társaságnak. Az intenzív bányászat új helyzetet teremtett a vízgazdálkodásban. Célszerűvé és szükségessé vált a kiemelt nagy tömegű bányavíz hasznosítása a vízellátásban. Társaságunk régi tagjainak sorába tartoznak azon tagtársaink, akik e nagy munkát megkezdték, és megvalósították. Vízgazdálkodási' feladataink bármily sokrétűek voltak is, Társaságunknak az a néhány hozzáértő és lelkes tagja, akik megyénkben tevékenykedtek, nem alakíthatták ki azt a magot, amelyből életerős területi szervezet fejlődhetett volna ki. Döntő változást jelentett viszont, hogy a Tatabányai Szénbányák 1968-ban létrehozta VIDUS néven ismert üzemét, és így számos víz- és szennyvíztisztítási szakember telepedett le a megyeszékhelyen. 1969 áprilisában Reviczky Ferenc elnökünk, Timár Mátyás alapító titkárunk és több aktív tagtársunk közreműködésével megalakult a Társaság Tatabányai Csoportja. Az elnökséget a megnyitó ülésen Társaságunk mai elnöke dr. Illés György, akkori társelnök képviselte. Az első években szervezetünk inkább üzemi csoportként működött, igen aktív munka folyt, és a szerteágazó szakmai tevékenységnek nem kis része van abban, hogy a VIDUS (mai teljes neve: Tatabányai Szénbányák Ásványelőkészítési és Vízkezelési Fővállalkozás) szakmai tekintélyét megszerezte, víz- és szennyvízkezelési tevékenységét oly nagymértékben ki tudta szélesíteni. A csoport megalakulása után a szakmai munka két szakosztályban folyt: a víz- és a szennyvíztisztítási szakosztályban. A szakosztályok munkáját jellemezte, hogy a tagok szakmai ismereteit kívánták bővíteni, a különböző rendezvények változatos formában, másmás megvilágításban tárták fel e szakterület kérdéseit. Nagy tekintélyű előadókat is meghívtunk, akik értékes előadásaikkal mindig jelentős szakmai visszhangot váltottak ki. Az első évek lendületét később megtörte, hogy a vezetőségben többszöri változás történt. A szervezet életében megújhodást hozott, hogy levetkőzte az üzemi szervezet korlátait, és a vízgazdálkodás területén megyénkben dolgozó szakembereket bevontuk a társasági munkába. Jó partnerekre és tagtársakra találtunk a Komárom megyei Vízmű Vállalat, a Komárom megyéi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás és a Komárom megyei Tanács szakembereiben. 1976-ban elhatároztuk, hogy megváltoztatjuk szervezetünk nevét, és felvettük a Komárom megyei Területi Szervezet elnevezést. A MTESZ Komárom megyei Szervezete a műszaki értelmiség szervezésében, a szakmai munka irányításában és a helyi feladatok feltárásában egyre fokozódó segítséget nyújt. Az éves munkaterveinkben a víz- és szennyvíztisztítással kapcsolatos rendezvények mellett ma már komoly teret kaptak a helyi vízellátási, vízminőség-védelmi és egyéb időszerű témák. A munkánkról szóló beszámoló nem lenne teljes, ha nem illusztrálnánk tevékenységünket néhány jelentősebb rendezvényünk rövid ismertetésével. 1977. november 22-én Tatán, a Komárom megyei Művelődési Központban rendeztük meg „A tatai öregtó vízminőségi változásai, különös tekintettel a sportolási és fürdési szempontokra" című előadóülésünket. A kihelyezett ülés is megyei kapcsolataink erősítését szolgálta. Képviseltette rajta magát valamennyi érdekelt hatóság és vállalat. Az előadást élénk, sőt helyenként szenvedélyes vita követte, amelynek mindenkit megnyugtató zárszava a közösség érdekének megfelelően üdülőtónak nyilvánította a tavat, és emellett a halgazdaság érdekeire is tekintettel volt. 1978. március 16-án rendeztük meg a „Komárom megyei Vízgazdálkodási Konferenciát", amelynek napirendjén a megyei közműelláttottság helyzete és fejlesztése, a minőségi ivóvízellátás gondjai, speciális vízés szennyvízkezelési kérdések, az eocén-program vízgazdálkodási vonatkozásai, valamint a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének helyi kihatásai szerepeljek. Az előadások áttekintő képet nyújtottak megyénk vízgazdálkodásáról. Több olyan rendezvényünket, amelyek országos érdeklődésre tarthattak számot, Budanesten tartottunk. Az érdeklődés mindig indokolta döntésünk helyességét, mint például 1976. február 23-án, amikor a Tiszai Vegyi Kombinát új szennyvíztisztító telepét és a próbaüzemi tapasztalatokat ismertettük. Rendeztünk néhány sikeres tanulmányi kirándulást, amelyek közül kiemelkedik az 1977. március 25-én a csehszlovákiai Párkányba (Sturovo) szervezett tanulmányút, ahol a JCP Sturovo cellulóz- és papírgyár új szennyvíztisztító telepét tekintettük meg. Társasági munkánk gondjai — úgy véljük — általánosak. Az elfoglaltságok tömegével küszködő tagtársainknak érdekes, változatos programokat kell szerveznünk. Ebből a célból tesszük rendszeressé klubdélutánjainkat, amelyeket a helyi KISZ-bizottsággal együtt rendezünk. Ez az áttekintés, amellyel szervezetünk 10 éves történetéből elevenítettünk fel néhány emléket, egyben egy következő időszakot is megnyit. Bízunk benne, ebben az új időszakban lesz erőnk továbblépnünk, hogy a Társaság célkitűzéseinek megfelelően ébrentarthassuk tagtársaink érdeklődését, és a szervezett továbbképzés, ismeretbővítés útján hozzásegítsük szakembereinket a feladatok megoldásához. Czelecz Pál 52 I